Aki egy ember életét kioltja – Misna magyarul, Szanhedrin 4.

Írta: Uri Asaf - Rovat: Hagyomány

„Az ember egyedi teremtése arra tanít, hogy aki egy ember életét kioltja Izraelből, az olyan, mintha teljes világot oltott volna ki, vagy aki egy ember életét megmenti Izraelből, az olyan, mintha teljes világot mentett volna meg.”

Johannes Sadeler: Káin megöli Ábelt The Metropolitan Museum of Art, New York,

Szanhedrin traktátus, Nezikin rend

A Nezikin (károk) rendhez tartozó Szanhedrin traktátus 11 fejezetből áll, melyek polgárjogi, valamint bűnügyi eljárásokkal foglalkoznak. A Szanhedrin traktátus misnáit régen együtt szerkesztették a Mákot c. traktátus misnáival. A szanhedrin görög eredetű szó, jelentése tanács. Az ősi Izraelben egyaránt működött 71 tagú nagy tanács és 23 tagú kis tanács. Történelmi érdekesség: Napóleon Bonaparte felújította a nagy zsidó tanácsot, amely az ő császársága alatt működött rövid ideig.

 

Misna Szanhedrin 4

 

Szanhedrin 4/1

A polgári perekben és a büntető perekben egyformán fontos a vallomás és a vizsgálat. Így írták: “Mindenki fölött ugyanúgy ítélkezzenek” (Lev 24, 22). Miben különbözik a polgári per a büntető pertől? Polgári perekben három bíró ítélkezik, büntető perekben pedig huszonhárom bíró. Polgári per indulhat akár az (alperes) javára, akár az elmarasztalására, bűntető pert mindig a (vádlott) ártatlansága kiderítéséért indítanak. Polgári per eldöntése egy szavazat többséggel történik, akár a vádlott ellenére, akár a javára. Bűntető perekben egy bíró szavazati többsége mellett döntenek a vádlott ártatlanságáról, és két bíró szavazat többsége mellett döntenek a bűnösségéről. Polgári perek döntése megváltoztatható akár a vádlott javára, akár, ha ellenére szól. Bűnügyi perek döntése is megváltoztatható, de csak akkor ha a vádlott javára történik. Polgári perek esetén a jelenlévők felszólalhatnak az alperes mellett vagy ellen, bűntető perekben csak a vádlott érdekében lehet hozzászólni. Polgári perekben, aki az alperes ellen tanúskodott, (megváltoztathatja nézetét) és javára tanúskodhat, vagy fordítva. Büntető perekben, aki a vádlott ellen tanúskodott, a javára is tanúskodhat, de aki mellette tanúskodott, nem változtathatja meg vallomását, hogy ellene tanúskodjon. Polgári ügyeket nappal tárgyalnak, és befejezik aznap este, büntető pereket nappal kezdik és befejezik a következő nappal. A polgári ügyeket aznap befejezik, akár az alperes javára, akár ellenére. A bűntető pert, ha a vádlott javára szól, aznap befejezik, ha a döntés ellenére szól, a befejezést másnapra halasztják. Ennek megfelelően, nem indítanak pert szombat vagy ünnep előestéjén.

 

Szanhedrin 4/2

(Rituális) tisztátalanság vagy tisztaság ügyében a legkiválóbb (bíróval) kezdik. Büntető perekben oldalról kezdik. [1] Polgári perekben minden (bíró) megfelelő, de büntető perek (tárgyalására) nem minden (bíró) alkalmas. Papok, léviták és (i)zrael, mind alkalmas bíráskodásra, ha (származásuk olyan, hogy lányukat paphoz adhatnák feleségül).

 

Szanhedrin 4/3

A (huszonhárom tagú) szanhedrin bírói félkörívben ültek, hogy minden bíró lássa a másikat. Előttük áll a bíróság két írnoka, egyik jobbról a másik balról és feljegyezik a (vádlott) mellett és ellene szóló véleményeket. Rabbi Jehuda azt mondja: három írnok volt. Az egyik a vádlott mellett szóló véleményeket jegyezte, a másik az ellene szólókat, és a harmadik (mindkettőt): a mellette és az ellene szólókat egyaránt.

 

Szanhedrin 4/4

A bírók előtt három sor jelölt ült, (héb. tálmidé háchámim) kik közül mindegyik ismerte a helyét. Ha választani kellett (bírót) közülük, az első sorból választottak[2] és az ő helyére beült valaki a második sorból, és a második sorban lévő helyére előre jött valaki a harmadik sorból. Majd a közönségből beültettek valakit a harmadik sorban felszabadult helyre, ez utóbbi nem az első (sorból választott) helyére került, hanem a neki megfelelő helyre.

 

Szanhedrin 4/5

Hogyan figyelmeztetik (fenyegetik) a tanúkat? Büntető perekben behozzák a tanúkat és ily módon szólnak hozzájuk: “talán amit mondtok, az feltevés, vagy hallomás, vagy egy másik tanú, vagy szavahihető ember szava, végül vallatásnak és vizsgálatnak lesztek kitéve, mert a bűnügyi per különbözik a polgári pertől.” A polgári perekben az ember fizet, és a pénzzel helyrehozza a vétkét, a bűnügyi perekben a saját vére és a leszármazottainak a vére az örök tét. Káinnál olvastuk, aki megölte a testvérét: “mit tettél, testvéred vére(i) felkiáltanak hozzám a földről” (Ter 4, 10). Nem azt mondja : testvéred vére, hanem vérei, vagyis a leszármazottaké is. Más magyarázat szerint: Ekkor (Ábel vére) a fákra és a kövekre[3] ömlött. Az ember egyedi teremtése arra tanít, hogy aki egy ember életét kioltja Izraelből, az olyan, mintha teljes világot oltott volna ki, vagy aki egy ember életét megmenti Izraelből, az olyan, mintha teljes világot mentett volna meg. Továbbá az egyedi teremtés azt is szándékozta, hogy békesség legyen az emberek között, és ne mondhassa bár ki: “az én apám nagyobb, mint a tied”, és hogy az eretnekek ne mondhassák, “több isten is van az égben”. Az ember az érmét egy formából önti, ezért mindegyik érme hasonló, a Királyok Királya, a Szent, áldott legyen, az első ember formájából teremti az embereket, és mégse hasonlít egyik a másikra. Ezért minden ember köteles azt mondani: miattam teremtették a világot. Azért van, hogy ( büntető perben) a tanú nem mondhatja: “minek ez az izgalom, talán jobb lenne, nem tanúskodni”. Hiszen már elhangzott: “Ha valaki bűnnek tanúja, szitokszót hall, jelen van, és látta és tudja, és nem ad erről tanúságot, vétkezik ezáltal” (Lev 5:1).

[1] Oldalt ülnek  a legkevésbé jelentős bírók

[2] Abban az esetben ha a tárgyalás megakadt,  például azért, mert egy bíró meghalt

[3] fákra kövekre, vagyis az egész világra

Címkék:Misna, Szanhedrin

[popup][/popup]