Az orosz–ukrán feszültség kényelmetlen helyzetbe hozza Izraelt

Írta: Szombat - Rovat: Politika

Vlagyimir Putyin elnök blöffölése „igen veszélyes. Bármely oldalról induló provokáció, egy puszta hiba komoly összecsapáshoz vezethet, beláthatatlan következményekkel”.

Zelenszkij ukrán és Putyin orosz miniszterelnök

A National Coalition Supporting Eurasian Jewry (NCSEJ) nevű szervezet internetes szemináriumot rendezett a témában. Az egyik előadó Okszana Markarova, Ukrajna amerikai nagykövete volt, aki fölvázolta a jelenlegi veszélyforrásokat, miközben reményét fejezte ki a békés rendezésre.

Markarova szerint Oroszország nem csupán katonai veszélyt jelent, hanem hibrid fenyegetést is, álhírek terjesztésével, Ukrajnában folyó felderítő és hírszerző tevékenységgel. Az oroszok a nagykövet szerint bármely pillanatban támadást indíthatnak; egy ilyen forgatókönyv megakadályozása sürgős fellépést igényel.

„Szerintünk a fő prioritás – elvenni az oroszok kedvét egy ilyen lépéstől. Az pedig csakis súlyos következményekkel történő fenyegetéssel érhető el” – mondta.

Markarova elismeréssel szólt Biden Putyinnal folytatott hosszú beszélgetéséről: „hálásak vagyunk az USÁ-nak az Oroszország elrettentésére irányuló erőfeszítéseiért. …Nagyra értékeljük, hogy barátaink kiállnak országunkért.”

Az elrettentés három szintjét említette:
– politikai: tárgyalások, diplomáciai figyelmeztetések;
– gazdasági szankciók;
– biztonsági/védelmi lépések. Mindezek reményt nyújthatnak a békés rendezésre.

Markarova szreint egy inváziót követő szankcionálás már hiábavaló lenne, ezért bölcsebb az elrettentésnek ezt az eszközét most bevetni, majd megszüntetni a szankciókat azok után, hogy az oroszok elállnak szándékaiktól.

Oroszországot már szankciók sújtják a Krím annektálásáért, valamint a Donyecki és Luhanszki köztársaságok támogatásáért a Don-medencében.

Markarova elismerte, hogy országa nem tagja a NATO-nak, ezért „a szervezetet alapszabálya nem kötelezi a segítségnyújtásra.” Kijelentette viszont, hogy Ukrajna célja a NATO-tagság.

“Számunkra fontos az, hogy növeljük a katonai potenciált, és készültségünket. A szervezet segítségét kérjük, cserébe mi is fölajánljuk kapacitásainkat.”

Markarova Izraelt említette, mint „inspirációt Ukrajna számára, egy olyan kicsiny országot, amely képes az önvédelemre.” Ahol a lakosság nagy része nemzeti érzelmű, és készen áll hazája védelmére.

A zsidó állam diplomáciai kapcsolatokat tart fönn Oroszországgal és Ukrajnával egyaránt, és amennyiben kitör a háború, Izrael diplomáciai útvesztőbe kerülhet. Ügyes manőverezésre lenne szükség ahhoz, hogy egyik országgal se romoljanak meg a kapcsolatai.

‘Marad a status quo’

Borisz Morozov, a Tel-Avivi Egyetem szakértője azt nyilatkozta, hogy „Oroszország kapcsolata a zsidó állammal – Ukrajnáéhoz hasonlóan – „elfogadható”. Az izraeli nagykövet mindkét országban „igen tapasztalt és aktív”. Izrael még egy Ukrajna elleni orosz invázió esetén is „semleges marad és normális, működőképes kapcsolatokat fog fönntartani a felekkel, éppen úgy, mint jelenleg.”

Morozov elmagyarázta, hogy Putyin azért fenyegeti Ukrajnát, mert így nyilvánítja ki elégedetlenségét többek között amiatt, hogy a NATO egészen közel került Oroszország határaihoz.

