Az amerikai külügyminisztérium a magyarországi antiszemitizmusról

Vandalizmus, gyűlöletbeszéd van, a fizikai erőszak nem jellemző.

Az USA külügyminisztériuma évente hozza nyilvánosságra 190 országot átfogó emberjogi jelentését. A Magyarországról szóló rész erősen elmarasztaló: a szabadságjogok, köztük a szólásszabadság és a gyülekezési jog visszaszorulását állapította meg. A jelentésről szóló MTI összefoglaló itt olvasható.

Alább az antiszemitizmussal foglalkozó részt összegezzük.

A Mazsihisz 19 antiszemita incidenst regisztrált 2016 első felében, ezek közt egy fizikai agresszió volt, hét fenyegetés, hat gyűlöletbeszéd és két esetben vandalizmus.

Az első eset a magyar sajtóból is jól ismert ügy: Tiszakécskén két fiatal környékbeli meggyilkolt egy izraeli turistát.

2015-ben a Mazsihisz 46 antiszemita incidenst regisztrált.

Az amerikai külügy jelentése idézi a TEV által alapított Brüsszel Intézet adatait is: eszerint 2016. októberig 35 antiszemita cselekmény történt, de fizikai agresszióra nem került sor. Az intézet 2015-ben 52 antiszemita cselekményt regisztrált.

Ezután a jelentés idézi a TEV által 2015. április 19-én publikált összefoglalót a magyar lakosság körében mért antiszemitizmusról. Eszerint a magyar lakosság egyharmadánál észlelhetők antiszemita nézetek. A szélsőségesen antiszemita nézetet valók aránya egy év alatt 21-ről 23 százalékra növekedett, míg a mérsékelt antiszemiták aránya 10-ről 12 százalékra nőtt.

A jelentés szerint az év első kilenc hónapjában összesen 542 alkalommal indult vizsgálat vandalizmus ügyében az országban temetők vagy vallási intézmények ellen (ideértve a zsidó intézményeket is). Június 29-én kővel bedobták a gyöngyösi zsinagóga ablakát. Sérülés nem történt, az anyagi kár 500 ezer forintra rúgott.

A jelentés beszámol a Donáth György szélsőjobboldali politikus szobra körüli botrányról: 2016. február 24-én a Politikai Elítéltek Szövetsége felállította a szobrot a Páva utcában, a Holokauszt Emlékközpont közelében, de a zsidó szervezetek heves tiltakozásának hatására két nappal később eltávolította.

Részletesen taglalja a jelentés Bayer Zsolt kormánykitüntetését, az izraeli nagykövet ezzel kapcsolatos tiltakozását, aki egyebek közt a Holokauszt relativizálását vetette Bayer szemére. Szóba kerül Bayer egy 2015. novemberi cikke, amelyet a médiatanács a gyűlölet és a kirekesztés terjesztése miatt elmarasztalt és az ezt közlő Magyar Hírlapot pénzbírsággal sújtotta. Mindennek hatására több mint száz korábbi kitüntetett adta vissza lovagkeresztjét.

Számos szélsőséges honlap továbbra is közöl antiszemita cikkeket, de a szélsőséges Jobbik párt visszafogta antiszemita retorikáját. Megemlíti a jelentés Ágoston Tibor jobbikos politikust, a debreceni közgyűlés tagját, aki 2014-ben Holokamu kifejezést használta és ezért 750 ezer forintra büntették. 2015-ben Ágoston nyilvánosan elhatárolta magát korábbi kijelentésétől.

2016. szeptember 9-én megrongálták az Eleven Emlékmű kiállítási tárgyait a Szabadság téren: fényképeket téptek le, emléktárgyakat vittek el. Anyagi kár nem keletkezett, mivel a tárgyaknak szimbolikus értékük volt – így a rendőrség a vizsgálatot bűncselekmény hiányában lezárta.

A Sorsok háza nevű projekt, a kormány által tervezett új Holokauszt emlékhely ügye holtponton maradt 2016-ban. Az emlékhely kinevezett vezetője – noha élesen bírálták, amiért nem konzultált a zsidó szervezetekkel – a helyén maradt. Magas rangú kormánypolitikusok ismételten kijelentették, hogy az emlékhely csak akkor nyílhat meg, ha ez ügyben egyetértésre jutottak a zsidó szervezetek képviselőivel.

A jelentés végül megemlíti, hogy vezető politikusok (kormánypártiak és ellenzékiek is) beszéltek a magyar állam Holokausztért viselt felelősségéről, január 7-én pedig Orbán Viktor látogatást tett a Duna-parti Cipők emlékműnél és ott egy gyertyát helyezett el.