Álmomban sem gondoltam volna

Radnóti rabbi magánakciója volt a Jobbikos lapnak adott interjú

„…mi motiválja a Mazsihiszt, hogy – minden bizonnyal – jóváhagyólag tudomásul vegye egyik vezetőjének demonstratív kapcsolatfelvételét a Jobbik félhivatalos fórumával?” – kérdeztem tegnapi cikkemben.

Semmi – ez a helyes válasz. Radnóti Zoltán ugyanis a Mazsihisz vezetőség véleménye ellenére nyilatkozott a jobbikos portálnak. Heisler András közleménye ez most világossá tette.

„Az interjúban megfogalmazottak nem tükrözik a MAZSIHISZ hivatalos álláspontját és különösen a Jobbikkal kapcsolatos megfogalmazások állnak élesen szemben a szervezetünk által konzekvensen képviselt véleményünkkel.” Így a közlemény.

Álmomban sem gondoltam volna, hogy ilyesmi a Mazsihisz háza táján, ilyen súlyos ügyben előfordulhat.

Találgatásaim a Mazsihisz vezetők motivációiról így nagyobb részt érvényüket vesztik. A vezetőség felelőssége annyi, hogy nem állt konzekvensem az interjú útjába. Ugyanakkor az interjú ódiuma nagyobb részben Radnóti Zoltánra száll, aki, komolyan kockára tette a Mazsihisz jó hírét, amelynek vezető tisztségviselője.

Nem magával az interjúban elhangzottakkal van a baj. Összességében többé-kevésbé vállalható – ha egyes részletek erősen megkérdőjelezhetek is. Az 1800 like, amit eddig kapott, figyelemre méltó – noha nem feltétlen az olvasók egyetértésére utal, hanem arra, hogy felfigyeltek az interjúra. Rosszabbik esetben arra, hogy azt hiszik: „átállt” egy zsidó. Az interjú alatt burjánzó vad vita lehetővé teszi, hogy az Alfahír olvasói többféle véleményt is megismerjenek.

A baj magával az interjú tényével van: Radnóti Zoltán, úgy tűnik, egyszerűen nem mérte fel lépésének, és az egyeztetés hiányának politikai súlyát. Ha valami, hát éppen ez mutatja, hogy nem megfontolt politikus alkat, nem feltétlen kellene nyíltan politikai szerepet vállalnia, a gyakran nyilatkozó Köves Slomó rabbi babérjaira törnie, az ő figyelmet keltő interjúit egy még szenzációsabbnak szánt interjúval űberelnie. (Köves politikáját egyébként lehet bírálni, de politikai rátermettségét, koncepciózus fellépését kevésbé.)

*

A Mazsihisz elnöke közleményében ekképp intette Radnótit:

„A MAZSIHISZ világi vezetése ugyanakkor megérti, hogy Radnóti Zoltán rabbiként szólni kíván a Jobbik támogatói bázisához, a magyar választópolgárok egy csoportjához és lelki vezetőként hatni kíván rájuk. A MAZSIHISZ vallási vezetőinek vallási kérdések terén élvezett hagyományos autonómiáját nem megkérdőjelezve a világi, politikai kérdések megválaszolása továbbra is a világi vezetés kompetenciája.”

Radnóti rabbi tehát szólhat a jobbikosokhoz, de politikai kérdésekben nem, csak vallási ügyekben, mint „lelki vezető”. (Radnóti Zoltán rabbi, a jobbikosok lelki vezetője – ez jó.)

Vajon a fenti megszorításnak van értelme? Hiszen ha egy rabbi a szélsőjobboldal fórumaival szóba áll, az már vaskos politikai cselekedet! Így hát most Radnóti rabbi intést is kapott, meg nem is. Szabad szóba állnia az Alfahír riporterével, de nem szabad politizálnia. Mintha azt mondanánk, hogy interjút adni szabad, de véleményt formálni nem.

*

Az Alfahírnek nyilatkozó rabbi, az ettől elhatárolódó hitközségi vezetés konfliktusa működési zavarokra, a feladatok megosztásának és a hierarchia működésének tisztázatlanságára utal. Reméljük, a Síp utcában hamarosan helyreáll a vallási és a világi vezetés egyensúlya, minden tisztségviselő átlátja kompetenciáját és az ezzel járó felelősséget.