Az USA Legfelsőbb Bírósága elutasította Holokauszt túlélők Magyarország ellen benyújtott keresetét

Írta: Szombat - Rovat: Politika, Történelem

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága megsemmisítette az alacsonyabb szintű bírósági határozatokat, amelyek helyt adtak Holokauszt túlélők és családjaik keresetének, akik Magyarországot és Németországot perelték be amerikai bíróságokon arra hivatkozva, hogy ezek az államok a 2. világháború során eltulajdonították javaikat.

A Legfelsőbb Bíróság tagjai 2018. november 30-án (Forrás: Fred Schilling, Collection of the Supreme Court of the United States)

A bíróság ítéletében az áll: a felperes áldozatok ügyvédei nem tudták kellően megindokolni, miért kérik azt, hogy a bíróság kivételesen tekintsen el egy szövetségi törvény (Foreign Sovereign Immunity Act, FSIA) alkalmazásától. Ez kimondja, hogy egy állam nem vonható más állam joghatósága alá, így tehát más országok nem perelhetők be az USA bíróságain. Az ügyeket visszautalták az alsóbbrendű bíróságokhoz, ahol az áldozatok újabb bizonyítékokat terjeszthetnek elő.

Ami Németországot illeti, John Roberts főbíró az egyhangú ítélet indoklásában azt írta: „Nemzetként meg lennénk lepődve, és ellenlépéseket helyeznénk kilátásba, ha egy német bíróság több száz millió dolláros igénnyel lépne föl az amerikai kormányzattal szemben, mivel az úgymond évekkel ezelőtt megsértette az emberi jogokat.”

Az első ügyben, amelyben eredetileg 14 zsidó túlélő – köztük négy amerikai állampolgár – Magyarország és a Magyar Államvasutak ellen indított keresetet még 2010-ben, kártérítési igény fogalmazódott meg a családoktól 1944-ben eltulajdonított javak kapcsán. Állították, hogy a vagyontárgyakat akkor kobozták el, amikor koncentrációs táborokba szállították őket, és a hasonló sorsú áldozatok érdekeit is képviselik.

A felperesek ügyvédei azzal érveltek, hogy bár a FSIA mentességet nyújt idegen államoknak az USÁ-ban indítandó perek alól, ez az ügy kivételnek számít, mert a vagyontárgyak eltulajdonítása a nemzetközi jogba ütközik. A magyar állam ügyvédei viszont azzal érveltek, hogy az ilyen perek ellentétesek az amerikai külpolitika elveivel, és hasonló igények mindeddig az amerikai bíróságok folyamatos elutasítására találtak, mert „nemzetközi viszályt” keltenének.

Az ügyben Magyarországot képviselő Gregory Silbert szerint „az ilyen igények elbírálása elkerülhetetlenül zavarná a nemzetközi kapcsolatokat, és más országok bíróságai hasonlóan járhatnának el az USA ellenében.” Rámutatott, hogy a Magyarország és a szövetségesek között 1947-ben megkötött békeszerződés a vagyoni veszteségekről is rendelkezett, és annak értelmében Magyarország „jelentős összegeket juttatott a Holokauszt áldozatainak”. Azt mondta, hogy „a felperesek által követelt több tíz milliárd dollár kifizetése” válságba sodorná a magyar gazdaságot.

Az amerikai igazságügyi minisztérium Magyarország mellett foglalt állást. Jeff Wall államügyész-helyettes sajtóértekezleten jelentette ki: „Országa elítéli a náci rendszer atrocitásait, és támogatja az erőfeszítéseket, hogy az áldozatokat kárpótolják a veszteségekért.” Egyben hangsúlyozta, hogy az USA elsőrendű érdeke, hogy a külföldi partnerek egymás közt intézzék vitáikat, az amerikai bíróságok bevonása pedig nem szolgálja a célt.

Egy kerületi bíróság elutasította a keresetet, és nem kívánta tárgyalni – azzal, hogy először Magyarországon kell keresni jogorvoslatot. A Washington, DC székhelyű szövetségi bíróság megfordította az ítéletet.

A Trump által kinevezett Gregory Katsas főbíró nem értett egyet ezzel a határozattal. Szerinte az ügy a külföldre tartozik: „magyarok által magyarok ellen Magyarországon elkövetett jogsértésekről van szó, amit Magyarországon kell tárgyalni”.

Sarah Harrington, az áldozatok ügyvédje szerint a FSIA világos nyelven rendelkezik arról, hogy az amerikai bíróság meghallgathatja a túlélők követeléseit. „Magyarország kötelezettséget vállalt az áldozatok teljes kárpótlásáért, és soha nem tett eleget annak” – mondta egy interjúban. „A Kongresszus szerint a bíróságoknak meg kell hallgatniuk ezeket az igényeket, és az USA álláspontja az, hogy erkölcsi parancs, hogy a Holokauszt áldozatainak még életükben igazságot kell szolgáltatni.”

A másik perben (Németország vs. Phillipp) közelebbről vizsgálták a törvény hatáskörét több németországi zsidó műkereskedő esetében, akik az 1930-as években működtek az országban. Örököseik egy 11-15. századi középkori relikviákból és vallási műtárgyakból álló gyűjteményt kívánnak visszaszerezni. A bírósági iratok értelmében az örökösök szerint kényszerítették őket arra, hogy jóval értéken alul adják el a műkincseket a porosz államnak. Az örökösök azonban pert veszítettek Németországban, azon a címen, hogy „az üldöztetések idején a vagyontárgyakat nem kényszerből adták el.”

Az örökösök ezután amerikai bíróságokon követelték a gyűjtemény visszajuttatását, vagy 250 millió dolláros kártérítést. Nicholas M. O’Donnell, a felperesek ügyvédje elmondta, hogy a nácik Welfenschatz néven elhíresült akcióját Hermann Göring irányította, és abban Hitler is érdekelt volt. „Ha egy ilyen gyűjtemény eladásának kierőszakolása nem tartozik a nemzetközi jog megsértésének kategóriájába, akkor vajon mi?” Németország nem ismeri el a kereset jogosultságát.

District of Columbia fellebbviteli bírósága bírói testületének határozata az volt, hogy a FSIA értelmében a per folytatódhat.

CNN – Bassa László

támogatás
Pop up banner

Címkék:holokauszt túlélők, Kártérítás, Magyarország, Németország, nemzetközi jog, USA Legfelsőbb Bírósága

[popup][/popup]