Az orosz zsidó oligarchák és a nyugati szankciók

Ukrajna zsidó közösségei váratlanul 10 millió dolláros ajándékot kaptak hétfőn: három olyan orosz zsidó oligarcha alapított egy új jótékonysági szervezetet, akiket azzal vádolnak, hogy Putyin rendszerét támogatják.

A Genesis Philanthropy Group alapítói — Mikhail Fridman, Petr Aven és German Khan — vagyona összesen 21 milliárd dollár. Ehhez képest az adomány nem tűnik olyan soknak. De fontos abból a szempontból, hogy az érdeklődést ráirányította kapcsolatukra az orosz elnökkel.

Lényeges továbbá azért, mert a Nyugat elszánta magát, hogy Putyin szövetségeseit vagyonuk elleni intézkedéssel bünteti. Egy nappal az adomány bejelentését követően Fridman, Aven és más orosz üzletemberek – válaszul az orosz támadásra – fölkerültek a szankcionálandó személyek EU által összeállított feketelistájára.

Josep Borrell, az EU külügyi főbiztosa kijelentette: „Ezekkel a további szankciókkal azokat céloztuk meg, akik jelentős szerepet játszottak a putyini rendszer támogatásában, és hasznot húztak a rendszerből… Az intézkedések a putyini elit ellen irányulnak. Akik lehetővé tették a támadást, cselekedeteikért súlyos árat fognak fizetni.”

A milliárdosok, köztük számos ismert filantróp – akik adományai létfontosságúak a támogatott szervezetek szempontjából – pénzügyi csapdába kerülhetnek.

Fridman, Aven és Khan szerepelnek azon a 210 nevet tartalmazó listán, amit az amerikai pénzügyminisztérium tett közzé 2018-ban azokról a prominens oroszokról, akik szóba jöhetnek, mint a szankciók célszemélyei. A “Putin’s list”-re magas rangú politikusok és ún. oligarchák kerültek föl,akik vagyonokat halmoztak föl és befolyásosak voltak a putyini adminisztráció alatt. A szankcióktól azt várják, hogy azok ellehetetlenítik az oligarchák részvételét a globális kereskedelemben, és nyomás alá helyezik az orosz elnöki rendszert, hogy az vessen véget az Ukrajna elleni háborúnak.

Legalább 18, a “Putin’s list”-en szereplők közül zsidó háttérrel rendelkezik; közülük sokan – így a Genesis Philanthropy Group tagjai – adományaikkal támogattak zsidó jótékonysági szervezeteket az elmúlt években. Szerepet vállaltak a Holokausztról szóló megemlékezésekben, a zsidó identitás tudatosításában, és az antiszemitizmus elleni küzdelemben. Anyagilag támogatták az orosz Chábádot, és a Moszkvai Zsidó Múzeum és Tolerancia-Központ nevű intézményt.

A jótékonykodás – amellett, hogy a vagyonos személyek értékorientált magatartást tanúsítanak, és erősítik a kedvezményezett szervezeteket – a „kulturális diplomácia” részeként fogható föl, amennyiben azt Putyinhoz közel álló személyek gyakorolják. Hasznos lehet továbbá olyan személyek tekintélyének megőrzése szempontjából, akik vagyonukat a korrupció uralta környezetben halmozták föl.

Andres Spokoiny, a Jewish Funders Network vezérigazgatója szerint a tehetős orosz zsidóknak az a nemzedéke, akik a szovjet rendszerben nőttek föl, kezdik leróni tartozásukat közösségüknek, és ezzel a zsidó jótékonyság jelentős erejévé váltak. „Az oroszajkú zsidóság újra fölfedezi zsidó identitását, amelyet megtagadtak tőlük gyermekként és ifjúkorukban, most viszont elköteleződnek annak.”

Talán a legismertebb orosz oligarcha Roman Abramovics, aki hatalmas vagyonát a kőolaj kitermelésből, acélgyártásból és bányászatból nyerte, miután az állami ipart a Szovjetunió fölbomlása maga alá temette. Az angol Premier League-ben szereplő Chelsea Football Club tulajdonosaként több mint 500 millió dollárt juttatott izraeli és más országbeli nonprofit szervezeteknek. Ebből 100 milliót az Ir David Foundation – ismert nevén Elad – kapott, amely a zsidók kelet-jeruzsálemi betelepüléséért tesz erőfeszítéseket.

