Antiszemitizmus elleni konferencia – szigorúan válogatott előadókkal

Írta: Szombat, MTI - Rovat: Belpolitika, Politika

A napokban szűkkörűen válogatott meghívottak jelenlétében tart az európai antiszemitizmus elleni küzdelemmel foglalkozó politikai konferenciát Budapesten a Cionista Világszövetség (WZO), valamint a Tett és Védelem Alapítvány (TEV).

tett es vedelem

Az előadók között a szerepel a WZO képviselői mellett Köves Slomó, az Egységes Magyar Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija, Mikola István biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár, Bodnár Dániel, a TEV vezetője, Szalai Kálmán, a TEV munkatársa, valamint az EMIH-hez kötődő Szegedi Csanád is, aki korábban – zsidó származásával való szembesüléséig és a párton belüli konfliktusáig – a Jobbik politikusa volt.

Az antiszemitizmus-kutatás hazai szakemberei nem szerepelnek az előadók között, és lapunk sem kapott meghívást a – tudósításokból következtethetően – sajtó-nyilvános rendezvényre.

Bodnár Dániel

Bodnár Dániel, a Tett és Védelem Alapítvány vezetője. Fotó: Népszabadság, Móricz-Sabján Simon

A pénteki megnyitón Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke volt az egyik felkért előadó, akinek beszédét a Mazsihisz juttatta el a sajtóhoz.

“A mi identitásunk alapja e két kultúra bennünk élő szimbiózisa” – mondta Heisler a magyar és a zsidó identitásról, majd beszédében a konferencia szervezését és az előadók összetételét bírálta:

“A magyar zsidók cionizmusára is többnyire ez a jellemző. Ezt a bonyolult lelkiséget kell megértenie a Cionista Világszövetség képviselőinek, ha itt akarnak eredményeket elérni.  Bonyolult feladat, s láthatóan a WZO-nak nem sikerült megbirkózni vele.  Mert mi másnak tudható be az, hogy a szervezés indításakor kizárólag a magyarországi antiszemitizmust nevezték meg a kongresszus helyszín választásának okaként, mintha az antiszemitizmuson kívül a magyar zsidóság körében más említésre méltó ügy nem is létezne. Bonyolult feladat a helyi viszonyok megértése, de a Világszervezet ezúttal mintha nem is törekedett volna erre. Különben nem felejtették volna el az 1929 óta saját magyar tagszervezetükként működő Magyarországi Cionista Szövetséget bevonni az események előkészítésébe. A mélyebb helyismeret hiányáról tanúskodik az is, hogy a szervezés munkájában kizárólag a helyi Chabad közösséget vett részt. Jó, ha tudják, a legnagyobb magyar zsidó szervezet, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége büszke arra, hogy elnöke irodájában ott lóg az izraeli zászló. Jó, ha azt is tudják, hogy a mi Zsidó Múzeumunk helyén lévő épületben született Theodor Herzl, s azt is, hogy egy ilyen komoly nemzetközi szervezet, mint a WZO konferenciája csak akkor bírhat kellő súllyal, ha a legtöbb magyarországi zsidót képviselő helyi zsidó szervezet is érdemben belekapcsolódik abba. Senki ne értse félre a helyzetet: az én személyes meghívásom nem jelent érdemi együttműködést!”

Koves-Heisler2

Heisler András és Köves Slomó egy korábbi rendezvényen

” Ha segítséget kértek volna tőlünk, akkor nem csak a Tett és Védelem Alapítvány munkatársai, hanem számos, különböző álláspontot képviselő magyar társadalomtudós volna itt jelen az összetett kérdések megvitatására. Ha megkérdeznek bennünket, akkor mereven elzárkózunk egy olyan személytől, akivel Izrael Államának hivatalos képviselője sem volt hajlandó találkozni. S ha bárki kíváncsi lett volna véleményünkre, akkor elmondtuk volna, belpolitikailag nem tartjuk egészségesnek, hogy a népszavazást néhány héttel megelőzően egy cionista konferencián vezető kormányzati politikus az antiszemitizmussal összefüggésben a menekültekkel és az európai migrációval foglalkozzon. A kormány véleményét mindenki ismeri, álláspontja ebben a kérdésben határozott. Fontosnak tartom rögzíteni: közös ügyeinkben együttműködünk a kormányzattal, és ha indokolt, akkor képviseleti szerepünket ellátva konfliktust vállalunk. De nincs közünk a pártpolitikához, nem vagyunk a kormány ellenzéke, ellenben nem kívánunk propagadandistái sem lenni. Az ilyesminek még a látszatát is szeretnénk elkerülni és a látszat ezúttal megtévesztő lehet.

