„Az internet felelőssége a gyűlöletbeszéd területén”

Írta: Gadó János - Rovat: Kiemelt, Politika

Interjú Trócsányi László igazságügyi miniszterrel

 

– Izraeli útjának két fő témája volt: az online gyűlöletbeszéd elleni küzdelem és a migráció. Előbbi kérdésben eddig nem sikerült igazi áttörést elérni. A kurucinfo és társai változatlanul működnek, különösebb korlátozás nélkül. Úgy tűnik, a jog eszközei eddig nem voltak alkalmasak arra, hogy ezt a jelenséget kezeljék.

– Valóban az egyik témája volt Ayelet Shaked igazságügyi miniszter asszonnyal folytatott beszélgetésünknek az internet felelőssége a gyűlöletbeszéd területén. Mindketten egyetértettünk abban, hogy egy rendkívül komplex kérdésről van szó, hiszen a gyűlöletbeszédet tartalmazó oldalak sokszor harmadik országokból kerülnek fel az internetre. Ebben az esetben pedig e harmadik ország jogrendszerét is figyelembe kell venni, ami komoly kihívást jelent az európai országok számára. Tájékoztatást adtam miniszter asszonynak arról az európai uniós kezdeményezésről, amely azt célozza, hogy szülessen uniós szintű egységes jogi szabályozás. Sajátos problémákat vethet fel különösen, ha a tartalomszolgáltató székhelye olyan országban van, amely a szólásszabadságot és a véleménynyilvánítási szabadságot másként értelmezi, mint egy európai ország. E téren éles különbség áll fenn az amerikai és az európai szemlélet között, ez konfliktusok forrása lehet. Bírói döntések alapján lehetőség van a weboldalak technikai blokkolására, de ez adott esetben nehézkes, hiszen a vitatott honlapok technikailag mindig előbbre járnak, gyorsan tudnak új helyről szolgáltatni. Ez a problematika a XXI. század egyik legnagyobb megoldandó feladata, ezért is gondoltuk, hogy jövő év tavaszán e témakörben magyar–izraeli közös konferenciát fogunk szervezni az Igazságügyi Minisztérium égisze alatt. Az izraeli igazságügyi miniszter jelezte, hogy a téma iránt nagyon érdeklődik, és részt venne a konferencián.

Trócsányi

– Amerikai résztvevők is jönnek majd?

– Egyelőre az elvi döntés született meg a konferencia megszervezésével kapcsolatban és most építjük fel a tematikáját. Természetesen számítunk más országok szakembereinek részvételére. Úgy gondolom, hogy az Európai Bizottság képviselőjét is meg kell hívnunk,  hiszen az uniós jogrendszert is figyelembe kell vennünk.

– A gyűlöletre uszítás elleni harc sokéves meddő küzdelem.

Igen, ezért is akarunk ezzel hangsúlyozottan foglakozni. A tartalomszolgáltatók felelőssége is, hogy mit engedélyeznek. Ez az egész Európai Unióban alapkérdés. Shaked asszony elmondta, Izraelben ez sokkal komolyabb probléma, mert életeket veszélyeztet.

– A Facebookon, a Twitteren Izrael-ellenes felhasználók gyakran direkt módon uszítanak gyilkolásra.

– Igen, ezt említette Shaked asszony. Nem véletlen, hogy ezen kérdések ma prioritást kapnak.

– A Twitter, a Google, a Facebook amerikai cégek…

– Az Európai Unió Bírósága a közelmúltban egy nagyhorderejű döntést hozott, az un. Schrems-ügyben érvénytelenítette az Unióból az USA-ba történő adattovábbítás jogalapját, miután az köztudott, hogy a személyes adatok védelmi szintje a két kontinens között eltér.

– Izraeli megbeszélésén esett szó az antiszemitizmus kérdéséről?

– Nem került külön szóba az antiszemitizmus, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az a gyűlöletbeszéd témakörének része.

– Ha szóba került a migráció, gondolom, ezzel kapcsolatban a magyar határkerítésről is beszéltek.

