Átadás előtt a felújított történelmi zsinagóga Alexandriában

Az Elijáhu Hanávi zsinagóga a két megmaradt zsidó imahely egyike a városban, ahol ma nincs zsidó közösség.

Az egyiptomi műemlékvédelmi minisztérium Facebook oldalán a hét végén megjelent közlemény szerint a zsinagóga januárban nyitja meg kapuit.

A zsinagóga egyike az egykor több tízezer zsidónak otthont adó város számos zsidó emlékhelyének. Jelenlegi formáját az 1850-es években nyerte el. Helyén az 1300-as évektől állt zsinagóga, amely azonban erősen megrongálódott a 18. század végi francia hadjárat során.

A mintegy 700 fő befogadására alkalmas zsinagóga renoválása során a szerkezeti elemeket megerősítették, a külső homlokzatot és a díszes belső falakat, valamint a fémből és fából készült elemeket felújították. Modern biztonsági és világítási berendezéseket szereltek föl.

Az Elijáhu Hanávi egykor pezsgő zsidó élet helyszíne volt, de az épület válságos állapotba jutott négy-öt éve, amikor a tetőszerkezeten keresztül az esővíz akadálytalanul ömlött be az épület belsejébe. Ezt Alec Nacamuli, a Nebi Daniel Association kuratóriumának tagja nyilatkozta. Ez az egyesület végzi az egyiptomi zsidó emlékhelyek karbantartását. Hozzátette: a renoválási munkák mintegy 4 millió dollárba kerültek, amit az egyiptomi kormány biztosított, miután visszautasította az egyesület ajánlatát, hogy készek előteremteni az összeget.

Az ókorban virágzó zsidó közösség élt a diaszpóra egyik legnagyobb központjában. Még az 1940-es években is kb. 80.000 zsidó lakott Alexandriában. Az arab-izraeli háborúk által szított nacionalista kampány során, Gamal Abdel Nasszer elnöksége idején szinte minden zsidó elhagyta az országot. Egyiptom és Izrael 1979-ben történelmi jelentőségű békeszerződést kötött, és a két ország felvette a diplomáciai kapcsolatokat. A helyi közvélemény azonban mindmáig ellenséges maradt a zsidó állam iránt. A városban 12 zsinagóga volt, de azokat a zsidó közösség, amely mára négy-öt, hetvenes és nyolcvanas éveiben járó emberre fogyatkozott, egymás után eladta.

Khaled al-Anani műemlékvédelmi miniszter pénteki látogatása alkalmával elmondta: az egyiptomi kormány érdekelt a kulturális értékek védelmében, „legyenek azok a fáraók korából származó, zsidó, kopt vagy iszlám eredetűek” – mondta.

A kairói Majmonidész zsinagógát a 2000-es években újíttatta föl a kormány. A fővárosban számos imahely van romos állapotban, és a nagy zsidó temetővel sem törődik senki évtizedek óta.

Abdel Fattah el-Sissi elnök nyilatkozta 2018 novemberében. „Ha a zsidók visszatérnek Egyiptomba, zsinagógákat fogunk építeni nekik.” Az elnök számos alkalommal találkozott zsidó küldöttségekkel az USÁ-ban és Kairóban.

Az izraeli külügyminisztérium üdvözölte az egyiptomi lépést. Három éve David Govrin izraeli nagykövet az Elijáhu Hanáviban tett látogatása alkalmával mondta: „A zsinagógák ápolása azért fontos, mert azok örökségünk, valamint az egyiptomi történelem részét is képezik. Egy ódon, szépséges zsinagógában sétálni különleges élményt jelent. Emlékeztet az egykor itt virágzó zsidó közösségre.”

Levana Zamir, az egyiptomi származású zsidók nemzetközi szervezetének vezetője szerint a projekt az egyiptomi kormány részéről a műemlékek és a zsidó örökség iránti tisztelet jele, de a növekvő idegenforgalom kiszolgálása is fontos szempont. A kairói születésű, jelenleg Izraelben élő hölgy nagybátyját 1948-ban tartóztatták le, a következő évben pedig a családot vagyonától megfosztva utasították ki az országból.

Nacamuli, akinek nagyapja a kairói zsidó közösség tiszteletbeli elnöke volt, nem tartja valószínűnek, hogy a jövőben zsidók nagy számban telepednének le Egyiptomban. „Megérjük-e a zsidó élet újjászületését Egyiptomban? Nem tudom. De legalább ittlétünk és történelmünk nyomai fennmaradnak, és ez  jelentős dolog.”

A Times of Israel cikke nyomán Bassa László