Az Izraeli Hadsereg elbocsátotta a parancsnokot, aki tévedésből tüzet nyitott egy segélykonvojra

Az Izraeli Hadsereg elbocsátotta a Golani-dandár felderítő egységének parancsnok-helyettesét a március 23-i incidens miatt, amelyben erői tüzet nyitottak a dél-gázai Rafahban mentőautókból és segélyautókból álló konvojra, megölve 15 mentőst.

A parancsnok elbocsátásához hozzájárult az incidensről szóló ,,részleges és pontatlan” jelentése is.

Ezenkívül a 14. tartalékos páncélosdandár parancsnokát – a mentősök meggyilkolásakor a hadműveletet vezető egység Rafahban – hivatalosan elmarasztalták „az incidensért való teljes felelőssége” miatt, beleértve a helyszínen folytatott későbbi irányítását is.

A Déli Parancsnokság vezetője, Janiv Aszor vezérőrnagy által hozott döntések, melyeket a vezérkari főnök jóváhagyott, az incidens kivizsgálását követően születtek. A vizsgálatot Joav Har-Even tartalékos vezérőrnagy, a Vezérkar Tényfeltáró Mechanizmusának vezetője irányította. A testület egy független katonai szerv, amely a háború alatti szokatlan események kivizsgálásáért felelős.

Har-Even vizsgálata megállapította, hogy az incidens során nem sértették meg az izraeli hadsereg etikai kódexét, de több szakmai hiba is előfordult valamint intézkedések, melyek megsértették a katonai protokollt, amellett, hogy az incidens teljes körű bejelentését elmulasztották.

Az események időrendje:

Március 23-án éjjel a Gáza Hadosztály hadműveletbe kezdett Rafah Tel Szultan negyedének bekerítésére. A Golani-dandár 14. páncélosdandár alatt bevetett felderítő egységének csapatai hajnali 2:30-kor felkészültek a rajtaütésekre a Tel Szultanból kivezető úton.

3:57-kor a katonák észleltek egy járművet – később megerősítették, hogy mentőautó –, és tévedésből a Hamász rendőrjárműként azonosították. A katonák tüzet nyitottak a járműre, amitől az az út szélén megállt. A katonák két embert találtak holtan a járműben, a harmadik még élt, elvitték kihallgatásra.

A gyanúsítottat az első kihallgatáson mint Hamász operatív azonosították. Reggel azonban kiengedték az őrizetből, miután a hadsereg további ellenőrzéseket végzett, és arra a következtetésre jutott, hogy nem a Hamász terroristája.

Mivel a katonák kezdetben azt hitték, hogy Hamász terroristákkal találkoztak, a vizsgálat szerint a csapatok készen álltak további ellenséges erők lehetőségére.

Nem sokkal az eset után több jármű, köztük egy mentőautó és egy tűzoltóautó is elhaladt ugyanazon az úton, és a vizsgálat szerint a lesben váró csapatok nem nyitottak rájuk tüzet. Továbbá 4:47-kor egy apát és fiát látták az úton sétálni, és a csapatok szintén nem nyitottak tüzet. Ehelyett a párost őrizetbe vették, és reggel elengedték.

5:06-kor a Golani katonákat drónkezelők riasztották, hogy gyanús járművekből álló konvoj közeledik feléjük. A drónkezelők nem tudták megállapítani, hogy a járművek mentőautók voltak-e.

A járművek, a mentők és a tűzoltóautó a lesben várakozó katonák egy részétől mintegy 20 méterre álltak meg, és több gyanúsított – később bebizonyosodott, hogy mentősök és mentő munkások – kirohant, nyilván ellátni az első jármű utasait, akikre a hadsereg korábban tüzet nyitott.

Az erők parancsnoka úgy helyezkedett el, hogy a mentőket nem látta, csak a tűzoltóautót, amelyet tévesen normál teherautónak minősített, állapította meg a vizsgálat. A tűzoltóautó lámpáit sem látta teljesen. A parancsnok nyitott először tüzet, arra gondolva, hogy a lesben váró katonák lelepleződtek, és a Hamász terroristái arra készülnek, hogy megtámadják őket.

A katonák a járművek felé rohantak, és körülbelül három percig tüzeltek a gyanúsítottakra. A katonák abbahagyták a lövöldözést, amikor elérték az utat, ahol a mentők megálltak, és a járművekhez érve rájöttek, hogy nem fegyveres terroristákra nyitottak tüzet.

A csapatok körülbelül négy percet töltöttek a helyszínen, mielőtt visszatértek leshelyükre. A nyomozás megállapította, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a katonák megbilincselték volna valamelyik mentőmunkást a megölésük előtt vagy után, vagy kivégezték volna bármelyiküket.

Az egyik mentős túlélte az esetet, reggel a csapatok felfedezték és kihallgatásra vitték. Még mindig fogva tartja a hadsereg.

A nyomozás szerint az a tény, hogy az éjszaka folyamán több mentőautó is eseménytelenül haladt át az úton, és több civilt is őrizetbe vettek, azt mutatja, hogy a katonák nem válogatás nélkül nyitottak tüzet a mentőkre, sokkal inkább azért, mert a katonák az első, tévesen Hamász rendőrautóként azonosított jármű nyomán fenyegetésre számítottak.

5:18-kor egy jól látható ENSZ-feliratú teherautó érkezett a területre. A csapatok azonosították, hogy ENSZ-járműről van szó, és a protokoll ellenére tüzet nyitottak rá. A vizsgálat szerint a katonák megpróbálták rávenni a járművet, hogy hagyja el a területet, de közben közvetlenül rálőttek, és megölték az ENSZ palesztin menekülteket segélyező szervezete (UNRWA) egyik alkalmazottját.

Erről az esetről a csapatok az első vizsgálat során csak részben számoltak be.

Összesen 15 palesztin vesztette életét az incidensben, bár hatot később az izraeli hadsereg Hamász terroristaként azonosított.

Reggel a csapatok úgy döntöttek, hogy a holttesteket egy helyre gyűjtik, és homokkal borítják be, hogy az állatok ne egyék meg a maradványokat. A katonák a temetkezési helyet is megjelölték, és értesítették az ENSZ-t, hogy menjen el a holttestekért.

Ezenkívül egy páncélozott D9-es buldózer letaszította a mentőautókat és más járműveket az útról, hogy megnyissák a forgalmat, és a folyamat közben összezúzták őket.

A vizsgálat megállapította, hogy a holttestek homokkal borítása és a temetési hely megjelölése elfogadott gyakorlat, de a mentőautók összezúzása hiba volt, és nem lett volna szabad megtenni.

A hadsereg szerint nem próbálták eltitkolni az incidenst, és rövid időn belül megbeszélték az ENSZ-szel, hogy összehangolják a holttestek begyűjtését.

A vizsgálat megállapította, hogy az első két lövöldözés azért történt, mert a csapatok veszélyben érezték magukat. A harmadik, az ENSZ járművével kapcsolatos incidens szembe ment a protokollal.

A hadsereg kijelentette, hogy „sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem érintetteknek [civileket] ártottak”, és a nyomozás célja az volt, hogy megakadályozza az ilyen incidensek megismétlődését.

„A mentőalakulatokkal és az egészségügyi dolgozókkal szemben még az intenzív harci területeken is megkövetelt különös óvatosságra vonatkozó jelenlegi irányelveket kiélezték és pontosították” – hangsúlyozta a katonaság.

Teljes cikk