Átírják a vallásos pártok a bevándorlási törvényt?

Az RTVI orosz nyelvű izraeli csatorna heti híradója (11.05) szinte teljes terjedelemben a választások elemzésével foglalkozott. Ebben került terítékre a bevándorlási törvény szigorításának kérdése.

Израиль за неделю / 05.11.2022

В этом выпуске: 📌 Рекордная явка избирателей на прошедших парламентских выборах принесла победу правым и Биньямину Нетаньяху. Сможет ли лидер “Ликуда” собрать коалицию быстро и вернуться в кресло премьера 📌 Яир Лапид надеялся на итоговый подсчет голосов, возвращение “Мерец” и призрачную возможность сформировать новое правительство. Что будет с лагерем перемен?

 

A műsorvezető Borisz Stern volt. A műsorban először a (választásokon sikertelenül szerepelt) 30–40 évesek pártjának alapítója, Stella Weinstein (korábban a Jamina párt igazgatója) és Mihail Pellivert politológus kapott szót. Korábban a latolgatások között az infláció okozta elégedetlenség kiemelten szerepelt, ám ennek semmi jele nem mutatkozott. Az emberek a stabilitást akarták, főleg az előző év májusában a vegyes lakosságú városokban (Lod, Ramla) lezajlott pogromok, a mindmáig tartó terrorhullám hatására.

Megint maradt a ’csak Bibi’, vagy a ’csak ne Bibit’ dilemma. Igaz, hogy végül Netanjahu táborának 8–9 mandátummal több juthat a Kneszetben, de a koalíciós vagy ellenzéki blokkokra leadott szavazatok számarányukban csupán néhány ezerrel különböztek. Éppen a baloldali Merecre ill. az arab nacionalista Baladra leadott szavazatok vesztek oda, miután nem tudták megugrani a küszöböt. Pellivert szerint Lapid személyes veresége kétségtelen, mivel képtelen volt elérni, hogy a két baloldali párt közös listán induljon, és még óvatosan sem közeledett az arabokhoz. Stella szerint Lapid semmi esetre sem akart koalíciót velük, inkább belenyugodott, hogy az ellenzék vezére lesz a 25. Kneszetben. Pellivert szerint, megnyerte a csatát, de elvesztette a háborút a 24 begyűjtött mandátummal. Amikor arról kérdezték, mi volt Bibi sikerének titka, fölsorolta: makacsság, jó ütemérzék, küldetéstudat, nem utolsó sorban szerencse. Rison LeCijónban egy hölgy azt mondta Stellának, hogy a biztonságra szavazott Ben Gvír személyében, Beér Seván arab diákok is rá voksoltak. Egy korábbi Merec szavazó azt mondta Ben Gvírről: újat csak a régi lerombolásával lehet létrehozni; egy proteszt szavazat már csak ilyen.

Két újabb vendég váltotta az eddigieket. Marianna Belenykaja, a Kommerszant c. gazdasági lap tudósítója, három év után ismét eljött Moszkvából. Akkor úgy tűnt neki, hogy a pártok vetélkedtek az orosz szavazatokért, most már nem érzékelte ezt.

Mihail Gurevics médiaszakértő-vállalkozó felhívta a figyelmet az oroszajkúak megosztottságára (a Likud, Jes Atíd, Hazánk Izrael között), és arra, hogy egyre kevésbé számít, kire szavaznak, mivel olyan kevesen vannak. Most amúgy is inkább az orosz–ukrán háború kötötte le a figyelmüket. Lapid kicsivel több támogatást kapott tőlük, mert inkább Ukrajnát pártolta. Oroszországban számítottak Netanjahu visszatérésére, és nem erőltették a – bírósági eljárás alatt álló – Szohnut elleni ítéletet, amíg nem világos, ki lesz a miniszterelnök. Négy hónapi hivatali ideje alatt Lapid egyszer sem hívta föl Putyint – ha most Bibi megteszi ezt, az sok mindenről árulkodhat. A kampányban azt ígérte, hogy megválasztása esetén újraértékeli az esetleges fegyverszállítást Ukrajnának.