Szerinte az oroszok kedvező helyzetben vannak, mert ukrán és európai viszonylatban is ők osztják a lapokat. Jó példa erre az Északi Áramlat 2, a tenger alatti vezeték, amelyen keresztül Oroszország közvetlenül fog földgázt szállítani Németországba, és amivel Putyin nyomást tudhat gyakorolni Európára.

Minden ország igyekszik hasznot húzni ebből a helyzetből, így Ukrajna is, mégpedig sikeresen, hiszen pénzügyi, katonai és politikai támogatást kap nyugatról.

„A kedélyek remélhetően megnyugszanak. Oroszország eladja a földgázt Európának, mindkét fél megelégedésére. Az oroszok pedig ígéretet kaphatnak az amerikaiaktól, hogy Ukrajna és Grúzia nem lesz NATO-tag. Alapjában véve marad a status quo.”

Morozov megjegyezte, hogy Putyinnak semmi szüksége arra, hogy Kelet-Ukrajnát is bekebelezze. „Bajnak ott van neki a Krím – nem is annyira a szankciók, hanem az igazgatás.”

„Szerinte Putyin már csak azért is elégedett lehet, mert mindenki fut utána, és vele szeretne tárgyalni. Ezzel azt mutatja az orosz népnek, hogy ő és Oroszország fontos – akár háború nélkül is… Az, hogy százezres sereget küldött az ukrán határra, nem több erőfitogtatásnál; aligha kell tartani az eszkalációtól.”

‘Izrael maradjon semleges’

Vera Michlin-Shapir, a londoni King’s College vendégkutatója úgy véli, hogy „miközben nem biztos, hogy az oroszok megtámadják Ukrajnát, bizonyos jelek a helyzet romlását mutatják a határ mentén. Mértékadó amerikai források jelentései és CIA vezetők moszkvai látogatása a helyzet veszélyességére utal.“

„Ami Izraelt illeti, minden attól függ, mennyire számít az USA Izrael támogatására. Még akkor is, ha igyekszik semleges maradni, mert fél az oroszoktól, a zsidó állam nem állhat ellen az amerikai nyomásnak, ha az ENSZ-ben szavazni kell az USA által stratégiainak minősített alapvető kérdésekben.” – mondta Michlin-Shapir.

Dima Course, aki posztdoktori ösztöndíjas és kutató az Ariel Egyetemen, állítja, hogy Putyin blöfföl. “Ennek két oka lehet” – folytatja.

Course szerint Putyin igyekszik nyomást gyakorolni a Nyugatra. Washington Kínával, Iránnal és más válsággócokkal van elfoglalva, a COVID járvánnyal is küszködik. Közben Putyin hajlamos lenne a feszültség csökkentésére, ha cserébe bizonyos szankciókat föloldanának, de legalább is nem jönnének újak.

„Oroszország mély és sokrétű válsággal viaskodik – a gazdaság romokban, a pandémia egyre terjed, a kormányzó párt és az elnök személyes népszerűsége a mélyponton”, hozzátéve, hogy „ő sem lesz fiatalabb”. Úgy tűnik, az orosz elitek között elkezdődött a hatalmi harc. „Ebben a helyzetben egy Ukrajna elleni háború katasztrófát jelenthet” – így Course.

„A jelen helyzetben Putyin blöffölése igen veszélyes. Bármely oldalról induló provokáció, egy puszta hiba komoly összecsapáshoz vezethet, beláthatatlan következményekkel.”

Course következtetése: “Izrael maradjon semleges”, hiszen fönn kell tartania az együttműködést Oroszországgal és Szíriával, amelyektől a CAHAL szabad kezet kapott az irániak által létrehozott célpontok támadásához.

Szerinte a zsidó állam úgy sem tudna segíteni Ukrajnának. Izrael karba tett kézzel várjon, és reménykedjen, hogy a konfliktus nem mérgesedik tovább.

„Katonai konfliktus kirobbanásával, még Izrael semlegessége esetén is megromlik a viszony az oroszokkal, mert a zsidó államot stratégiai szálak fűzik az USÁ-hoz és az EU-hoz” – véli Course.

EJPress.org – Bassa László

támogatás
Pop up banner1

Címkék:háborús feszültség, Izrael, Oroszország, semlegesség, Ukrajna

[popup][/popup]