Aki megpofozta a német kancellárt
Alaposan meglepődhetett Kurt Georg Kiesinger nyugat-német kancellár, amikor egy filigrán fiatal nő fellépett hozzá a pódiumra és „Náci-náci-náci!” felkiáltással hatalmas pofont adott neki.
Mindez 1968. november 7-én történt, a Kereszténydemokrata Párt (CDU) berlini kongresszusán. „A Klarsfeld volt?” – kérdezte a megalázott politikus, miközben orvosa az arcát vizsgálta.
A huszonkilenc éves egyetemista és publicista már korábban is megtámadta Kiesingert, még ha nem is fizikailag. Például a Combat című francia újság hasábjain, illetve a parlament egyik ülésén, amikor a vendéglelátóról bekiabált: „Náci, mondjon le!” Így aztán gyanúja nem volt alaptalan.
Ezekkel a nem mindennapi tettekkel kívánta Beate Klarsfeld a nyilvánosság figyelemét felhívni arra, hogy nemzetiszocialista múltú ember áll az NSzK élén. Legfőbb célja a kancellár megbuktatása volt. Ez ugyan nem sikerült neki, de az, hogy Kiesingert nem választották meg újra, valószínűleg neki is köszönhető volt. A pofon nyomán egy csapásra világhírűvé vált merénylőt gyorseljárásban tizenkét hónap börtönre ítélték, amit azonban nem kellett letöltenie.
A berlini születésű, protestáns családból származó Beate 21 éves korában, Párizsban ismerkedett meg későbbi férjével, a zsidó származású Serge Klarsfelddel, akinek édesapját Auschwitzban gyilkolták meg. Közös életüket náci bűnösök felkutatásának szentelték. Ha úgy látták jónak, máskor sem riadtak vissza szokatlan módszerektől. Amikor 1971-ben Kölnben megtalálták Kurt Lischka egykori SS-Obersturmbannführert, aki – egyebek közt – 73 ezer francia zsidó deportálásában is részt vett, megpróbálták elrabolni és Franciaországba csempészni. Tervük kudarccal végződött, és két hónapot maguk töltöttek börtönben. Kitartásuk eredményeként azonban végül Németországban perbe fogták a náci tettest, akárcsak a horogra került bűntársait, Herbert Hagent és Ernst Heinrichsont. Mindhármukat gyilkosságban való bűnrészesség miatt hosszú szabadságvesztésre ítélték.
Legnagyobb diadaluk talán Klaus Barbie, a lyoni mészáros lebuktatása és bíróság elé állítása volt. 1971-ben szereztek tudomást arról, hogy Klaus Altmann álnéven Bolíviában húzta meg magát. Miután a dél-amerikai ország diktatúrája megbukott és ezzel az egykori Gestapo-tiszt elvesztette védelmezőit, 1983-ban letartóztatták és kiadták Franciaországnak. Klarsfeldék tizenhat évig tartó fáradhatatlan munkájának köszöntetően Barbie-t 1987-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.
Anyagi támogatást nem egy ízben az NDK vezetésétől is elfogadott Beate, amiért később sok kritika érte.
Három és fél éve, 2015. július 20-án, azaz a Hitler elleni merénylet évfordulóján Joachim Gauck akkori német szövetségi elnök a Szövetségi Érdemkereszttel tüntette ki a Klarsfeld házaspárt.
2016-ban izraeli állampolgárságot kapott. „A zsidó népért vívott harc elismeréseképpen” – indokolta Arje Deri belügyminiszter az új személyes okmány ünnepélyes átadásakor.
A mindig tettre kész asszony nemrég Emmanuel Macron francia elnöktől a vehette át Nemzeti Érdemrend kitüntetést.
„A németek még egyszer méltányolni fognak, de már csak akkor, amikor öreg leszel” – jövendölte Serge a feleségének nem sokkal a híres pofon után.
Beate Klarsfeld február 13-án ünnepelte nyolcvanadik születésnapját.
Címkék:Beate Klarsfeld, Kiesinger, nácivadász