„Az ideutazók közül sokan egyáltalán nem ismerik az országot”

Budapest-külvárosi gyerekként született-élt Rákoskerten. A zsidóság talán csak annyiban volt jelen az életükben, hogy nagyszüleinek testvérei látogatóba jöttek Izraelből. A kilencvenes évek elején, a középiskolát befejezve nem igazán tudott mit kezdeni magával, ezért tizennyolc évesen, 1993-ban kiment Izraelbe.

Megtanult héberül és megcsinálta az izraeli érettségit, de az egyetemhez már nem érezte elégnek a nyelvtudását, ezért visszautazott Magyarországra tovább tanulni. Aztán nem találta már a helyét az átpolitizálódott magyar hétköznapokban és újra Izraelbe ment. Akkor édesanyja és a testvére is Izraelben élt. Fontos könyve volt Josephus Flavius „A zsidók története”, mert véleménye szerint a túlzások mellett döntően hitelesek a helymeghatározásai, régészek az ő leírásai alapján találtak és találnak meg ma is történelmi helyszíneket.

A családjával Izraelben él, felesége ügyvéd, három gyermekük van.

Akivel beszélgetek: Szalai Viktor, idegenvezető. Milyen a tél idén Izraelben?

Éppen kezdődik egy nagyobb esőzés és hat-hét fok van. A korábban decemberben kezdődő esős időszak most áttolódott január-februárra.

Mikor kezdődik a tavasz?

Általában február végétől. Egyre szebb a növényzet egészen április végéig, minden zöld, egyre több fa virágzik, gyönyörű pipacsmezők és szellőrózsák nyílnak, ezek délről-északra az ország feléig pirosak, aztán fehérek, vagy éppen lilák. De vannak krókuszok és a sivatag széle – amely még kap esőt – ekkor szintén kivirágzik, mind a Negev, mind a Júdeai sivatag. Április végétől általában elkezdődik a csaknem nyolc hónapos esőmentes időszak és azt a természetes növényzet megszenvedi.

Előfordulnak homokviharok?

Évente többször is, egyszer-kétszer erősebb. Főleg a Szaharából jövő finom homok okoz gondot. Idehozza a szél és általában akkor meggondolja magát és eláll két-három napra. Akkor olyan mintha ködben élnénk, csak éppen ez sárga, egész finom homok, ami egészségtelen és a legapróbb réseken át is bejut a lakásokba, úgyhogy ezekben a napokban hiábavaló takarítani.

Érezték a török-szír földrengést?

Akkor éppen nem voltam az országban, de mesélik, hogy igen, érezhető volt. Izrael egy törésvonalon fekszik, amely nemcsak időjárási, hanem geológiai is, ennek következtében vannak földrengések, de szerencsére nem erősek. Utoljára az 1927-es döntött romba épületeket az országban.

Mondják Önről, hogy mókamester?

Szeretem vidáman élni az életet, túl sok komoly és nehéz dolog vesz minket körül. Vezetem a csoportjaimat és egyszerűen poénok jutnak eszembe az adott helyen-időben. A csoportjaimban sokszor nagy a vidámság, pedig szomorú dolgokról is beszélek, mert ilyen a történelmünk. Például a Jad Vasémben is vezetek látogatókat. Vannak kollégáim, akik itt, a holokauszt emlékhelyen úgy beszélnek, hogy a látogatók sírva fakadnak, én ezt nem teszem, inkább oldani igyekszem a fájdalmat.

Önt Simon Segali (Schlesinger László) legendás idegenvezetőhöz hasonlítják. Ismerte?

Szeretnék a nyomdokaiba lépni, de saját magamat adva próbálok jó idegenvezetővé válni. Segalinak saját stílusa volt. Mesélte nekem, hogy ő találta ki, hogy amikor egy csoport a Genezáreti tavon (héber neve Kineret) hajózik, akkor az út elején húzzák fel az izraeli zászlót, valamint az adott csoport nemzeti zászlaját, és játsszák le a himnuszokat. Most már egyébként az egész országban így csinálják ezt.

Mit jelent, hogy mindenhol félig dolgozik?

Több idegenforgalmi cégnek dolgozom, és vannak közöttük olyanok, amelyek valamire szakosodnak. A Jad Vasémben vagyok tizennégy éve, de néha eltűnők onnan fél évre, mert akkor éppen zarándok csoportokat vezetek – legyenek azok katolikusok, vagy protestánsok – aztán jönnek a nyaraló csoportok is. Ezenkívül dolgozok Jeruzsálemben a Herzl hegyen, a nemzeti panteonban, továbbá izraeliekkel járom a világot, elsősorban Európát, de Kínába is viszek csoportokat. Az elmúlt évben vagy harminc utat vezettem Montenegróba. Csinálok egyéni városvezetést is, például Jeruzsálemben. Huszonkét éve ez a szakmám.

Beszéljünk a Herzl hegyről.