Abramovich, a szankciókat előre látva, eladta a Chelsea-t. A mostani intézkedések viszont főként az orosz elnök, külügyminisztere Szergej Lavrov és az orosz pénzintézetek ellen irányulnak. Ehhez járulnak a Putyin belső köréhez tartozók ellen a Krím annektálása után 2014-ben, illetve a 2016-os amerikai elnökválasztásba történt orosz beavatkozás megtorlásaként hozott szankciók.

Az oligarchák ellen kilátásba helyezett új szankciók érintik az oroszországi zsidó milliárdosok által a zsidó nonprofit szervezeteknek utalt pénzügyi támogatásokat is.

A Genesis Philanthropy Group által bejelentett 10 milliós adomány kedvezményezettjei a Szohnut, a Joint, és a ukrajnai zsidó szervezetek szövetsége. Regionális és helyi zsidó közösségek is részesülnek belőle, az evakuációs és biztonsági erőfeszítések előmozdítása, az idősotthonok és árvaházak számára történő élelmiszerosztás és segélynyújtás céljából.

A Genesis – honlapja szerint – olyan zsidó csoportokat és projekteket is támogat, mint a Hillel, a Moishe House, a Birthright, és a Limmud. Évente odaítélik az egymillió dolláros Genesis Prize nevű díjat egy prominens zsidónak, amit ’zsidó Nobel-díjnak’ is neveznek.

A JTA arról kérdezte Marina Yudborovskyt, a Genesis Philanthropy Group vezérigazgatóját, hogy a fenyegető szankciók mennyiben érintik a szervezet döntéseit. Yudborovsky a következő nyilatkozatot tette: „A Genesis Philanthropy Group gazdag tapasztalattal rendelkezik önálló támogatások nyújtásában, és követni fogjuk ezt a hagyományt. Munkánkra minden eddiginél nagyobb szükség van, és mi folytatjuk a segítségnyújtást a világ zsidó közösségeinek.”

Vasárnap Fridman, a Genesis társalapítója és képviselője, Oroszország egyik leggazdagabb embere, az orosz oligarchák közül elsőként emelte föl szavát a háború ellen. A Financial Times cikke szerint a háborút „tragédiának” nevezte. London központú magántőke társasága alkalmazottainak írt levelében állítólag azt írta: „meg vagyok győződve, …hogy a háború sosem lehet válaszlépés.”

Fridman a nagy orosz pénzintézet az Alfa-Bank többségi tulajdonosa, amelyet az USA és az EU szankciók alá helyezett, korlátozva ezzel nemzetközi működését.

Fridman bejelentését a másik orosz zsidó oligarcha, Oleg Deripaszka megnyilvánulása követte. „A béke nagyon fontos! Mielőbb meg kell kezdeni a tárgyalásokat!” – írta a Telegramon. Deripaszka Putyin elkötelezett hívének számít, akit már a korábbi szankciók is sújtottak.

Két további, Putyinhoz közel álló zsidó oligarcha, Igor és Borisz Rotenberg ugyancsak csapdába került a múlt héten meghirdetett brit szankciók következtében.

Mindeközben az ugyancsak célpontnak számító Abramovics állítólag erőfeszítéseket tesz az ukrán-orosz tárgyalások tető alá hozásáért.

Jótékonysági adományaival is sokat foglalkoznak a médiában.

Múlt héten a Jad Vasem, bejelentette Abramovics adományát, amit nyolc számjegyűnek mondanak. Fedezi egy új épület építési költségeit, és a Holokauszt 4,8 millió ismert áldozatának neveit tartalmazó könyv kiadását. Egy izraeli hírcsatorna szerint a Jad Vasem hetekkel korábban, még a háború kirobbanása előtt lobbizott az Államokban Abramovich szankcionálása ellen, „figyelembe véve a zsidó népnek nyújtott támogatását”.

Abramovics sokáig tagadta, hogy Putyin szövetségese volna, képviselői pedig azt nyilatkozták a The Guardiannek, hogy „nevetséges volna azt állítani, hogy bármilyen felelősség terhelné az orosz állam lépéseiért.” A mostani szankciók egyelőre nem rettentették el az orosz elnököt, ami azt valószínűsíti, hogy a Nyugat ahogyan csak tud, próbál majd további nyomást gyakorolni az orosz elnökre. Ez  bizonytalanságban hagyja Oroszország zsidó oligarcháinak többségét.

Spokoiny viszont optimista: „Remélem, hogy a jelentős munkát, amit ezek az emberek végeznek, a szankciók nem fogják akadályozni.”

JTA – Bassa László