Az izraeli gyilkos robot legendája

Ellentmondásos verziók láttak napvilágot az iráni atomtudós elleni merényletről.

A New York Times összefoglalója szerint Mohszen Fahrizadeh, a vezető iráni atomtudós pénteki halálával kapcsolatban ellentmondó jelentések láttak napvilágot a hivatalos iráni médiában a merénylők csoportjáról, akik elmenekültek a tett színhelyéről.

Úgy tűnik, a különböző hírszerző ügynökségek igyekeznek egymásra hárítani a felelősséget azért, hogy az iráni biztonsági szolgálatok ily mértékben csődöt mondtak.

Az iráni hivatalos szerveknek nagyon kínos volt az első számú atomtudós, a védelmi minisztérium magas rangú tisztviselőjének meggyilkolása, és rögtön lábra kapott a szinte sci-fibe illő szcenárió: az izraeliek távirányítású gépfegyverrel hajtották végre az akciót.

A kormányzat részéről ígéretek hangzottak el arról, hogy Irán visszavág a merényletért. Egy Izrael vagy a nyugati világ elleni támadás roppant megnehezítené Biden helyzetét, aki hírek szerint a 2015-ben kötött atomalku megújítását fontolgatja.

Fahrizadehet, az iráni nukleáris fejlesztő program vezetőjét az izraeliek többször is, nyilvánosan országukra nézve veszélyesnek nevezték. A tudós védelme az Iráni Forradalmi Gárda egyik fontos feladata volt. Ebben az évben ő a negyedik magas rangú iráni áldozat. Kászem Szulejmáni tábornok volt az első a sorban; vele amerikai dróntámadás végzett januárban. Az, hogy Fahrizadeh támadói egérutat nyertek, még a gyilkosságnál is nagyobb botránynak számít.

Az izraeli fegyveres erők korábban alkalmaztak már távirányítású fegyvereket. Csakhogy az első iráni jelentések arról szóltak, hogy a támadók tűzharcot vívtak Fahrizadeh testőreivel. Másrészt mostani és egykori izraeli hírszerzési illetékesek büszkén állítják, hogy ellenséges területekről – többek között Iránból – sikerült kimenekíteniük embereiket az akciókat követően.

Hivatalos források szerint az izraeliek legalább öt iráni tudóst tettek el láb alól 2007 and 2012 között; mindegyikük az atomprogramban tevékenykedett. Teherán csupán egy olyan iráni elkövető letartóztatását jelentette be 2010-ben, aki vallomásában azt állította, hogy Izraelben képezték ki.

Az, hogy a komplex támadás része volt egy távirányítású gépfegyver, elsőként a Forradalmi Gárda mellett működő Javad Mogouyi dokumentumfilmes online posztjában jelent meg. Apja és apósa a biztonságáért felelős szervezet tagja, így Mogouyi beszámolóját egy sor iráni hírügynökség hitelesnek fogadta el.

Mogouyi története szerint mielőtt a tucatnyi támadó megjelent volna, egy robbanószerekkel megrakott és automata gépfegyverrel fölszerelt Nissan gépkocsi parkolt a körforgalomban. Elsőként a távirányítású fegyver nyitott tüzet, eltérítve Fahrizadeh kocsiját. Ez alatt a támadók fekve várakoztak, majd akcióba léptek.

Izraelnek valóban van ilyen fegyvere: a 2010 óta a Rafael Advanced Defense Systems által kifejlesztett automata gépfegyver beépített optikai rendszerrel és fényképezőgéppel van fölszerelve. Izraeli hírügynökségek szerint többek között a Gázából izraeli területre behatolni próbáló palesztin fegyveresek ellen vetették be.

Az a változat, hogy a merényletet kizárólag robotfegyverrel hajtották végre, az iráni Forradalmi Gárda felügyelete alatt álló két hírügynökségtől (Fars News és Tasnim) származik, és elsőként vasárnap jelent meg. Ali Shamkhani, a Nemzeti Biztonsági Szolgálat titkára erősítette meg hétfőn egy tévéinterjúban. Kijelentette: a szolgálatoknak tudomása volt arról, hogy az izraeliek mire készülnek, és tudtak a helyszínről is. Eszerint a merényletben a Mujahedeen Khalq nevű fegyveres ellenzéki csoportnak is szerepe lett volna.

Kedden egy kormányszóvivő a Forradalmi Gárdára igyekezett terelni a felelősséget azzal, hogy a Biztonsági Minisztérium hetekkel korábban felhívta a tudós őrzésével megbízott csoport figyelmét, és „speciális és pontos részleteket” közölt egy közelgő gyilkossági kísérlettel kapcsolatban. Ebben a lehetséges színhelyek is szerepeltek.

Az egymásnak ellentmondó kijelentések zűrzavarában a robot verzió nem keltett figyelmet, mert nem felelt meg az állami média által sugárzott híreknek és a tudós családtagjaitól származó értesüléseknek.

Közvetlenül az incidens után egy szemtanú azt állította, hogy látta, amikor a Nissan fölrobbant. Azt követően a testőrök és a mintegy tucatnyi merénylő között tűzpárbaj alakult ki. Hasonló korai riport arról számolt be, hogy Hamed Asghari testőr a tudósra vetette magát, hogy megvédje őt a golyóktól. Szombat éjszaka Fahrizadeh fia nyilatkozta az állami tévének, hogy percekkel a merénylet után érkezett a helyszínre, ahol „valóságos háború zajlott”, és apja a felesége karjaiban halt meg.– jelentette ki. Egy ugyancsak áldozatul esett másik tudós özvegye látta Fahrizadeh feleségét, akinek arcát és testét repesznyomok borították. „Fejünk fölött lövések hallatszottak balról és jobbról is” – mondta.

A közösségi média cinikus humorral reagált az ellentmondó jelentésekre: gúnyrajzok jelentek meg a merénylet újabb változatáról. Abbas Taheri író Twitter üzenete szerint a hivatalos verziók annyira különböznek egymástól, hogy „ideje lenne, hogy az állami média vezetősége beadja lemondását.”

A valódi helyzet azonban ennél jóval súlyosabb lehet. Hossein Dehghan dandártábornok – Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője nemzetvédelmi tanácsadója – a közszolgálati tévében nyilatkozta, hogy „a hírszerzésbe beépültek olyan elemek, akik ellenségeinket információval látják el, és azok az infó birtokában terveznek és hajtanak végre diverziós műveleteket.”

New York Times – Bassa László