Ez az izraeli központi katonai temető. Itt vannak eltemetve az ország nagyjai is, például Herzl Tivadar az egész családjával, David Ben Gurion, Golda Meir, Jichák Rabin, továbbá Teddy Kollek, Jeruzsálem magyar származású polgármestere. A különböző háborúk halottainak külön parcellái vannak, de van itt egy Herzl múzeum és itt tartanak két nagyon fontos nemzeti megemlékezést is. A nemzeti gyásznapot és a függetlenség napját. Ezt a nemzeti panteont egy „összekötő ösvény” kapcsolja egybe a Jad Vasém holokauszt emlékhellyel.

Említette Kínát. Miért pont Kína?

Mert az izraeli csoportokat érdekli és engem is vonz a keleti világlátás. Talán hússzor jártam már Kínában. Ott döbbentem rá, hogy több ezer éves kultúrájuk még az itt élőkre is hatott. Például a selyemúton zajló kereskedelem. Az Európába tartó áruk egy része éppen ezen a területen cserélt gazdát, befolyásolva az itteniek életét. A szárazföldi karavánoktól itt kerültek át az áruk az európai – Földközi tengeri hajókra, itt bonyolódott le az akkori ismert világ kereskedelmének jelentős része.

Most akkor a kíniaktól tanultak kereskedni a zsidók, vagy fordítva ?

Az biztos, hogy nem volt véletlen a nagy érdeklődés, a sok harc ezért a területért. Aki itt volt hatalmon, az felügyelte a kereskedelmet.

Hallottam előadását Heródesről. Annyi szörnyű tettén kívül nagy tettei is voltak?

Sokan azt mondták, hogy nem is volt zsidó, a keresztények pedig az újszülöttek legyilkolása miatt nem foglalkoztak vele. Aztán amikor kijöttem Izraelbe, tájékoztattak, hogy a siratófalat Heródes építtette, felette a Templomhegyet is, a második szentélyt, amire a zsidóság oly büszke, a Maszada erődöt is, Cesariát, Heródiumot is , és még sorolhatnám tovább. Nem szeretjük, nem beszélünk róla, de a történelmi helyek jó része az ő keze műve Izraelben. Heródes önálló országot hozott létre. Egyedül dönthetett és döntött, fölötte nem volt római helytartó, mint más országokban. Ő csak a cézárnak tartozott jelentéssel. Heródes tett szörnyű dolgokat, de a nagy, jó király, Dávid történetében is vannak csúnya események. Heródes több mint negyven évig összetartotta az országát, negyedes fejedelemként és királyként. 12 év alatt felépített egy egész várost, a tengerfeneket kikotortatva kikötőt létesített, létrehozta a kor „izraeli Las Vegas” pihenő- szórakoztató központját. Heródiumban az egyik dombot átrakatta a másikra, ami a Guinness rekordok könyvében is szerepelhetne,

A zsidó hagyomány tiltja az öngyilkosságot. Hogyan lehettek akkor öngyilkosok Maszada védői?

Abban a korban, ha egy zsidó ellenállt, a megszálló rómaiak kezére kerülni egyenlő volt a felkoncolással. Esetleg az illető valamilyen szórakoztató előadásban vadállatokkal viaskodhatott. A nők és a gyerekek pedig mehettek rabszolgáknak. Ezért a Maszada védői, amikor már nem tarthatták tovább magukat, inkább választották az öngyilkosságot.

Hallottam, hogy a Heródes sírját kereső professzort halálos baleset érte.

Ehud Netzer professzor több mint harminc évig kutatta Heródiumot és 2007-ben találta meg a sírt. Érdekes, hogy ez egy hegy. A hegy lábánál ástak és megtalálták Heródes palotáját, találtak szökőkutat, medencét, majd fent a hegy tetején a felső palotát, fürdőt. Ezután a professzor úgy határozott, hogy a hegy oldalán ásnak tovább, és akkor rájöttek, hogy az egész hegy egy építmény. Ekkor találtak egy sírt, ami a díszítése, nagysága, a vöröskő szarkofág maradványok miatt csakis királyé lehetett, továbbá a szarkofágot összetörték, ami a Heródes történeti leírásokban is szerepel. Nos, 2010-ben a professzor ezen a hegyen, munka közben egy korlátnak támaszkodott és lezuhant a mélybe.

Milyen magas ez az épített hegy?

Ez eredetileg két domb volt. Az egyik dombról Heródes idejében átpakoltak egy részt a másik dombra, így megemelve azt több, mint 750 méter magasra. Heródium mintegy 12 kilométerre van Jeruzsálemtől és körülbelül egy magasságban a Templomhegy 754 méteres magasságával. Heródes erre a hegytetőre építtetett egy 25 méteres tornyot, ahonnan jó rálátás nyílik Jeruzsálemre, Betlehemre, a Júdeai sivatagra, a Holt-tengerre, de még a mai Jordánia területére is.

Mit kell tudni a Siratófalról?

