Az izraeliek harmada jobban hisz Istenben október 7-e óta
A megkérdezettek abszolút többsége (75%) azt mondta, hogy október 7-e óta nagyobb kötődést érez Izrael államhoz (69%) és a sokszínű izraeli társadalomhoz (68%).
A Lazar Research által a The Jerusalem Post számára készített átfogó felmérés szerint az izraeliek 33%-a számolt be arról, hogy a Hamász október 7-i mészárlása és az azt követő háború óta megerősödött az Istenbe vetett hite.
A február 5-6-án végzett felmérés során 512 személy válaszát értékelték, ami reprezentatív minta az izraeli felnőtt zsidó közösségről.
A lakosság jelentős része, 33%-a úgy nyilatkozott, hogy a magasabb hatalomba vetett hite megerősödött; ezzel szemben egy kis hányad, 8% úgy érezte, hogy a hite csökkent, míg a többség, 59% arról számolt be, hogy nem változott a spirituális álláspontja.
Az elemzés tovább vizsgálta a demográfiai árnyalatokat, és feltárta, hogy a hit megerősödése a hagyománytisztelők körében különösen hangsúlyos volt: 44%-uk számolt be arról, hogy hite megerősödött, szemben a világi válaszadók 16%-ával. Az életkor is döntő szerepet játszott, a fiatalabb résztvevők nagyobb valószínűséggel számoltak be megnövekedett hitről.
A válaszadók megerősödött vallásos hitének gyakorlati megnyilvánulásai elsősorban az ima (63%), az Istennel való beszélgetés (59%) és a zsoltárok recitálása (45%) voltak. Az imák számának növekedése különösen a 60 év feletti válaszadókra volt jellemző (73%); az Istennel való beszélgetésekről viszonylag magas arányban számoltak be a világi válaszadók (64%), a szefárdok (65%) és a 45-60 közöttiek (60%).
A zsoltárok recitálása viszonylag jellemzőbb volt a 45-60 évesekre (60%) és az askenázi zsidókra (50%). A válaszadók életkorának növekedésével emelkedik azok aránya, akik a háborút követően gyakrabban gyújtanaak sábáti gyertyát – a 18-29 évesek 20%-áról a 60 év felettiek 51%-ára.
Szorosabb kapcsolat Izrael Államával
A válaszadók abszolút többsége (75%) azt mondta, hogy október 7-e óta nagyobb kötődést érez Izrael államhoz (69%) és a sokszínű izraeli társadalomhoz (68%). A megkérdezett izraeliek mintegy fele úgy érzi, hogy jobban kötődik a diaszpórában élő zsidó néphez (53%) és a zsidó hagyományokhoz (49%).
A 18-29 éves válaszadókra (85%) és a mizrahi /keleti zsidó/ válaszadókra (81%) volt jellemző a nagyobb kötődés Izrael népéhez. A 18-29 évesekre (72%) és a szefárd válaszadókra (74%) volt jellemző a nagyobb kapcsolat az izraeli társadalommal. A zsidó hagyományokhoz való erősebb kötődés a 18-29 éves válaszadókra (61%), a hagyományos válaszadókra (65%) és a mizrahi válaszadókra (58%) volt jellemző.
Az ultraortodox válaszadók többsége (59%) azt mondta, hogy október 7-e óta nagyobb kötődést érez Izrael államhoz. Ez a válasz még inkább a szefárd válaszadókra volt jellemző (74%), szemben az askenázok 64%-ával, akik közül 30% mondta azt, hogy számukra nem történt változás ebben a tekintetben. A diaszpórában élő zsidó néphez való fokozott kötődés a 18-29 éves válaszadókra (62%), a hagyományos válaszadókra (64%) és a szefárd válaszadókra (59%) volt jellemző.
Minél fiatalabbak voltak a válaszadók, annál többen számoltak be a hitük növekedéséről: a 18-29 évesek 48%-a, a 60 év felettiek 18%-a nyilatkozott így. A szefárd izraeliek sokkal nagyobb mértékű hitnövekedésről számoltak be, mint az askenázok (42%, illetve 24%).
Az október 7-i események és az azt követő háború kisebb különbségektől eltekintve nem változtatta meg az izraeliek általános vallási beállítottságát. Viszonylag jelentős változásokat két csoporton belül tapasztaltak: a korábban liberális vallásúnak vallottak 78%-a maradt ennél a meghatározásnál, de 18%-uk most hagyományosnak, további 9%-uk pedig vallásosnak vallja magát. Azok közül, akik magukat enyhén tradicionális szekulárisként jellemezték, 84% maradt így, de 10% most már hagyományosként határozza meg magát.
