Az iszlám Franciaországban

Írta: Szombat - Rovat: Politika

A hivatalos franciaországi iszlám intézményrendszer szervezetlen és nem képes gátat vetni a radikalizmusnak.

A párizsi nagymecset

A párizsi nagymecset

Muzulmán tisztségviselők szeretnék az iszlám szervezettségét előmozdítani Franciaországban. Hivatalos státuszt kérnek az imámoknak és erősítést a radikálisok ellen vívott harcban.

A Franciaországban élő közel ötmillió muzulmán nagy többsége azt mondja duplán csattan rajtuk az ostor. Múlt szerda óta egyrészt úgy érzik őket is beszennyezték a terroristák, akiknek iszlám felfogását ők nem osztják, ugyanakkor célpontjává váltak azoknak, akik a merénylőkkel egy kalap alá veszik őket.

Rasszista feliratok és disznófejek jelentek meg a vallásos helyeken , robbantás történt egy kebabosnál. Hat napja több mint ötven iszlámellenes megnyilvánulást számláltak. Ez eddig példátlan. A muzulmán közösség elutasítja a leegyszerűsítéseket, ugyanakkor hangsúlyozza a reformok sürgősséget saját körein belül.

 

Képviseletet a hívőkkel összhangban 

2003-ban Nicolas Sarkozy, akkori belügyminiszter ösztönzésére létrehozták a Muzulmán Vallás Francia Tanácsa nevű szervezetet, mely az iszlámot képviselő testület Franciaországban, az állam felé. A Marokkóhoz, Algériához és Törökországhoz közeli föderációk, e tanács tagjai azonban képtelenek voltak megosztottságukon felülkerekedni. Számos hívő nem találja a helyét ebben az intézményben. Erkölcsi tekintély hiányában a CFCM-nek nem sikerült a jogalkotás az olyan különböző témákban, mint a halal (iszlám étkezési előírások), a holdnaptár vagy az imámok státusza. Mohammed Moussaoui elmondása szerint, aki 2008 és 2013 között töltötte be az elnöki tisztet”, a CFCM túlságosan laza struktúra maradt. A szövetségesek nem egyesítették erőforrásaikat, s az intézményre csupán, mint egy ügyfélablakra tekintettek, amelyen keresztül párbeszédbe elegyedhettek a hatóságokkal.” Szükség lenne imámok jelenlétére a CFCM vezetésében, ami jelenleg nagyon eltávolodott a valóságtól – javasolja Ahmed Miktar, a Franciaországi Imámok elnöke és Villeneuve-d’Asq imámja.

sarkozymosque_newsdetail

2012: Nicolas Sarkozy köztársasági elnök muszlim méltóságokkal találkozik a párizsi nagymecsetben (Fotó: AP)

 

Hivatalos státusz

A mintegy 2400 franciaországi imám igen eltérő státusszal rendelkezik. Egyesek a mecsetet irányító egyesület alkalmazottai, gyakran csak részmunkaidőben, s nagyon szerény juttatásokat kapnak. “Leggyakrabban közösségi segítőként vannak bejelentve – írja le a helyzetet Ahmed Miktar imám. Körülbelül 15 százalékukat a marokkói, az algériai és a török állam fizeti. Megint mások teljesen önkéntesek, mivel a kulturális egyesületeknek nincsenek eszközeik arra, hogy fizetést folyósítsanak nekik. “Szükséges státuszt teremteni az imámoknak, társadalmi és foglalkoztatási értelemben.” A köztársaság a vallásos radikalizmus elleni harcra szólítja fel az imámokat. Attól a pillanattól kezdve, hogy a küldetésük nem csupán kulturális jellegű, nem látom, mi akadálya lenne, hogy a társadalom finanszírozza effajta tevékenységüket – hangsúlyozta Moussaoui.

 

A mecsetek megnyitása

“A muzulmánoknak nyitottabbá kell tenniük a mecseteiket, a lehető legátlátszóbbnak kéne lenniük ahhoz, hogy az ott elhangzott üzenet világos legyen. A népnevelés szereplőjévé kell válniuk, emeli ki Moussaoui. Nyitni kell mások felé ahhoz, hogy jobban megismerhessük őket. Az imámok nem elég képzettek a katolicizmusból és a papok nem képzettek az iszlámból.” A katolikus és muzulmán méltóságok több ízben találkoztak az elmúlt években. Ellenben a párbeszéd a rabbik és imámok között továbbra is ritka. Sürgősen szükséges e téren hidakat építeni.

4441545_11-1-766973900_545x460_autocrop

A Charlie Hebdo elleni merénylet másnapján: iszlám-ellenes feliratok egy mecset falán. (Fotó: Sud Ouest /Jean-Daniel Chopin)

 

Harc a radikálisok ellen

Az imámok tanácstalanok a szélsőségesek erősödésével szemben. Saját maguk is célpontjává váltak a radikálisoknak, különösképpen az Interneten. Sőt duplán támadják őket a fajgyűlölők és a fundamentalisták. Némelyikük már védelmet is kért – magyarázza Ahmed Miktar. Védelem hiányában, megtorlástól félve egyesek haboznak nyíltan elítélni a szélsőségeseket. Ugyanúgy tehetetlennek érzik magukat a közösségi médián keresztül terjeszkedő dzsihádistákkal szemben. “Szükség van törvényre, ami lehetővé teszi a visszaélések megfékezését az Interneten” – bizonygatja Miktar. Mindemellett előfordulhat, hogy egy mecset fórumként szolgál az erőszakot magasztaló önjelölt imámoknak. “Mintegy száz kultuszhely van a szalafisták kezén Franciaországban, akik közül nem mind radikális, de mind a vallási szigorítást és a társadalommal való szakítást hirdeti” – szemlélteti a helyzetet Bernard Godart, korábban iszlámmal foglalkozó belügyminisztériumi tanácsos.