– Jogi kérdésekről beszéltünk, hiszen két igazságügyi területen dolgozó személy találkozott. Szóba került például, hogy mely ország tekinthető biztonságosnak, ki határozza meg a biztonságos ország fogalmát, mit értünk biztonságos tranzitország és biztonságos származási ország alatt. Izrael számára a probléma Eritrea, amit az ENSZ nem tekint biztonságos országnak, így nem tudják oda visszaküldeni a migránsokat. Ezzel kapcsolatban beszámoltam a magyar jogi szabályozásról, hogy miért tekintjük Szerbiát biztonságos országnak. És elmondtuk, hogy az Európai Uniónak e téren nincs egységes jogi szabályozása, ez tagállami kompetenciába tartozik.
Magyarország vélelmet állított fel, azaz ellenkező bizonyításig biztonságos országnak tekinti az Európai Unióhoz csatlakozó országokat, valamint a csatlakozási tárgyalásokat folytatókat. Ezekben az országokban kell lennie kiépült menekültügyi rendszernek, modern menekültügyi törvényekkel rendelkeznek, csatlakoztak valamennyi nemzetközi egyezményhez. A koppenhágai kritériumok meghatározzák, hogy a tagjelölt országnak milyen kritériumokat kell teljesíteniük ahhoz, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdődhessenek.
A biztonsági határzár nemzeti hatáskör, minden országnak szuverén joga eldönteni, hogyan védi meg a külső határát. Magyarországnak mint a schengeni zónához tartozó országnak uniós jogi kötelezettségei vannak a határőrizet tekintetében és ennek eleget is teszünk. Ezért döntött a kormány egy biztonsági létesítmény (kerítés) felépítése mellett.  Ilyen létesítmények egyébként másutt is vannak Európában: Spanyolországban, Görögországban, Bulgáriában.

– Ön éppen a legdurvább merényletek napjaiban járt Izraelben. Magyar részről történt valamiféle állásfoglalás, részvétnyilvánítás mindezzel kapcsolatban?

– A kétoldalú megbeszéléseken eltekintettünk e témától. Egy igazságügyi miniszteri találkozónak elsődlegesen szakmai vonatkozásai vannak. Nagyon hasznos tárgyalásokat folytattam a legfelső bíróságon, ahol Szalim Dzsubran bíró bemutatta az intézmény működését, a döntéseiket, esetleges vitáikat a végrehajtó hatalommal. A béke kérdésében a nemzeti ünnepi fogadáson mondott köszöntőmben foglaltam állást. A beszédemet – a hallgatóság tetszésnyilvánítása mellett – így fejeztem be: Shalom al Israel. A fogadáson izraeli részről miniszterelnök-helyettesi szinten képviseltették magukat. Beszédemben felidéztem még, hogy Angyal István életét áldozta az ’56-os forradalom alatt. Méltattam a zsidó kultúra Magyarországon betöltött szerepét, valamint a Szegedi Zsidó Fesztivál jelentőségét, amit ebben az évben magam nyitottam meg.

– Múlt heti beszédében az egyik európai fórumon arról szólt, hogy a rossz szociális helyzetben lévő romák radikalizálódása veszélyforrás. Ezt elvi veszélyforrásként tartja nyilván, vagy vannak gyakorlati, tényleges jelenségek?

– Nem azt mondtam, hogy a romák radikalizálódhatnak, hanem hogy a romák a radikalizálódás áldozataivá válhatnak.

– Ezt hogy kell érteni?

– Emlékezzünk vissza, hogy 2007-2010 között mi történt. Paramilitáris szervezetek meneteltek az utcán, félelmet keltve az emberekben.

– Úgy érti tehát, hogy a romák rasszista, szélsőjobboldali szervezetek áldozataivá válhatnak?

– Mi másra gondolhatnék?

– Mert sokan úgy értelmezték…

– Az, hogy mások hogyan értelmezték, nem érdekel. Elnézést az indulatért, de személyes támadások értek emiatt, pedig én a romák érdekében szólaltam meg. Úgy érzem, kénytelen leszek erről külön nyilatkozatot megfogalmazni, annyi támadás ért ez ügyben.

– A Hóman Bálint-szobor ügye ma sem zárult le. Az Igazságügyi Minisztérium az Ön hivatali elődje idején megajánlott egy támogatási összeget, amitől Ön később elhatárolódott. Most mi ezzel kapcsolatban az álláspontja?

– Amit korábban is mondtam. Én ebben az ügyben nem hoztam volna pozitív döntést, Hóman Bálint nem volt jogász, az Igazságügyi Minisztériumhoz nem kötődött. Szerepéről a történészeknek kell vitát folytatniuk. A magam részéről háromszor nyilatkoztam. Elmondtam nagyon határozottan, hogy nem hoztam volna pozitív döntést, nem tudtam a döntésről, tehát az én álláspontom teljesen világos. Itt járt nálam Heisler András elnök úr, vele is áttekintettem ezt a kérdést.

– De a korábbi döntés a szoborállításhoz nyújtott pénzügyi támogatásról érvényben maradt.

– Miután a döntés még az önálló Igazságügyi Minisztérium létrejötte előtt született.

– Van-e a közép-európai országoknak valami egyeztetett álláspontja migrációs kérdésekben vagy folyik-e egyeztetés?

