Az államfőnek reagálnia kell az apja múltjával kapcsolatos állításokra

A hvg.hu megkeresésére az Alkotmánybíróság arról tájékoztatott, hogy hétfőn lemondott Sulyok Tamás az Ab-elnöki posztjáról. Hozzátették: „egyelőre nem kívánnak reagálni” Sulyok édesapjának múltjára.

Karsai László történész a hvg.hu-n megjelent írásában kiderítette: Sulyok Tamás, Magyarország kedden hivatalba lépő köztársasági elnöke valótlan információkat közölt a nyilvánossággal az apjáról. Az új államfő még az Alkotmánybíróság elnökeként nyilatkozott a kolozsvári Krónikának azt állítva, hogy édesapját 1946-ban távollétében halálra ítélte a népbíróság, és leginkább azért, mert székesfehérvári válóperes ügyvédként elvállalta egy olyan asszony ügyét, akinek a férje később a város párttitkára lett – foglalta össze a történteket a 24.hu.

Sulyok szerint az apja csak úgy tudta elkerülni a kivégzést, hogy tíz évig az ország másik felében bujkált – ám Karsai szerint az interjúban elhangzott történetnek nincs valóságalapja. Mint fogalmazott: „Sulyok Tamás vagy rosszul tudja, vagy hazudik. Édesapját, Sulyok László székesfehérvári ügyvédet soha, senki, legkevésbé a népbíróság nem ítélte halálra.” Annyi igaz Karsai szerint, hogy Sulyok László a körözés elől bujkált, ugyanis tisztázni akarták a nyilas mozgalomban játszott szerepét.

Karsai azt írta: „Az államelnök apja csak egy szimpla náci szimpatizáns, szélsőjobboldali és antiszemita vidéki ügyvéd volt, nem a kommunista terror ártatlan áldozata.” A hatóságok azért figyeltek fel rá, mert 1944. június 17-én a Fejérmegyei Napló Zászlóbontás címmel közölte Sulyoknak, a Magyar Nemzeti Szocialista Párt Fejér megyei vezetőjének a cikkét.

Sulyok László ügyét 1949-ben újra elővették, de 1950-ben megszűnt a nyomozás, mivel Sulyok több ügyvéd kollégája azt vallotta, hogy a cikket a gyanúsított már annak idején sem vállalta, kettőjük szerint azt egy cisztercita nyilas pap írhatta Sulyok neve alatt. Karsai szerint viszont ügyvéd barátai csak így akarták Sulyok Lászlót megmenteni, mert ha ártatlan lett volna, legkésőbb a háború után megpróbálta volna tisztázni magát az évekig tartó bujkálás helyett – írja a Szeged.hu.

*

Az államelnök, akárcsak az Alkotmánybíróság elnöke, nem puszta magánszemély, hanem közfeladatot ellátó választott tisztségviselő. Vele szemben nagyobb az elvárhatósága annak, hogy a családjával kapcsolatban felmerült súlyos tényekre reagáljon.

Ha tudott az apjával kapcsolatos tényekről, de valótlanul tájékoztatta a nyilvánosságot, akkor azért kell megszólalnia, és levonnia a szükséges következtetést, ha pedig nem tudott apja közéleti tevékenységéről, megnyilvánulásairól, akkor ezt kell tisztáznia.

Utóbbi esetben egyszerűbb a dolga: világossá kell tennie, hogy nem volt birtokában az apjával kapcsolatos információknak. Európai demokratikus jogállami jelenünk és a vészkorszak nemzeti tragédiája talán azt is indokolnák, hogy az elnök jelezze, távol áll tőle apja egykori nyilas irányultsága.

A többi, minthogy a fiak nem felelnek apjuk tetteiért, magánügye.

Családunkat nem választjuk, beleszületünk. Arról azonban, hogy hogyan viszonyulunk felmenőink szélsőséges nézeteihez, cselekedeteihez, a politika világában illő számot adni.