Sokan úgy tudják/gondolják, hogy a siratófalat Dávid király építtette. Ez azonban problémás, mert Dávid még nem épített szentélyt. A siratófal tulajdonképpen a hegy egy támfala. Egyébként sokan nem tudják, hogy a Templomhegy, a zsidóság legszentebb helye nem izraeli, hanem a jordániai muzulmán főfelügyelőség alá tartozik. A zsidókat kétezer évig nem engedték fel a hegyre a különböző megszállók, miután a rómaiak lerombolták a templomot. Zsidók most is csak meghatározott időben mehetnek fel, nem lehet zsidó imakönyvet, vagy bármilyen vallási jelképet felvinni. Dávid csillagot és keresztet sem, mert egyáltalán nem imádkozhat fent nem muzulmán. Egyébként a hely is Heródes műve. 21 focipályának megfelelő teret épített egy dimbes-dombos terepen. Ehhez kellett egy támfal, mind a négy oldalon. A 488 méteres támfal egy része az a hatvan méteres szakasz, amit ma Siratófalnak neveznek.

Miért imádkoznak a zsidók a Siratófalnál?

A templomhegy tetején áll a Sziklamecset, a muzulmán szent hely, ahova zsidók nem léphettek és nem léphetnek be. A mecset az eredeti szikla fölé épült, mely szikláról a muzulmánok úgy hiszik, hogy Mohamed mennybemenetelének színhelye. A zsidók szerint ez az a kő, melyen Ábrahámnak fel kellett volna áldoznia a fiát, Izsákot. A zsidó hagyomány ezt tekinti az alapkőnek, melyből Isten megteremtette a világot. A zsidók nem a követ imádják, nem bálványimádók, hanem az alapkövet közvetlen isteni kapcsolatnak tekintik. Mivel pedig nem tudtak felmenni a hegyre, a siratófal volt a legközelebbi hely az isteni kapcsolathoz. Az imádkozás itt, a falnál hat-hétszáz éve vált hagyománnyá.

Önt idézem: Az utazók Izrael képe általában nem fedi a valóságot.

Az ideutazók közül sokan egyáltalán nem ismerik az országot, a történelmét, hozzák magukkal, amit olvasnak, a hírekben hallanak. Nem tudják, hogy az izraeliek legalább hetven országból vándoroltak és vándorolnak be napjainkban is, és a zsidók között a fehér embereken kívül vannak etiópiai feketék, indiaiak, ferdeszemű kínai zsidók. Nem tudják, hogy az itt élő arabok között vannak keresztények is. Ha bemegyünk egy keresztény templomba, a mise leginkább arab nyelven zajlik. Vannak nálunk drúzok, cserkeszek, beduinok, örmények, de vallásilag is különböző zsidók, így ortodoxok, ultraortodoxok, sőt, talibánnak nevezett zsidók és még mások is. Itt Jeruzsálemben olyan szokásokkal is találkoznak az utasok, melyeknek még a létezésükről sem tudtak talán. Fel kell őket világosítani, hogy miért davenolnak, hajlonganak a zsidók, furcsa nekik a nagy kucsma, a betűrt nadrág, a fehér zokni, a csíkos kaftán – attól függően, hogy ki-ki milyen irányzathoz tartozik. Nem könnyű átlátni az utazóknak a kóserság teljes szabályrendszerét, a szombati tilalmakat sem.

És mi van az okostelefonok szombati használatával?

Nem lehet, bár vannak már modern ortodox irányzatok, akik úgy tartják, hogy miért ne. A szélsőséges ortodoxok jó nagy része nem használ okos telefont, az internetes tartalmak miatt, csak hagyományos, „kóser, nyomógombos telefonjaik” vannak.

A beduinok nomád életmódot folytatnak Izraelben?

Körülbelül 250 ezer beduin él nálunk. Egy ilyen kis országban nincs elég tér nagy tömegek nomád életmódja számára. A legtöbbjüket sikerült már letelepíteni, vannak beduin városok. A beduinok mindazon hivatást űzhetik, mint bármely más izraeli állampolgár. Lehetnek munkások, orvosok, mindennel foglalkozhatnak. Egy kisebb részük azonban változatlanul illegális sátorvárosokban él a szabadban és állatokat tenyészt Dél-Izraelben, a sivatagban, kevesen pedig az ország északi részén. A beduin nép önmagát ősarabnak tartja.

 Izrael rejtett történelmét említette.

Vannak szinte kötelezően meglátogatandó pontok, így a siratófal, a Szent Sír templom, a Via Dolorosa, és még jó néhány hely. Nagyon szeretek kimenni egy kicsit a sivatagba, ahova kevesen jönnek velem. Megnézni ott a 200 millió éves eróziós krátert, vagy elmenni éppen a tengeri barlangokhoz. A világon egyedülálló Akkó keresztes vára, Nimród vára, csodálatos a kilátás a Golán fennsíkról. Van hat-hét negyedik századi zsinagóga és egyik-másik olyan állapotban van , hogy nagyon érdemes megnézni, például Bir Aziz, Ummel Kanatir. Utóbbi helyszínét a talált köveket beszkennelték és kiderült, hogy szinte a teljes zsinagóga kövei ott voltak szétszórva. Ezek alapján modelleztek, és mint egy Legót, az egészet felépítették az eredeti kövekből.