Az albán zsidók múzeuma
Vlorë zsidó lakossága 2600 körül volt az 1500-as években, amikor virágzott a kereskedelem. Manapság 50-100 albániai születésű zsidó él itt.
A múzeum látványterve
Az Albániai Zsidók Múzeuma az Albanian-American Development Foundation (AADF) nevű amerikai civil szervezet és Albánia Kulturális Minisztériuma közös vállalkozása, amelyhez a kicsiny helyi zsidó közösség is csatlakozott.
Hosszas keresés után a múzeum épületének tervezésére a tel-avivi Kimmel-Eshkolot Architects csapatát kérték föl. Ők tervezték a jeruzsálemi emlékművet a Herzl-hegyen és a Steinhardt Természettudományi Múzeum épületét a tel-avivi Egyetemen. A társalapító Eitan Kimmel ezt nyilatkozta: „Jövő évre tervezzük az alapkő lerakását, és nagyon izgatottak vagyunk.”
A múzeum átfogó képet nyújt, hiszen a zsidók az i.u. 2. században jelentek meg a Balkánon. A görög romaniótáktól a 15 századi spanyol szefárdokon keresztül a magyar askenázi zsidókig tart a sor; a hegyvidék, Itália és Görögország közelsége különleges zsidó kultúrát alakított ki a tengerparti településen.
Vlore óvárosa
A 2. világháború kitöréséig mintegy 1800, a nácik elől menekülő zsidó érkezett, mert ide a vízumot könnyen meg lehetett szerezni. Voltak, akik remélték, hogy Észak- vagy Dél-Amerikába mehetnek tovább, mások a brit mandátumterületet vették célba. Mintegy kétezren döntöttek a maradás mellett, őket a moszlim albánok mentették meg. Albánia azon kevés európai országok közé tartozik, ahol több zsidó élt a háború után, mint az előtt.
Joel Kaplan Chabad-Lubavicsi rabbi: “Az albán zsidók évszázadokon keresztül őrizték azonosságukat és hagyományaikat. Albánia elszigetelten élt a kommunizmus 50 éve alatt, majd 1990 után sokan kivándoroltak az országból.
“Az albánokra jellemző a ‘Besa’ — a patriarkális vendégszeretet és a vendég védelme — amit mindenki érez, aki ide vetődik. Ez a Besa védte meg a zsidókat a Holokauszt idején. Nagyon akartuk, hogy a múzeum létrejöjjön, és boldog vagyok, hogy így történt. A központi kormányzat is jelentős támogatást nyújtott a helyi közösségnek.”
Kaplan megjegyzi, hogy az albán zsidók szoros kapcsolatot ápolnak a közeli Korfu zsidó közösségével. A görög szigeten sok jesiva működött.
Vlorë zsidó lakossága 2600 körül volt az 1500-as években, amikor Itália közelségének köszönhetően virágzott a kereskedelem. Manapság 50-100 albániai születésű zsidó él itt. A legnagyobb zsidó központ a főváros, Tiranë, a nem helyi eredetű zsidók száma mintegy 200 a balkáni országban.
A múzeumot egy meglévő épület tetejére építik, a tervező föladata a jelenlegi befogadó-képesség megkétszerezése. „Keverjük a régit és az újat, miközben a meglévő műemléket is tiszteljük.”
Vlorë környéke bővelkedik olyan épületekben, amelyek egykor zsidó családok tulajdonában voltak a 16. században. A múzeum közelében egy az 1920-as években leégett zsinagóga maradványai találhatók.
„Két kő berakásos pavilon lesz a bejárat közelében, amelyek szinte egymásba érnek. 98 százalékuk helyi kő, és 2 százalék jeruzsálemi kő” – mondja Kimmel. Háromszögletű tábla három nyelven hirdeti a talmudi idézetet: „Aki megment egy életet, egész világot ment meg”.
„Bemutatjuk az albánok és zsidók különös történetét” – áll az AADF a nyilatkozatában. „Míg a Holokauszt a legfontosabb és talán a legkülönösebb része ennek a történetnek, az Albániai Zsidó Múzeum ezt a fejezetet az albán zsidók teljes történetén belül helyezi el – Albánia területén és a diaszpórában.”
Az AADF nyilatkozatában áll, hogy a helyválasztásnál az is szerepet játszott, hogy a környéken három múzeum is található.
A vlorëi születésű, de most Tiranëban élő Sokol Pirra mondja: „Őseim évszázadokon át itt éltek. Most viszont keményen dolgozunk azon, hogy beindítsuk a zsidó életet, mert sokan elmentek Izraelbe vagy máshová. A múzeum – jelentős tiszteletadás hosszú albániai jelenlétünknek. Vlorë pompás tengerparttal dicsekedhet. A zsidó múzeum tovább emeli a városkép és az albán zsidó közösség fényét.”
Címkék:Vlore