– Természetesen nagyon fontos a párbeszéd. Magam is rendszeresen találkozom a visegrádi országok igazságügyi minisztereivel, de az osztrák igazságügyi miniszterrel is. Közép-európaiak vagyunk, Közép-Európa országainak más az álláspontja, mint Németországé, Franciaországé vagy Svédországé. A legutóbbi igazságügyi tanácsülésen, ahol minden igazságügyi miniszter részt vett, mi, V4-ek, külön is találkoztunk és ezeket a kérdéseket visegrádi körben elemeztük. Sem politikailag, sem jogilag nem tartjuk elfogadhatónak a kötelező kvóta rendszert.

– A hivatalos magyar álláspont elutasítja a multikulturalitást abban az értelemben, ahogy ez Franciaországban vagy Hollandiában látható, mert, úgymond, ez nem a mi hagyományunk. Ebben a visegrádi országok kormányainak hasonló az álláspontja?

– Azt gondolom, hogy a közös fellépés is mutatja, a négy ország gondolkodása közel áll egymáshoz.

– Ön, mint magyar igazságügyi miniszter az európai tárgyalásokon gyakran érzi nyomás alatt magát? Érik szemrehányások a magyar politika miatt?

– Egyáltalán nem. Szakmai beszélgetés folyik. Ha 28 igazságügyi miniszter tárgyal, természetes, hogy eltérő véleményeket fogalmaznak meg. Elég nagy Európa ahhoz, hogy különböző álláspontok jelenjenek meg. Nemcsak a migráció kérdéskörére, hanem számos európai szintű igazságügyi jogszabálytervezetre igaz ez. Európa arról szól, hogy egyeztetünk, adott esetben vitatkozunk. Az egész Európai Uniónak ez az értelme: az asztalon különböző nézetek vannak, a vége természetesen az, hogy mindenki számára elfogadható megoldások szülessen. De az Unió intézményeinek is be kell tartani a szerződéseket, nem csak a tagállamoknak. Azaz ami nemzeti hatáskörbe tartozik, arra nemzeti szinten kell a választ keresni, ami uniós szintre tartozik, arra pedig uniós szinten.

* * *

Szólásszabadság és blaszfémia – határvonalak a különböző kultúrákban

A magyar kormány a zéró tolerancia elvét vallja a gyűlöletbeszéddel szemben – hangsúlyozta Trócsányi László igazságügyi miniszter pénteken Budapesten, a sajtószabadság és a blaszfémia viszonyáról rendezett konferencián – adta hírül az MTI.

A miniszter előadásában azt mondta, a véleménynyilvánítás szabadsága és a vallásszabadság közötti “feszültség” feloldható, szerinte a magyar alaptörvénynek és jogrendszernek sikerült megtalálnia azt a szintézist, amely a történelmi előzményeknek, a kor követelményeinek és jogi kultúrának egyaránt megfelel. Az alaptörvényben az “Alapvetések” után rögtön a “Szabadság és felelősség” cím következik – emelte ki a miniszter, kifejtve: ez rögzíti a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát. Ezek gyakorlása viszont nem irányulhat bizonyos közösségek, többek között vallási közösségek méltóságának a megsértésére – szögezte le Trócsányi László.

Hozzátette, az új polgári törvénykönyv (Ptk.) és Büntető törvénykönyv (Btk.) egyúttal arra is lehetőséget biztosít, hogy az emberek a közösséget sértő véleménynyilvánítás elleni, az emberi méltóságuk megsértése miatti igényeiket a bíróság előtt tudják érvényesíteni. Trócsányi László azt mondta: az ember szabadságához és méltóságához hozzátartozik, hogy hitét, vallását, identitását tiszteletben tartsák. Ugyanakkor megjegyezte, ennek jogi szabályozásában a globalizáció, az internet, a közösségi oldalak korában megvannak a nyilvánvaló korlátok.

A Szólásszabadság és blaszfémia – határvonalak a különböző kultúrákban című konferenciát, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Médiatudományi Kutatócsoportja és a Franciaországi Ösztöndíjasok Egyesülete szervezett a Francia Intézet támogatásával, Franciaország budapesti nagykövete nyitotta meg. Éric Fournier elmondta: a “kényes” témát egyfelől a párizsi Charlie Hebdo szerkesztőségében idén januárban történtek adták. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy napjainkban is számos háború zajlik, például a keresztény és muzulmán kultúra összecsapása miatt.

A francia nagykövet kitért arra, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának nemcsak vallási, hanem sokszor politikai akadályai is vannak. Felidézte: nemrég még azt is blaszfémiának nevezték, ha valaki politikusokat gyalázott. Példaként említett egy költőt, akit egy meg nem jelent verse miatt a Gulágra küldtek, mert úgy tartották, költeményében Sztálint gyalázta. Éric Fournier szerint bár mostanra sok minden megengedetté vált, még mindig nem egyértelmű, hogy mit lehet kimondani és mit nem.

támogatás
Pop up banner1

Címkék:internet és gyűlöletbeszéd, Trócsányi László

[popup][/popup]