Al Sisi: Ha a zsidók visszatérnek Egyiptomba, zsinagógákat építünk nekik

„Al Sisi egyiptomi elnök nem csupán az egykori virágzó zsidó közösségről beszélt, de a zsidóság egyiptomi reneszánszát is kívánatosnak tartja.”

Ha a zsidóságot érdekli a gondolat és szeretne közösséget létrehozni Egyiptomban, a kormányzat gondoskodni fog zsinagógákról és más intézményekről – mondta Abdel Fattah el-Sisi egyiptomi elnök, amikor amerikai delegációt fogadott két órás megbeszélésen a múlt héten.

A küldöttség az amerikai Kongresszus aranyérméről szóló döntés hírét hozta Egyiptomba, melyet posztumusz ítélték oda a meggyilkolt elnöknek, mint az Izraellel békét teremtő politikusnak. Az amerikai delegáció az őszi ünnepségre hívták meg Sisit, amikor a kitüntetést Szadat özvegye, Jehan átveszi majd Washingtonban.

A delegációt Ezra Friedlander, ultraortodox kongresszusi tanácsadó és lobbista vezette, aki az ügy érdekében minden követ megmozgatott. Az odaítéléshez a kongresszus kétharmados törvényére és Trump elnök aláírására volt szükség.

„Sisi elnök nem csupán az egykori virágzó zsidó közösségről beszélt nagy szeretettel, de a zsidóság egyiptomi reneszánszát is kívánatosnak tartja” – közölte Friedlander.

Sisi szavai néhány héttel az után hangzottak el, hogy az Egyesült Arab Emírségek elismerte az apró zsidó közösség létét Dubaiban, ahol zsinagóga működik, bár korábban zsidók nem éltek ott. Gesztus volt ez a Nyugat irányában. Az zsidóság egyiptomi jelenléte viszont az ókori időkre nyúlik vissza. Izrael megalakulását közvetlenül megelőzően mintegy 75 ezren éltek ott, akiket az 1950-es években kiutasítottak. Jelenleg maroknyi zsidó él Egyiptomban.

A bizottság vezetője szerint Sisi ígéretet tett arra, hogy Kairó ősi zsidó temetőjét, a 9. századi Bassatine-t rendbe hozzák. Decemberben bejelentette, hogy az ország zsidó örökségének helyszínei közül néhányat több millió dolláros projekt keretében újítanak majd fel.

Friedlander elmondta, hogy a bizottság azért is tartotta fontosnak, hogy Szadat kitüntetését, mert „emlékeztetni akarjuk a világot, hogy nagy államférfiak igenis léteznek”. A találkozó azért jött létre, hogy „hangsúlyozzuk: az amerikai zsidó közösség nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy az USA és Egyiptom kapcsolatai szorosabbak legyenek. Sisi elnök az arab világ egyik vezetője, és aki érti a mérsékelt politika és nyitottság jelentőségét, az tudja, hogy ez lehet a Közel-Kelet stabilitásának záloga”.

A megbeszélések során emberjogi aggályok nem kerültek szóba. Friedlander nyilatkozatában rámutatott, hogy „a világnak ebben a részében helytelenül használják ezt a fogalmat – abban a formában, hogy megdöntenek egy kormányt, és olyan kerül a helyébe, amely beszélő viszonyban sincs az emberi jogokkal”, utalt az 1979. évi iráni iszlám forradalomra, amikor a sah uralmát Khomeini ajatollah rezsimje váltotta föl.

„Senki sem képes meggyőzni engem arról, hogy az egyiptomi emberjogi panaszok javítanának a világ dolgain” – így Friedlander. „Az USA kormányzatának és a kongresszus tagjainak kötelessége, hogy az Államok stratégiai szövetségeseként támogassa Sissi elnököt, mert ennek hiányában a Muszlim Testvériség újra a hatalom közelébe kerülhet.”

A Times of Israel cikkét Bassa László fordította