Az átlagos izraeli prostituált érettségizett – ötödük diplomás
12 ezer nő és ezer férfi dolgozik az izraeli szexiparban – erre derített fényt egy országos vizsgálat, melyet a Népjóléti Minisztérium koordinált.
Tel-avivi életkép (Fotó: Nir Kafri)
A prostitúció elsődleges kiváltó oka a nehéz anyagi helyzet: a vizsgálatban résztvevők kétharmada akkor szánta rá magát erre a munkára, amikor más kiutat nem látott. Túlnyomó részük a lakás- és egyéb hiteleket nem tudta másképp törleszteni. 7 százalékukat viszont a kábítószer-függőség taszította a prostitúcióba: csak így tudták megszerezni az életszükségletté vált drogokat. 9 százalékukat más vette rá, hogy férfiakat fogadjon.
“Gondjaim voltak a hiteltörlesztéssel
és a társadalombiztosító nem segített. Már el akarták venni a házamat” – magyarázta az egyik interjúalany.
“Azelőtt a McDonaldsnál voltam pincér, de az infláció nyomán minden megdrágult, az élelmiszer, minden. Több pénzre volt szükségem” – mondta egy másik kérdezett.
Ebből következik, hogy többségük nem főfoglalkozásban, hanem jövedelem-kiegészítésként űzi ezt a szakmát: hetente átlag 2.5 napot töltenek ezzel a „másodállással” és egy ilyen napon átlagosan 5.5 klienst fogadnak.
A prostituáltak 62 százaléka gyerekes anya (de csak 9 százalékuk házas), 20 százalék pedig diplomával is rendelkezik. Tanulással töltött éveik átlaga 12.2, azaz az átlagos izraeli prostituált érettségivel rendelkezik. 11 százalékuk fiatalkorú.
A prostitúcióból származó bevétel évi 1.2 milliárd sékel (kb. 240 millió dollár/6.6 milliárd forint). A nők nagyobb része (43 százalék) diszkrét lakásokban fogadja klienseit; 18 százalék escort szolgáltatást vállal, 16 százalék „masszázs-szalonokban” dolgozik, és mindössze 6 százalék dolgozik az utcán.
A 700 fős mintán végzett vizsgálat eredményei szerint a prostituáltak 52 százaléka származik a volt Szovjetunióból.
A kérdezettek 70 százalék úgy nyilatkozott, hogy a prostitúció (amelyet a legtöbben rövid kitérőnek szántak) nem oldotta meg anyagi gondjaikat, így kénytelenek folytatni ezt a tevékenységet. 40 százalékuk több mint öt éve tesz szert ily módon pótlólagos jövedelemre, 12 százalékuk pedig már 15 évnél is régebben csinálja ezt. Túlnyomó részük szeretne kilépni, de csak kisebb részük hiszi, hogy ez sikerülhet.
„Igazából nem reménykedem
– mondta az egyik kérdezett. – Megpróbáltam kilépni, de a könnyű pénz visszahozott. Nem ez az álmom, de hát a valóság más. Nem tudok mit tenni, pedig szeretnék normális életet élni.”
A prostitúció központja Tel-Aviv. A „diszkrét lakások” kétharmada és a „masszázsszalonok” közel fele a tel-avivi agglomerációban található. Jeruzsálemben mindössze egy százalék.
A jóléti minisztérium jelentős költségvetéssel rendelkezik a prostitúció elleni harc céljaira: a 22 millió sékeles (3.7 millió dollár/1.3 milliárd forint) büdzsé kétharmadát költik a veszélyeztetett fiatalkorúak védelmére. A vizsgálat nyomán Haim Katz szociális ügyekért felelős miniszter a költségvetés emelésére tett ígéretet.
A Times of Israel és a Haaretz nyomán.
