Az antiszemita, akinek „mindenben túl korán volt igaza”
Ez volt a XX. Századi Intézet által szervezett Csurka-konferencia tételmondata.
Az 1989 utáni korszakban senki nem tett annyit a zsidógyűlölet újjáélesztéséért, mint Csurka István. Több mint két évtizeden át ontotta írásait az általa szerkesztett Magyar Fórum hasábjain, melyekben a világ történéseit hétről-hétre úgy értelmezte, mint a Magyarország ellen fenekedő zsidó összeesküvés újabb és újabb fejleményeit.
Ezt a Csurkát igyekezett rehabilitálni szerdán tartott konferenciáján a kormányközeli XX. század intézet és annak igazgatója, a kormány félhivatalos történésze, Schmidt Mária. Ennek a Csurkának készülnek szobrot állítani Lakitelken, az országgyűlés alelnökének, Lezsák Sándornak a közreműködésével.
Bő egy évvel ezelőtt már felhívtuk a figyelmet a – nem is annyira lopakodó – Csurka-rehabilitációra. A gépezet pörög tovább, e mostani konferenciával Csurka bevonul a rendszer félhivatalos panteonjába.
*
A konferenciáról a Telex.hu közöl terjedelmes összefoglalót.
„Csurkának mindenben túl korán volt igaza. De az életben és a politikában az időzítés a legfontosabb dolog. Csurka rossz időzítő volt.”
– foglalta össze Schmidt Mária szerdán a Terror Háza Múzeumban, hogy miről fog szólni pontosan az a konferencia, amelyet Schmidt múzeuma rendezett a 2012-ben meghalt MDF- és MIÉP-alapító Csurka István 90. születésnapjának emlékére. Schmidt szerint ahogy Csurka képviselte magát, az „újszerű volt, ezért ellenszélben találta magát”. Az igazgató szerint Csurka karaktere azért szorul még ma is tisztázásra, mert korában „Trianon tragédiája nem lett kibeszélve, ezért is érte Csurkát karaktergyilkosság”. Hogy mi az összefüggés? Nem derült ki.
Schmidt aztán megpróbálta megmagyarázni Csurka antiszemitizmusát, mert „a mai fiatalok nem értik”, mit jelentett az antiszemitizmus. Schmidt szerint a „mai fejlett nyugaton” ez a kérdés már nem olyan fontos. Bezzeg Csurka idejében a Néhány gondolat példátlan „nemzetközi karriert futott be”. Olyat, ahol az az „amerikai birodalom” ítélte el őt, amelyben ma már „kontextusfüggő az antiszemitizmus”. Schmidt szavait erősítve az előadások közti szünetekben loopolva játszották le a Harvard elnökének, Claudine Gaynek a meghallgatását, akit tavaly vádoltak meg azzal, hogy antiszemita. Gay amúgy ezután lemondott a posztjáról.
Hogy mi az a Néhány gondolat? Csurka István 1992-ben a kormánypárt alelnökeként jelentette meg esszéjét, melyben többek között olyasmikről írt, hogy Kádár alatt „a zsidóságnak szava volt, nyílt vagy rejtett befolyása, ahol meghatározó elem lehetett”. Ezt a tanulmányt Kövér László akkoriban náci-szelleműnek és antiszemitának nevezte, és Antall Józsefet támadta, mert a miniszterelnök, akinek a pártjában Csurka alelnök volt, nem határolódott el az írástól.
Elhatárolódott viszont Orbán Viktor, aki fel is szólalt a Csurka-féle nacionalizmus ellen. Orbán és Áder János is arról beszélt ekkor, hogy a Csurka-féle politikai csoporttal nem lehet azonosulni. A Fidesz kezdeti elhatárolódása Csurkától aztán a későbbiekben elmúlt. Utolsó éveiben Csurka támogatta Orbán politikáját, halála előtt néhány héttel beszédet mondott egy szegedi kormánypárti tüntetésen is. „El a kezekkel Orbán Viktortól!” – mondta. Habár Csurka még ‘92-ben liberálisozta Orbánt, hamar kibékültek: annyira, hogy később Orbán Csurka-idézetekhez nyúlt, ha az SZDSZ-ről volt szó.