 

A serdülők oktatása

Alapvető annak meggátlása, hogy az iszlám legradikálisabb értelmezései a serdülők számára vonzóvá váljanak – ismétli Azzedine Gaci, a Rhône megyei Villeurbaine-ban található Othmane mecset rektora. A mecsetek 6 és 13 éves koruk között fogadnak és oktatnak fiatalokat, és néha később, egyetemi éveik alatt is. A kettő között semmi sincsen. “Magukra hagyjuk őket 14 évesen, abban a korban, amikor a legnagyobb szükségük lenne ránk. Ekkor szippantják be őket a sötét erők.” Gaci rámutat a kockázat kiküszöböléséhez szükséges emberi és anyagi eszközök hiányára, véleménye, “hogy megfelelően képzett oktatókra van szükség.”

 

Amikor a radikalizmus öl – merénylet a párizsi kóser bolt ellen – menekülnek a túszok

Több lelkészt a börtönökbe

Az első kapcsolat a szélsőségesekkel gyakran a börtönben jön létre, ahol a muzulmán lelkészek hiánya riasztó. „10 éve már beszéltem róla a minisztériumnak”, bosszankodik Gaci, aki akkoriban a Villefranche-i börtön lelkésze volt. Egyedül, egy intézményben ahol a 700 fogoly több mint 70%-a muzulmán. „Hogyan lehetséges megfelelően dolgozni, ha az ember egy héten csak egyszer teszi be oda a lábát?” Djelloul Seddiki, aki az imámok és lelkészek párizsi nagymecsetben történő képzésével foglalkozó Al-Ghazali intézmény igazgatója, nagyjából 150-re becsüli a hiányzó lelkészek számát a büntetés-végrehajtásban: “Múlt évben mindössze 20 főt toboroztunk.”

 

Sürgető probléma az imámok képzése

Jobb képzést kell biztosítani az imámoknak, egy francia mintájú iszlám kibontakoztatása érdekében, amely nem hagy olyan rést, amin keresztül a radikális eszmék beszivároghatnak. A muzulmán szervezetektől régóta követelik a téma napirendre vételét, de mindeddig csak bürokratikus jelentések sora szülelett az ügyben. Az utolsó jelentést, amelyet Manuel Valls, akkori – vallási ügyekért is felelős – belügyminiszter rendelt Francis Messner szakjogászától, a mai napig nem hozták nyilvánosságra. „A téma minden egyes krízisnél újra felmerül”, jegyzi meg csalódottan Azzedine Gaci. „Immár tíz éve, hogy küldöttként ez ügyben a belügyminisztériumban jártam.”

„Javasolhatnánk a muzulmán közösségeknek, hogy – szabadságjogaik garantálása mellett – próbáljuk felgyorsítani egy franciaországi iszlám létrehozását, a vallási vezetőik által elfogadott egyetemes kritériumok figyelembevételével” – véli Messner.

Kiindulópontként egy, az összes intézmény számára közös alapokmány létrehozása jelentene lényeges előrelépést. Meg kell határozni a képzés célkitűzéseit, a tantervek tartalmát, egy egységesített helyen, egy nagy iskolával – sorolja Mohammed Moussaoui, a Francia Mecsetek Uniójának vezetője. Jelenleg az imámok képzése Franciaországban minden, csak nem egységes. Néhányan a munkahelyükön szerzik ismereteiket. „Nem mindenki képes a pénteki prédikációt úgy tartani, mint ahogy azt én teszem, tíz percet arabul, majd húsz percet franciául” – közli bizalmasan Gaci. Egyesek korlátozott teológiai ismeretekkel rendelkeznek. Minden egyes szövetségnek megvan a maga intézménye, a maga iskolája. Strasbourgban 2012-ben egy szabadon választható muszlim teológiai kart nyitottak meg, Törökország finanszírozásával, mely két évig működött. A Franciaországi Iszlám Szervezetek Uniója (UOIF) szintén nyújt imám-képzést többek között Saint-Denisben. Az általuk nyújtott kurzusok általában három évesek és magukban foglalják az arab nyelv és a Korán elsajátítását. A párizsi nagymecsetben működő Al Ghazali intézetben az érettségit követő kurzus négyéves és egy év gyakornoki idő” – tájékoztat az intézet igazgatója Djelloul Seddiki, aki „a rendkívüli válság idején hozandó rendkívüli intézkedésekért” kampányol.

„A bekerüléshez szükséges egy bizonyos szint elérése, de én garantálni tudom a’Made in France’ imámok képzését – állítja Seddiki. Akár franciák, akár állandó jelleggel itt tartózkodó személyek, meg kell birkózniuk az arabbal és jól kell beszélniük franciául. Kétharmad teológiai oktatáson kívül egyharmad részben világi oktatást biztosítunk, a francia történelem, kultúra és jog területén. Ez alapvető ahhoz, hogy eleget tegyünk társadalmuk és a szekuláris állam feltételeinek.” „Semmi kifogásom a külföldről érkező imámok ellen, de nem szólalhat meg valaki ugyanúgy, aki Algériában, Marokkóban vagy éppen Franciaországban él.”

A Le Parisien cikkét Mika Klára fordította

 

 

 

 

támogatás
Pop up banner

Címkék:Iszlám Franciaországban

[popup][/popup]