Ami fényt hoz a palesztinok szívébe

Írta: Szombat - Rovat: Izrael, Politika

Az alábbi kép 2018. július 23-án készült Mahmúd Abbászról, a Palesztin Hatóság (PH) elnökéről, palesztin terroristák tiszteletére tartott rendezvényen. Az angolul “Pay for Slay” (fizetség a gyilkosságért) néven ismert eljárás bevett gyakorlattá vált az évek során.

„Nem vagyunk hajlandóak csökkenteni, vagy eltörölni a mártírok és bebörtönzöttek családjainak, a börtönből szabadultaknak járó kifizetéseket… Utolsó fillérünket is a mártírok családjainak és a bebörtönzötteknek adnánk” – mondta akkor Abbász.

Ahogyan az megszokottá vált, a mostani jeruzsálemi és nyugati-parti terrorhullámot a palesztinok ünnepségei követték, utcai fölvonulásokkal, énekkel, tánccal, édesség osztogatással. Így volt ez minden esetben: a palesztin utcák népe féktelen  örömünnepben tört ki, értesülvén 9/11 eseményeiről, több ezer amerikai haláláról. Ugyanez folytatódott a következő  évtizedekben.

A mostani incidens során palesztin terrorista gyilkolt meg  hét zsidót egy zsinagóga előtt sabati ima után. A felvonulás és tűzijáték ezúttal sem maradt el. Ezeket a népünnepélyeket gyakran látogatják a PH kormányzó pártja, a Fatah magas rangú politikusai.

Ata Abu Rumaileh, a Fatah Jenin városi szervezetének vezetője is ott volt két jeruzsálemi terrorcselekmény utáni ünnepen január 28-án. M-16-os támadófegyvert viselt, álarcos terroristák tucatja őrizte. Az „igazi mártírok” dicséretét zengte és további Izrael elleni akciókra hívott föl.

„Izraellel csakis a fegyverek és golyók nyelvén lehet szót érteni” –  mondta Abu Rumaileh. Az intifáda „háborúba torkollott”,ami addig tart, amíg a „mártírok” vére bosszulatlan marad. „Támadásaink küldjék a zsidók lelkét a pokolra… Az édesség emlékeztessen hős mártírjainkra.”

A Fatah frakciót a Nyugat gyakran „mérsékelt” pártnak írja le .

Mahmúd Abbász, telefonon beszélt Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel, aki állítólag   ígéretet tett  arra, hogy nyomást gyakorol Izraelre, hogy a zsidó állam hagyjon föl az „egyoldalú lépésekkel”.

Jamal Al-Huwail, a Fatah másik vezetője ugyancsak dicsérte a zsidók ellen elkövetett gyilkosságot. Egy hónapja azt mondta a Bnei Brakban öt izraelit legyilkoló Diaa Al-Hamarsheh-ról, hogy „tette fényt hozott a palesztinok szívébe”… Ő és családja visszaállította a Fatah, Hamász, a PFLP (Népi Front Palesztina Felszabadításáért) és az Iszlám Dzsihád dicsőségét.”

A Bnei Brak-i terrorcselekmény híre a tömegeket Jenin és más palesztin városok utcáira vonzotta. A jelszavakat skandáló lelkes csőcselék: “Mártírok milliói vonulnak Jeruzsálembe!” kiáltással a terroristát mint „hős mártír vezetőt” éltette.

Egy hónapja Elad városának közelében két palesztin támadt  zsidókra, négy férfit megölve. A már említett Fatah vezető Abu Rumaileh a fejszével és késekkel felszerelkezett támadók fejlett etikáját dicsérte, mert, úgymond nem bántották a nőket, gyermekeket és időseket.

A Palestinian Media Watch rámutatott, hogy itt valami sántít a moralitással, ugyanis az apákat  gyermekeik szeme láttára  mészárolták le egy parkban.”

Talán Abu Rumaileh összehasonlításképpen említette az „etikus bűnt”, amikor a 2002-ben a szörnyű Pészahi vérengzés során 30 zsidó vesztette életét és 140 sebesült meg az idősek széder estéjén Netanján. Vagy amikor 2008-ban a Merkaz HaRav Yeshivában  nyolc jesiva bóhert lőttek le.

Az ártatlan áldozatok halála fölött érzett féktelen öröm a palesztin vezetők által sulykolt több évtizedes uszítás és agymosás eredménye. A legtöbb palesztin szerint 1) minden zsidó „telepes” és 2) Izrael egy nagy település, amit fel kell számolni.

Nehéz megérteni, hogyan tudja bárki egy olyan  karikatúrában  örömet lelni, amelyen az áldozat fejét hagyományos palesztin lakoma részeként tálalják föl. Miért kell állandóan azt hallanunk, hogy a terror és ártatlan polgári személyek mészárlásának dicsérete “természetes válasz“?

Semmi „természetes” nincs abban, amikor gyermekeket megölnek a buszmegállóban, vagy embereket lelőnek a zsinagóga előtt, és mindezt tánccal és cukorkával ünneplik. Abbász időnként elítéli az olyan atrocitásokat, amelyek nemzetközi fölháborodást keltenek, és sértik a PH tekintélyét, de az elnök cselekedetei többet mondanak, mint beszédei.

Ami a “Pay for Slay,” gyakorlatát illeti, Abbász hajthatatlanak tűnik abban, hogy hatalmas fizetséget biztosítson a terroristák  családjainak : “Még ha emiatt elveszítem állásomat, akkor sem engedek a sahid (mártír), vagy a fogoly járandóságából – ígérte Abbász .

87 éves korában Abbász még mindig a helyén van. Törvény is született arról, hogy többszáz millió dollárral csökkentik az amerikai, európai és nemzetközi segélyszervezetek által a terroristák családjainak szánt pénzösszegeket, de Abbasz mindmáig sikerrel áll ellent és talál kreatív kibúvókat. 2017-ben ezek a támogatások a palesztin költségvetésnek nyújtott külföldi segélyek mintegy felét tették ki, a következő években pedig tovább nőttek.

Az EU, az USA, és más a palesztinokat támogatásban részesítő pénzügyi alapok olyan kormányzatot támogatnak, amely nemhogy elítélné a terrort, de jövedelmező iparággá növesztette a terroristák számára. Az olyan palesztinok számára, mint a Hamász és a palesztin Iszlám Dzsihád vezetői, ebbe az is belefér, hogy asszonyokat és gyermekeket öngyilkos merénylőként, csecsemőket pedig élő pajzsként alkalmaznak. Ez természetesen nem vonatkozik saját családjukra.”

Szomorú, de ezek a segélyezők nem kérik meg a palesztinok vezetőit, hogy cserébe tegyenek az erőszak ellen, és szüntessék be a gyilkos akciók jutalmazását. Vajon miért? Hiszen ha valaki bemegy a bankba, és jelzáloghitelt kér, a bank diktálja a föltételeket. Ez a természetes.

Látván, hogy a Fatah és a Palesztin Hatóság mennyire leplezetlenül támogatja a terrort – szavakban és tettekben egyaránt – hogyan várható el Izraeltől, hogy komoly tárgyalásokba bocsátkozzon a palesztinokkal?

Gatestone Institute – Bassa László

Címkék:agymosás, fizetett terroristák, palesztin terror

[popup][/popup]