Bevezetőmben ezért csak korábbi gondolataimat tudom megismételni. Szilárd meggyőződésünk, hogy az antiszemitizmus kérdésének és az európai migráció problematikájának reflektálatlan összemosása sok tekintetben megtévesztő és manipulatív, a fölösleges félelemkeltés pedig soha nem növeli a biztonságot –ellenkezőleg. A zsidóságnak minden gyűlöletbeszéd ellen fel kell lépnie, mert vallási tanításai és történelmi tapasztalatai ezt indokolják. Számunkra nem csak a zsidók, hanem a romák, a keresztények, a melegek, a muszlimok, vagy a menekültek elleni gyűlöletkeltés sem elfogadható. A gyűlölet maga tudniillik olyan, mint a vírus: a társadalom egészét képes alattomosan megbetegíteni.”

“Fontosnak tartom a pluralizmust, az eltérő vélemények meghallgatását. Nem célom elrontani senki játékát, de a ma kezdődő konferencia bennem inkább kétségeket ébreszt, mint reményt. Adja Isten, hogy ne legyen igazam. Nem kérem Önöktől, hogy egyetértsenek velem, de arra buzdítok mindenkit, gondolkozzon el az általam mondottakon.”

*

mikola-istvan

Mikola István államtitkár

A magyar kormány partner az antiszemitizmus elleni küzdelemben – hangsúlyozta Mikola István biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár pénteken Budapesten, a Cionista Világszövetség európai antiszemitizmus elleni konferenciáján.

Az államtitkár kiemelte, a magyar kormány nyilvánvalóvá tette elkötelezettségét, hogy nem tolerálja az antiszemitizmust, szimbolikus és gyakorlati lépéseket egyaránt tett „a szörny” leküzdésére, hangsúlyozva, hogy a rasszizmus és az antiszemitizmus minden formája ellen fel kell lépni, együttműködve a nem kormányzati szervezetekkel és a vallási közösségekkel.

Mikola István kifejezte azon meggyőződését, hogy kulcsfontosságú terület ebben a küzdelemben az oktatás: meg kell mutatni a felnövekvő nemzedékeknek történelmünk legsötétebb pillanatait, de azt is, hogyan lehet embernek maradni az embertelenségben.

Jaakov Hagol, a Cionista Világszövetség alelnöke arról beszélt: az utóbbi évtized során minden esztendőben több erőszakos antiszemita támadás történt, mint az előzőben, rémisztőnek nevezve a tényt, hogy az esetek háromnegyedét az áldozatok nem is jelentik közösségük vezetőinek vagy a hatóságoknak.

Hangsúlyozta, hogy az antiszemitizmus és az idegengyűlölet leküzdésére alkalmas jogszabályokra van szükség, megemlítve azt is, hogy az egyes államoknak kell megvédeniük polgáraikat az ilyen megnyilvánulásoktól.

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija Heisler András korábban elhangzott szavaira úgy reagált, mindig lesz egyetértés a szervezetek között, a tanácskozás témájához kapcsolódva pedig azt hangsúlyozta: évezredek óta létezik, de folyamatosan változik az antiszemitizmus.

Magyarázata szerint a hagyományosnak mondható antiszemitizmus mellett megjelent a muzulmán szélsőségesek által gyakorolt változat, valamint az a forma, amely Izrael létjogosultságának tagadásában mutatkozik meg. Ezek mindegyike ellen küzdeni kell, ám ennek más és más a formája – tette hozzá.

Kapcsolódó cikk: A magyarországi cionistákat kihagyta a Cionista Világszervezet a budapesti antiszemitizmus-konferencia szervezéséből

támogatás