Az emberiességi minimum nevében – neonáci-ellenes demonstráció a parlament előtt

Cikkek, facebook polémiák jelezték: sok baloldalit zavart, hogy Bajnai Gordon (Együtt 2014), Mesterházy Attila (MSZP) és Ungvári Tamás mellett Rogán Antal, a Fidesz MPP parlementi frakcióvezetője is beszédet tart a Jobbikos náci felszólalás ellen rendezett demonstráción.

A Hit Gyülekezetéhez közelálló Mindannyian Együtt Jeruzsálemért alapítvány által kezdeményezett nagygyűlésen – melyhez számos szervezet, köztük a Mazsihisz és az Élet Menete szervezőtársként csatlakozott – mintegy 10-15.000 fős tömeg vett részt. Jobb és baloldali politikusok a tömegben is feltűntek. Magyar zászlók sokasága mellett izraeli zászlóval, vidéki városok delegációinak tábláival is lehetett találkozni.

Bombera Krisztina bevezetőjében mindenkit arra figyelmeztetett, hogy fogadja méltósággal és tisztelettel az egymástól eltérő nézeteket valló szónokokat, akik talán semmiben nem értenek egyet, csak abban, hogy a származási listák elfogadhatatlanok. Ez az emberiességi minimum.

“Nem feledhetjük el, hogy a 20. századi népirtások mind listázással kezdődtek” – fogalmazott a beszéde elején némileg elfogódottnak tűnő Rogán Antal, aki hangsúlyozta, hogy gyermekeit is magával vitte az Élet menetére és el fogja őket vinni Auschwitzba is. Gyöngyössy szavai elfogadhatatlanok – mondta, mint ahogy az is, hogy ártatlan milliók halálát, szenvedését semmibe vegye. “Azt sem fogadhatjuk el, hogy bárkit emberi méltóságában sértsenek, listával fenyegetőzve megbélyegezzenek.” Szórványos füttyök és bekiabálások mellett, a Fidesz frakcióvezetője beszédét számos alkalommal taps kísérte. “Ma a Kossuth téren mi akasztunk táblát a gonoszság nyakába. Rajta felirat: Nem engedjük! (…) Hölgyeim és uraim, Magyarország megvédi polgárait!” – zárta szavait.

Elvétve akadt füttyszó és bekiabálás Rogán beszéde alatt, de a tüntetés méltóságát és hangulatát nem sikerült megzavarniuk.

Bajnai Gordon nagyívű beszédében új politikai korszak igényét hirdette meg, melyben a demokratikus erők, az ország, és egymás iránti felelősségüktől áthatva tudatosítják, hogy fontosabb dolgok kötik össze őket, mint ami elválasztja őket a közös ellenféltől, a neonáciktól. Bajnai név szerint megemlékezett az elmúlt évek romák elleni merényleteinek áldozatairól is, hangsúlyozva, hogy arra is emlékeznünk kell, amit akkor elmulasztott a társadalom: a közös kiállást a veszélyeztetettekért. “Nem jöttünk ide, nem kértünk tőlük bocsánatot, nem borultunk nemzeti gyászba. Hiba volt, és Magyarország nem követhet el többé ilyen hibát (…) Nincs többé ártalmatlan zsidózás és cigányozás ebben az országban, mert a holokauszt nekünk nemzeti tragédiánk.” Beszédének talán legfontosabb gondolata az volt, hogy az elmúlt években a jobboldaliakat nácizták, a baloldaliakat kommunistázták, ez pedig éles megosztottságot okozott és meggyengítette az országot, miközben a valódi nácik megerősödtek. Pedig, mint fogalmazott: a jobboldaliságot bűn az antifasizmussal szembeállítani, ugyanúgy, mint a baloldaliságot a nemzeti érzéssel. A normális politizálás új korszakának alapvető elve: a nácikkal szemben mindenkivel össze kell fogni.

Mesterházy Attila, Bajnai távolságtartó, s a politikai társadalom egészének felelősségét hangsúlyozó emelkedettségével szemben, nem kerülte el az éles kormánykritikát. A nyilasokat éltető írókat piedesztálra állítók is a náci vírus hordozói – mondta -, ahogy az árpádsávos zászlók lobogtatói is. Ez a nap, emlékeztetett, nemcsak a zsidókról szól, mert a listájukra bármikor bárki felkerülhet. Tettekre van szükség, mondta, s a kétharmados kormánytöbbség felelősségére hívta fel a figyelmet, mondván, ne legyen a Kossuth térből Horthy tér, és ne hozzák ide József Attila és Károlyi szobrai helyébe Prohászka, Wass és Nyírő szobrait. Bejelentette, hogy nem vesznek részt a parlament külügyi bizottsága ülésein, míg a jobbikos Gyöngyösi Márton annak elnöke marad. “Még csak egy levegőt sem fogunk szívni egy ilyen fasisztával”. Beszéde végén követelte, hogy a miniszterelnök személyesen is határolódjon el a Jobbiktól a parlamentben.

Ungvári Tamás egyaránt elítélte a cigányozást és a zsidózást. “Ezt a küzdelmet a neonácik elvesztették (…) Azt akarják, hogy féljünk, ám ezt a szívességet nem tesszük meg nekik (…) Aki túlélte a holokausztot, átélte a kádárizmust, az mitől félne még?” – kérdezte. A magyar kultúra nagyjainak szellemére emlékeztetett, aki erőt adnak a küzdelemhez, amit nem tiltással, hanem a közvélemény erejével lehet megvívni véleménye szerint.

Beszédét követően a rendezvény szervezői: Németh Sándor (Hit Gyülekezete), Zoltai Gusztáv (Mazsihisz) és Gordon Gábor (Élet menete) színpadra szólították a szónokokat, és átadták nekik a Párizsi Békeszerződés 4. cikkelyét. A tömeg, akár egy focimeccsen, hálás “Szép volt, fiúk” skandálással ünnepelt.

Míg az est elején Somló Tamás, zárszóként Hernádi Judit énekelt. A tüntetés alatt mintegy 10-20 fős provokátorcsapatot szigeteltek el a rendfenntartók.