“Az alapszabályban semmi nem rögzíti, hogy hol legyenek a nők”

Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem zsinagógájába kinevezett ortodox vallási vezető vitát váltott ki, többen megszólaltak. Vadász Magda, a Bét Jehuda zsinagóga közösségi vezetője válaszolt a Szombat kérdéseire.

Milyen indokokkal neveztek ki ortodox vallási vezetőt a neológ Országos Rabbiképző, Zsidó Egyetem tanzsinagógájának élére? A kinevezés meglehetős értetlenséget keltett a neológ körökben.

Kol Jiszrael arevim ze laze, Izrael népe, felelősek vagyunk egymásért. A zsidó kontinuitás fenntartásához munka és erőfeszítés kell, de bennünket az út inspirál. Hosszas tanakodás és egyeztetések után született meg közösségünkben a döntés arról, hogy elfogadjuk a nekünk felajánlott rabbi kinevezését. Két teljes éve, a Covid világjárvány elején hagyott el bennünket a rabbink, minden előzetes egyeztetés nélkül. Azóta magunk tartottuk fenn a közösséget az én koordinálásommal, illetve a kántorunk és a vallási konzulensünk vezetésével. Tisztában vagyunk azzal, hogy léteznek zsinagógák a világon rabbi nélkül, de nem tekinthető egészen mindennaposnak, hogy felajánlják a rabbit a közösségnek.

A kérdés második felvetése igen jó zsidó kérdés. Mert a halaha (a tételekbe foglalt zsidó szokásjog), az mindenképpen halaha, nincs irányzatokra vonatkoztatva. Ebben az esetben a neológia és az ortodoxia különbségéről szeretnénk beszélni, de nem tudunk, mert amíg az ortodoxia támaszkodhat a Sulchán Áruchra (a zsidó vallási törvények és szertartások gyűjteményére), a neológiának nincs hasonló törvénytára, ami mindent egyértelművé tehetne. Mi, neológok, a kialakult szokásokhoz ragaszkodunk, mert azoknak a keretei között élünk. Ezt lehet talán nosztalgiának is nevezni.

Ami a konkrét helyzetet illeti: nem akartunk (ezt mondhatom kategorikusan is) mehicét, (függönyt) a zsinagógába, amit az új rabbi megkövetelt. Tudom, hogy valaha a zsinagógában a karzat volt a nők helye, csakhogy ez a szétválasztás idejétmúlt, elkopott. Mégis úgy döntöttünk, megadjuk a rabbinak a tiszteletet, és ha ez az egyetlen kívánsága, akkor félretesszük ragaszkodásunkat a függöny nélküliséghez. Azonban önállóan gondolkodó emberek vagyunk, tehát a mi véleményünk is ugyanannyit nyom a latban. A döntésünknek pedig ésszerű oka volt: az idősebbeknek ne kelljen felmenniük a karzatra. A mehice kérdésével nem foglalkoztunk azelőtt, de nem is tudok arról, hogy létezik-e erre vonatkozó külön szabályozása a neológiának.

A neológia említett definiálatlansága vezetett oda, hogy egyesek a konzervatív, mások a reform irányzatokhoz hasonlítják. Valójában a neológia mára egyfajta kulturális zsidóságot jelent, ami nem a Tóra és a Talmud tanulásán alapul, hanem a zsidó történelem, irodalom és néptudat – háború és szocializmus nyomorította hovatartozás – kérdéskörein. Az ortodox zsidó irányzat egyértelmű és tanítható – ez pedig a zsinagógánk/közösségünk legfőbb célja. Egy önmagát egyértelműen közvetítő, tanult rabbi a zsinagógai oktatás bástyája lehet. Mi fontosabb egy zsinagógában a zsidó oktatásnál? Talán a vita! Bármikor szívesen fogadjuk az érdeklődőket, akik vitázni szeretnének erről a kérdésről, jól felkészült, Izraelt megjárt, zsidó szívű, az internet vonatkozó szócikkeivel is felvértezett csapatunkkal.[1]

A zsidók évszázadok óta küzdenek azért, hogy a judaizmust életben tartsák szerte a világon. Együtt segítjük népünket a szövetség fenntartásában, a folytonosság alapja éppen a közösségért érzett felelősség. Ha az egyik zsidó a másik zsidót látja a bűn küszöbén, akkor kötelessége közbelépni és segíteni. Magyarországon nem feltétlenül a Talmudot kell döntéseinkhez alapul venni. Ennek sokféle oka van – például, hogy sok-sok év maradt ki a tanulásból –, de persze a Talmud irányt adhat, vezethet bennünket.

Egyeztettek-e más vallási vezető személyéről is?

Most nem.

