Ámosz és Zakariás próféta korának földrengését igazolják az izraeli régészeti leletek
A Jeruzsálemben folyó ásatásokon a 2800 évvel ezelőtti, Bibliából ismert földrengés nyomaira bukkantak a régészek – adta hírül a The Jerusalem Post angol nyelvű izraeli újság hírportálja.
Dr. Joe Uziel (jobbra) és Ortal Kalaf. (Fotó: Yaniv Berman/ Israel Antiquities Authority)
A múltban más helyeken már több helyen is találtak bizonyítékokat a 2800 évvel ezelőtt, Uzziás júdai király idejében történt földrengésre, de Jeruzsálemben mindeddig soha nem találtak erre utaló tárgyi emlékeket a régészek.
Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) kutatói szerdán bejelentették, hogy a mai óváros falainak közelében, attól délre, Dávid városában, Jeruzsálemben is előkerültek az évszázadokig ható emlékezet alapján igen súlyos földrengés nyomai.
Korábbi ásatásokon Hacorban és Tel es-Szafiban, az egykori Gát helyén már előbukkantak a földrengés nyomai, de most Jeruzsálemben, Dávid városa néhány épületében is törött cserépedényeket és a pusztulás más jeleit találták a tudományos kormeghatározás szerint egy olyan korban, amelyben nem törtek hódítók a városra, és nem történt semmiféle erőszakos történelmi esemény sem.
Eszközmaradványok a jeruzsálemi Dávid városából az időszámítás előtti 8. évszázadból, mely egybevág a Bibliában említett földrengés idejével. Az eszközök feltehetően a földrengésben sérültek meg (Fotó: Eliyahu Yanai/ City of David)
“Amikor feltártuk a szerkezetet, és benne egy i.e. 8. századi rétegben a pusztulást, akkor nagyon meglepődtünk, mert tudjuk, hogy Jeruzsálem folyamatosan fennállt egészen a körülbelül 200 évvel később bekövetkezett babiloni pusztításig” – mondta a lapnak az ásatásokat vezető két régész, Joe Uziel és Ortal Chalaf.
“Megkérdeztük magunktól, hogy mi okozhatta ezt a drámai pusztítást ebben a rétegben. A Bibliában Ámosz és Zakariás könyveiben megjelenő földrengés éppen abban az időben történt, amikor ez a feltárt épület Dávid városában összeomlott” – magyarázta felfedezésüket a szakember.
A helyszínen feltárt leletek a polgári időszámítás előtti 8. századból (A restaurálás utáni fotó: Joseph Bocangolz) (Fotó Dafna Gazit/ Israel Antiquities Authority)
A földrengés után a romok tetejére újra építkeztek, megőrizve annak nyomait. Ezt a házat a babilóniai hódítók i.e. 586-ban elpusztították, de az ekkor létrejött maradványok új épületek alapjául szolgáltak évszázadokkal később.
A Biblia több helyen is említi a 2800 évvel előtti földrengést. Ámosz próféta így kezdi első könyvét: “Ámosz beszédei, aki a tekóai pásztorok közé tartozott. Ezt látta Izráelről Uzzijjának, Júda királyának és Jeroboámnak, Jóás fiának, Izráel királyának az idejében, két évvel a földrengés előtt.”
“Akkor meneküljetek a hegyek szakadékaiba, mert a hegyek között a szakadék Ácalig ér. Úgy fussatok, ahogyan Uzzijjának, Júda királyának az idejében futottatok a földrengés elől! Mert eljön az ÚR, az én Istenem, szentjeivel együtt” – áll Zakariás próféta könyvének 14. fejezetében is. (MTI, Shiri Zsuzsa)
