Ahol Orbán győzelmét áldásnak tekintik

Írta: Szombat - Rovat: Politika

Az EU-ban az Orbán Viktor vezette Magyarország Izrael legfontosabb támogatója, ezért a zsidó államban sokan örvendenek győzelmének, miközben nem tagadják, hogy a demokrácia terén Magyarország teljesítménye támadható.

Orbán Viktor a Siratófalnál 2018 júliusában (Forrás: facebook screenshot)

A Times of Israel szemleírója, Lazar Berman az érme mindkét oldalát szemügyre veszi. Az MTI által már ismertetett cikkét érdemes részletesebben végigolvasni.

Orbán szálka a liberális európai politikusok szemében: nacionalista, autoriter személyiség, aki tagadja a Brüsszel által képviselt értékeket.

Komoly vádakat hoznak föl vele szemben: tönkreteszi a magyar demokráciát, igyekszik minimalizálni a magyar bűnrészességet a Holokausztban, antiszemita szóképeket használ, Vlagyimir Putyin barátja. Ezeket az állításokat széles körben vitatják Európában és másutt.

Izrael és reálpolitikát hirdető kormánya számára viszont Orbán győzelme diplomáciai áldás: vezetése alatt Magyarország kiállt a zsidó állam mellett az európai intézményekben.

Januárban Naftali Bennett miniszterelnök köszönetet mondott Orbánnak „Magyarország állhatatos támogatásáért a nemzetközi szervezetekben”. Csütörtökön Jichák Herzog levélben gratulált győzelméhez, és a magyar vezetőt „barátnak és szövetségesnek” nevezte.

Az egyértelmű választási győzelem erőteljes fölhatalmazást jelent Orbán számára arra, hogy ellenálljon bizonyos EU álláspontoknak – többek között Izrael elbírálásában.

‘Újabb erős mandátum’

Az elmúlt években Budapest volt Jeruzsálem legkövetkezetesebb támogatója az Európai Unión belül, és sikerült megakadályoznia számos, Izrael politikájának bírálatára irányuló nyilatkozat elfogadását. 2020-ban Magyarország volt az egyik olyan ország, amely nem ítélte el nyíltan Izrael tervét a Nyugati-part bizonyos részeinek egyoldalú annektálására; azóta a kérdés lekerült a napirendről.

Az EU külpolitikai rendtartása értemében a legkisebb országok is megakadályozhatnak európai kezdeményezéseket. A szervezet határozatokat csakis konszenzussal hozhat, ami azt jelenti, hogy az Izraelt elítélő határozatokat mind a 27 tagállamnak jóvá kell hagynia. A hagyományosan Izrael-barát Visegrádi csoport tagjai Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, és Csehország.

Benkő Levente, Magyarország izraeli nagykövete csütörtökön interjút adott a The Times of Israel c. lapnak, amiben utalt az ország megnövekedett magabiztosságra a Brüsszellel folytatott tárgyalásokban.

„A kommunizmus bukása óta egyik legnagyobb részvétellel lebonyolított választáson a magyarok erős fölhatalmazást adtak a jelenlegi kormányzatnak… Ezt a demokratikus legitimációt EU partnereink aligha téveszthetik szem elől a velünk folytatott tárgyalásokon. A viták számos vonatkozása olyan kérdéseket érint, amelyek a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartoznak – és mi szeretnénk, ha ez így is maradna… A választások nyomán Magyarország továbbra is állhatatos támogatásáról biztosítja Izraelt a nemzetközi szervezetekben, és elismeri a zsidó állam jogát az önvédelemre” – mondta Benkő.

Az ukrán probléma

Magyarország saját álláspontot alakított ki az orosz földgáz- és kőolaj-szállításokra irányuló európai embargó kapcsán. Minthogy a háztartások és ipari létesítmények működtetéséhez főként orosz vezetékeken érkezik az energia, alternatív források híján a magyarok ellenzik az embargót. Magyarországon keresztül gáz érkezik Ukrajnába, amit akkor kénytelenek lennének leállítani.

Számos olyan EU tagország, amely a megújuló energiát részesítené előnyben a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben, nem mondhat le az orosz energiáról. Németország atomerőműveinek leállításába fogott, és ellenzi a teljes körű embargót. Ausztria, Bulgária és más közép-európai államok is hasonló álláspontot foglalnak el.

Egyéb vonatkozásban Orbán támogatja az EU szankciók bevezetését Oroszország ellen.