Az OR-ZSE rektorhelyettese, Balázs Gábor úgy fogalmazott, hogy velük nem egyeztettek a kinevezésről, noha a Bét Jehuda az OR-ZSE tanzsinagógája.

Szántó-Várnagy Binjomin rabbit neológ berkekből ajánlották figyelmükbe. Az OR-ZSÉ-n belül lezajlott több megbeszélés után esett rá a választás. Vajda Károly rektorral karöltve két éve igyekeztünk a megfelelő személyt megtalálni, eredménytelenül. Binjomin rabbi a rabbiképző volt növendéke, kántorképzőt is végzett. Tisztában van mind a liturgiai hagyományainkkal, mind a helyi, budapesti szokásokkal, évekig látott el kántor funkciót a Páva utca zsinagógában. Nem kívülről jött személyre esett a választásunk, hanem olyan emberre, aki dicsőségére válik az OR-ZSE-nek és a magyar zsidóságnak, aki a tudását tovább mélyítette Berlinben, és ezt a tudást alázattal akarja továbbadni a magyar zsidóságnak. Tehát a kinevező nem velünk, a közösséggel, hanem a felettünk álló intézménnyel egyeztet. A rabbiképző SZMSZ-e úgy fogalmaz: „A rektor köteles arra törekedni, hogy lehetőség szerint az őt képviselő, a rektori felügyeleti jogokat gyakorló rabbi egyszersmind a MAZSIHISZ hitközségének rabbija is legyen.”

Egyébként, mi szívesen fogadnánk, ha a rabbiképző hallgatói hozzánk jönnének imádkozni, de mivel az egyetem már évek óta rendkívül autonóm, így a hallgatók a maguk által választott zsinagógákban imádkozhatnak, és a Bét Jehudát csak szórványosan használják tanzsinagógaként.

Az új vallási vezető, az ortodox irányultságú Szántó-Várnagy Benjámin változtatásokat kezdeményezett. A nőket a korábbiakhoz képest szigorúan elkülönítette a zsinagógában, bár az OR-ZSE alapszabálya, amire a rektorhelyettes hivatkozott a minap, úgy fogalmaz, hogy „a tanzsinagóga berendezésének bármilyen jellegű változtatása kizárólag az Egyetem és a tanzsinagógában működő hitközség vezetésének egyetértésével, a fönntartó jóváhagyásával történhetik”. Ön mit gondol a változtatásokról?

Az alapszabályban semmi nem rögzíti, hogy hol legyenek a nők. Ez egy eltávolítható mehice, ezért semmilyen átépítés nem történik, ami a zsinagóga belső elrendezését változtatná meg, illetve tűzvédelmi okokból sem okoz fennakadást.

Mivel Szántó-Várnagy rabbi csak most jött, nehéz lenne érdemben beszélni változásról. A zsinagóga épített berendezésében a jelenlegi helyzethez képest nem lesz semmilyen változtatás. A nők továbbra is a lenti bal oldal, illetve a karzat ülőhelyeit tudják elfoglalni. Elkülönülve ülnek továbbra is a nők és a férfiak. A változás annyi, hogy középre két elhúzható függöny kerül, és ezt a körzetünkbe járó hölgyek elfogadhatónak találták. Továbbra is szabad lesz a kilátás előre, hogy beszéde alatt a rabbi és az imádkozás közben a kántor jól hallható és látható legyen a nők számára is.

Nem sokan vagyunk, akik beleszülettünk a zsidó gyakorlatba, de a mi felelősségünk azt továbbadni. A hagyomány viszont nem mosható össze a nosztalgiával. A vita serkenti ugyan a tanulást, ha azonban a vita acsarkodássá válik, azzal csak az ellenünk fordulók vagy szövetkezők dolgát könnyítjük meg.

Jegyzet

[1] A neológia (vagy neológ irányzat, régebbi, ma már kevéssé használatos nevén: kongresszusi irányzat) a zsidó újító mozgalmaknak speciálisan magyar ága. Történelmi kialakulása az Osztrák–Magyar Monarchiában születő reformista irányzathoz kötődik, később azonban visszakanyarodott a zsidóság hagyományőrzőbb, konzervatívabb formáihoz. Ez a mai nemzetközi vallásgyakorlat tekintetében – néhány zsinagógától eltekintve – gyakorlatilag megegyezik a modern ortodox vallásgyakorlattal. (Wikipédia, Neológia szócikk magyarul, 2023. március. 20.)

Kapcsolódó cikkek:

Ha nem tudsz választani, légy liberális: ortodox rabbi a neológ rabbiképzőn

Ortodox vallási vezető az OR-ZSE tanzsinagógája élén

A vallási vezető kinevezése az OR-ZSE beleegyezése nélkül történt

“Megrökönyödők és vitázók” – Heisler András válasza

A neológia búcsúbeszéde: a szemek lefogása