Amit az orosz tévénézők nem látnak

A Deutsche Welle orosz nyelvű adása youtube csatornáján március 9-én este egyórás élő adásban számolt be az orosz-ukrán háború aktuális vonatkozásairól.

🔴 России грозит дефолт из-за “спецоперации” Путина в Украине. ПРЯМОЙ ЭФИР DW Новости (09.03.2022)

Война в Украине: день 14.Сегодня в выпуске:00:00 – DW Новости с Вячеславом Юриным00:14 – Ситуация в Украине …

A stream anyagát hírek, helyszíni tudósítások, szemtanúk beszámolói, szakértők véleményei képezték. Rögtön az elején Volodimir Zelenszkij elnök rövid beszéde hangzott el, amiben az orosz katonákat szólította meg: ne is számítsanak arra, hogy az ukránok megadják magukat.

A műsorvezető bemondta, hogy a menekültek számát kétmillióra becsülik, ebből nyolcszáz ezer a gyermek.

A csernobili riport kiemelte, hogy az orosz invázió egyik első célpontja az atomerőmű volt, a 210 főnyi személyzetet foglyul ejtették, és ők azóta is ott szolgálnak, váltás nem volt. Aggasztó, hogy az állandó hűtést igénylő üzemmód csak áramszolgáltatással képzelhető el, a diesel generátoros hűtés 48 óráig képes üzemelni. (Vö a magyar internet szalagcímével: A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség már nincs kapcsolatban Csernobil megfigyelő berendezéseivel.)

Tudósító jelentkezett Lvov/Lviv/Lemberg városából. A városban, amit bombázás eddig nem sújtott, nagy a forgalom: 400 ezer menekült érkezett, felük még mindig ott tartózkodik. Sok sebesültet szállítottak ide a frontvonalból, és helyeztek el kórházakban, iskolákban, színházakban és mozikban.

Berlinből jelentkező riporter elmondta, hogy a német fővárosban 120 menekültközpont működik. Naponta tízezren érkeznek. Egy harkovi asszonyt is megszólaltattak, családja odahaza maradt, egy másik könnyek között mondott köszönetet a németek segítségéért.

A kijevi tudósító arról beszélt, hogy a hangulat meglepően nyugodt, nincs pánik. Aki akarta és tehette, a városból déli és délnyugati irányba vezető utakon már eltávozott. A taxi megdrágult, a metró rendesen jár, és ami a legfontosabb: a közszolgáltatások (víz, villany, gáz) rendben működnek. Zelenszkij még azok elismerését is kivívta, akik három éve nem rá szavaztak. Főleg azzal, hogy a helyén maradt, és próbál lelket önteni a nemzetbe.

Szakértő próbálta elmagyarázni, mit is jelent a default, ami szerinte Oroszországra vár. Ez az az állapot, amikor az állam képtelen eleget tenni feladatainak. (Ez már egyszer előfordult 1998-ban.) A McDonald’s már kivonult, a bankok összeomlottak. Szankciók léptek életbe, és ilyen körülmények között a külföldi cégek sem maradnak, hiszen nem tudják a profitot realizálni, az orosz állampapٕírokra pedig nem akad vevő. Amúgy Oroszország gazdaságát „feudálisnak” minősítette, ahol nem a pénz és az áru, hanem a hatalom dominál. Ám ez az államcsőd a jövőben fog kibontakozni, és az ifjú nemzedék lesz a fő kárvallott.

Egy másik szakértő szerint a háború addig tarthat, amíg az oroszok tartalékai.

A brüsszeli tudósító további szankciókról számolt be; ezek egy része Belaruszt érinti. Az oroszokat újabb export tilalmak sújtanák, ami érzékenyen érinti pl. a tengeri szállítást. 160 orosz személy beutazását tiltanák le, ők a parlament felsőházának tagjai illetve üzletemberek. A teljes repülési tilalom március 12-án lép életbe; így a lízingelt Airbusok és Boeingek szervizelése is megnehezedik. Nem tudni, a belföldi légiforgalom hogyan fogja ezt túlélni. Josep Borrell, a bizottság külügyi főbiztosa szerint az EU ötmillió menekültet képes befogadni, akik megkapják a politikai menekült státuszt.

Egy osztrák politológus emlékeztetett arra, hogy Putyin katonai szakértői 2015-ben az Iszlám Állam elleni harc ürügyén jelentek meg Szíriában, és ott is maradtak, közülük többen mint a légierő és az elhárító rendszer üzemeltetői. Akkor brutális támadások érték Aleppo városát, rakétákkal, bombákkal, dróntámadásokkal. Egy Amnesty International aktivista szerint az volt a mostani háború főpróbája, nem kímélték a kórházakat, iskolákat, piacokat.

Miközben videó mutatja Putyin elnök kibővített kerekasztalát, a Carnegie központ szakértője arról beszél, hogy az orosz hatalmi elit nyilván erősen zavarodott, de szerinte nem lesz változás, mert Putyinnal együtt ugyanabban a tengeralattjáróban utaznak, amiből nincs kiszállás.

Ami a tömegtájékoztatást illeti, máris 150 újságíró hagyta el Oroszországot. Tiltva van, hogy háborút (война) emlegessenek ’különleges hadművelet’ (спецоперация) helyett. Az állítólagos dezinformációért akár börtönbe is kerülhet az elkövető. Eddig 25 ezren mentek Grúziába; Isztambulba, Bakuba, Dubajba pedig még járnak a gépek. Akik kocsival igyekeznek Finnországba és Észtországba, őket megállíthatják, és átvizsgálhatják. A határokon túl nem fogadják el az orosz bankkártyákat.

Szvjatlana Cihanouszkaja, a belarusz ellenzék vezetője kijelentette: nyilvánvaló, hogy hazáját Putyin fölvonulási területként használja, de a helyzet sokat változott a másfél évvel ezelőtti zavargások óta, és az akkor létrejött civilszervezetek az ukránokat segítik.

Nem csupán az olaj és gáz ára kúszik fölfelé, hanem a gabonaféléké is, ami idegességet vált ki világszerte. Ukrajna leállította a rozs, a zab és a cukor kivitelét, és korlátozta a búzáét és kukoricáét. Ez elsősorban az arab és nyugat-ázsiai országokat érinti érzékenyen. Törökországban háromszorosára nőttek az élelmiszerárak; ők az oroszoktól importálnak gabonát. Felidézik 2011-et, amikor ugyancsak ez volt az arab tavasz egyik előidézője. Libanonban 30%-kal lett drágább az orosz és ukrán búza, Egyiptomban 85%-kal az orosz. Ez némiképp magyarázza, miért nem voltak hajlandók az arab országok megszavazni az ENSZ szankciókat. Brazília a műtrágyát Oroszországtól vásárolja, Kína a gabonát főleg Ukrajnából. Ukrajnában a háború miatt gondok vannak a tavaszi vetéssel, és lesznek majd a betakarítással és a szállítással is.

Deutsche Welle orosz adás