Bár az ország nem szállít közvetlenül halálos fegyvereket Ukrajnába, nem ellenzi a tranzit szállítmányokat Lengyelországon keresztül. Az egy főre jutó ukrán menekültek száma Magyarországon a legmagasabb.

Az ország az elrettentés jegyében több ezer NATO katonát fogad. A magyar vezető kemény szóváltásba bonyolódott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, aki Budapestet „Oroszország európai kirendeltségének” nevezte, és azt mondta, hogy Brüsszelnek „nem kellene tovább hallgatnia Budapest kifogásait.”

Győzelmi beszédében Orbán Zelenszkijt is azokhoz sorolta, akiket le kellett győznie a választásokon – „a hazai baloldal, a nemzetközi baloldal, a brüsszeli bürokraták, a tőkepénzes Soros birodalom, a fősodratú nemzetközi média” mellett.

Gondok a szélsőjobb körül

Orbán következetesen támadja a liberális Soros György milliárdost — ezt a retorikát bizonyos magyarországi zsidó körök antiszemitának tartják. Ugyanakkor Orbán kiáll az antiszemitizmus ellen — szerdai beszédében a zéró toleranciához történő ragaszkodást hirdette.

Orbán győzelmet aratott az ellenzéki összefogást hirdető Egységben Magyarországért koalíció fölött, amely Orbánnak a hatalomból való kiszorítását tűzte ki célul – a múlt évi izraeli választásokhoz hasonlóan, ahol Netanjahu megbuktatása volt a cél. A koalíció balról az LMP-t (zöld párt) és a szocialistákat, jobbról pedig a sokak által neonácinak tartott Jobbikot fogadta soraiba.

A terv látványosan megbukott. Sok szélsőjobb választó nem volt hajlandó a kommunistákra szavazni, a baloldaliak pedig nem akarták a fasisztákat támogatni.

V4, avagy V3+1?

Orbán egyértelmű győzelme ellenére vannak aggasztó jelek Izrael számára. Az ukrajnai háború rávilágított a visegrádi országok között húzódó törésvonalra. Egyik oldalon ott van Magyarország és Szlovákia, a másikon pedig a szilárdan oroszellenes Lengyelország és Csehország.

Maya Sion-Tzidkiyahu, az izraeli regionális külpolitikai intézet (Mitvim) Izrael–Európa programjának igazgatója nyilatkozta: „Úgy tűnik, hogy az orosz-ukrán háború hatására a lengyelek fordulatot vesznek, és visszatérnek az  EU karjaiba… Ez elszigeteli a magyarokat, és máris megkezdődött a 7-es cikkely szerinti eljárás ellenük.”

2018-ban az Európai Parlament kezdeményezte a 7-es cikkely szerinti eljárást Magyarországgal szemben, a demokrácia értékei és jogállamiság állítólagos megsértése miatt. Ez végül a szavazati jog megvonásával járhat. Hasonló eljárás indult a lengyelek ellen is, de a folyamat akkor megrekedt.

„A lengyel támogatás híján Orbán közvetlen konfrontációba kerülhet az EU-val. Máris költségvetési vitája van velük” – folytatja Sion-Tzidkiyahu. Két nappal a Fidesz győzelmét követően az Európai Bizottságban azt nyilatkozták, hogy Magyarország pénzügyi támogatás megvonására készülhet a jogállamiság elleni intézkedései miatt.

Az Izrael-barát tömb mindezek dacára aligha fog visszakozni Jeruzsálem támogatásától. A korábban a szovjet blokk országainak lakossága jóval konzervatívabb, nacionalistább és esetenként vallásosabb, mint a nyugat-európai államoké.

A magyar politika dühítheti Ukrajnát és az EU-t, ám Orbán példája azt mutatja: a magyarok elvárják, hogy vezetőik az ő érdekeiket tegyék az első helyre, különösen Oroszországgal kapcsolatban. Sokan rokonszenveznek az ukránokkal, de úgy vélik, hogy ez nem az ő háborújuk, és semmi okát nem látják, hogy olyan intézkedésekkel provokálják az oroszokat, amelyek úgysem vethetnek véget a háborúnak.

És ez nem sokban különbözik attól, amit az izraeliek várnak Bennett-től az orosz–ukrán konfliktusban.

Times of Israel – Bassa László

támogatás
Pop up banner1

Címkék:Demokrácia, EU, Izrael, Orbán Viktor

[popup][/popup]