Gurevics szerint egyáltalán nem biztos, hogy a most felálló koalíció négy évig kitart. Mert egyfelől valóban Netanjahu támogatottsága a legnagyobb, másfelől viszont elutasítottsága is a legmagasabb, ami arra utal, hogy a politikai válság folytatódni fog. Házi feladat ez Lapidnak, mert miközben saját pártját építette, egyáltalán nem foglalkozott a táborával, szövetséges pártjaival.

A legfontosabb változás az Itamár Ben Gvír vezette Ocma Jehudit és partnere, az ugyancsak szélsőjobboldali Vallásos Cionizmus párt előretörése Becálel Szmotriccsal az élén. Mindkettejüket erőteljesen démonizálja tőlük balra álló sajtó, a legnagyobb probléma viszont az, hogy velük együtt számosan – a Likudból, valamint a vallásos pártok: az Arje Deri-féle Sasz, és az Egyesült Tórapárt – a visszatérési törvény megváltoztatására készülnek. Ez a törvény viszont a zsidó állam sarokköve – legalább is a liberálisan gondolkodó polgárok szerint.

Mennyiben reális az esélye annak, hogy a törvényt megváltoztassák? Erről kérdezte Stern Alekszej Kovalenko ügyvédet, aki szerint arra kell számítani, hogy a kérdést a legközelebbi jövőben fölvetik a vallásos pártok a Kneszetben.

Mi lesz a helyzet, ha a törvénymódosítás valóban bekövetkezik? Az alija csakis a halachikusan zsidók számára válik elérhetővé? Kovalenko szerint a vallásos pártok célja valóban ez. Az ügyvédi kamara és a polgári jogvédő szervezetek viszont azon vannak, hogy ezt a módosítást ne lehessen végrehajtani. A bírósághoz kívánnak fellebbezni, arra hivatkozva, hogy ez a módosítás diszkriminációnak minősül.

Szmotrics elképzelése az, hogy azok a nem zsidó bevándorlók, akik már rendelkeznek állampolgársággal, maradjanak. Újak viszont ne jöjjenek, az itt élők pedig később betérhetnek. A „liberális” likudosok nem sokat tehetnek, mert a vallásos pártok foglyai. Az elmúlt öt évben utóbbiak napirenden tartották a kérdést, de nem volt a mostanihoz hasonló erős pozíciójuk a parlamentben. Mindez nem a Likudnak fáj majd – fejtegette Kovalenko –, hanem azoknak a honfitársaknak, akik ide akarják hozni rokonaikat.

Előző decemberben-januárban arról beszélgettünk – magyarázta a műsort vezető Stern –, hogy figyelmeztetni kell az ukrajnai zsidókat: csomagoljanak. Akkor a háború fenyegetett, most ez a törvényjavaslat. Arról nincs pontos elképzelés, hogy a vallásos pártok mivel szándékoznak előállni a különböző társadalmi-gazdasági kérdésekben. Nyilván tiltani akarják a közösségi közlekedést, vagy a metró építését szombaton. Legfontosabb, hogy a bevándorolni kívánókat ne lökjük ki, különben magunk hozzuk létre a diszkriminációt, a rasszizmust. Vannak, akik bevándorolni készülnek, vagy rokonaikat akarják idehozni. A helyükben ideges lennénk – mondta Stern.

Stern azt is megemlítette, hogy az elmúlt fél évben havonta 6–7 ezren alijáztak. Ők azonban nem olyanok, mint a 90-es évek bevándorlói. Többnyire tehetős emberek, akik pénzt hoznak magukkal, ide telepítik vállalkozásaikat, beruháznak, ingatlant vásárolnak, javítanak a káderhelyzeten, csökkentik a munkaerőhiányt. Nyilvánvaló, hogy az állam érdekei ütköznek a vallásos pártok érdekeivel. A halachikus elven alapuló állam elképzelése aligha állja meg a helyét.

Kovalenko végül arról beszélt, hogy a múlt héten részt vett a RUTECH elnevezésű szervezet tanácskozásán, amely régi és új oroszajkúak által működtetett IT (információs technológia) cégeket foglal magában. Perspektívákról, beruházásokról, lehetőségekről, áttelepülésekről, adózásról, közös célokról volt szó. Ismeretes, hogy az utóbbi évtizedekben az IT szektor volt Izrael gazdaságának hajtóereje. Minél több ilyen találkozóra van szükség, hogy a startup közösség fejlődjön.