„A zsidóság önmagában, mint kultúra is értelmezhető”

„Olyan kulturális életet szeretnénk szervezni, amelyben a kultúra nem válik el a társadalmi küldetéstől. A kultúra közvetítő szöveg ahhoz, hogy társadalmi kérdésekről lehessen beszélgetni. Olyan üzeneteket szeretnénk eljuttatni az emberekhez, amelyek elsősorban arról szólnak, hogy az embereknek joguk van maguknak megválasztani azt, hogy milyen világban szeretnének élni.”

Szétnéztünk a Marom háza táján, beszélgettünk Schönberger Ádámmal, a Marom Klub Egyesület vezetőjével és Ausztrics Andrea kurátorral, a Zsidó Kultúra (ZSK) program vezetőjével. Szó esett többek között a Marom megalakulásáról, a Bánkitó Fesztiválról és arról, hogy hogyan képzeli el a jövőt a Zsidó Kultúra 2028-ban.

A Marom Klub Egyesület zsidó ifjúsági kulturális szervezetként 1999-ben kezdte meg működését Magyarországon, ám az évek alatt, megtartva korábbi fókuszát, tevékenységét kiszélesítve, mára az egyik legfontosabb civil-közösségszervező szervezetté vált. Céljuk, hogy a közösség erejével egy olyan társadalmat hozzanak létre, amely igazságosabb, megvédi a gyengébbeket, segít az elesetteknek, tiszteli a másságot, és békés eszközökkel harcol a kirekesztés és az elnyomás minden formája ellen.

Azért dolgoznak, hogy a kultúra közvetítő közegén keresztül, és annak segítségével mind lokálisan, mind országos szinten elfogadóbb, nyitottabb társadalom épüljön.

Ennek megvalósítása érdekében olyan tereket és eseményeket hoznak létre, ahol a céljaikkal megegyező értékeket valló csoportok és magánszemélyek biztonságban dolgozhatnak és találkozhatnak egymással.

„A Marom, a Masorti Olámi (konzervatív irányzat néven ismert) szervezet által alapított nemzetközi szervezet, amelynek célcsoportja a fiatal felnőttek. Az Európában, Dél Amerikában és Izraelben is működő szervezet 25 éves magyarországi fennállása alatt, több átalakuláson is keresztülment, amióta megalakult a Bethlen téri zsinagógában. A szervezet kapcsolatteremtés alapon indult, azért, hogy a 18 év feletti, de még nem családos fiataloknak lehetősége nyíljon zsidó, informális közösségbe járni, ismerkedni, amely nem formális keretek között zajlik, de kötődik Izraelhez. Magyarországon, abban az időben, ahhoz, hogy egy ilyen típusú szervezet működni tudjon egy olyan stratégiát kellett kitalálni, amely vonzóvá tette a fiatalok számára a zsidóságot” – mondta Schönberger Ádám, a Marom Klub Egyesület vezetője.

Ezt az attitűdöt kulturális és szórakoztató programokkal (koncertekkel), közösségi eseményekkel, szociális megmozdulásokkal, például ételosztással próbálták vonzóvá tenni a fiatalok számára.

„2006-ig a város különböző pontjainak szórakozóhelyein, klubokban tartottunk programokat, amely által több ezer embert tudtunk elérni. Ezek az események egy idő után önfenntartók lettek, mert támogatást csekély mértékben kaptunk, azt sem Magyarországról. A civil szervezeti közegből érkezve, a saját bőrünkön tapasztalva tudjuk, hogy csak kis mértékben állnak rendelkezésre források a mai magyar támogatási környezetben. Ebben az évben hoztuk létre a Sirály nevű közösségi teret (a Király utca 50. szám alatt – A szerk.), ezt 2014-ben az Auróra váltotta, amely azóta is a bázisunk.”

Jelenleg futó legfontosabb projektjük a 2009-ben útjára indított Bánkitó Fesztivál, a 2014-ben alapított Auróra Közösségi Ház és Civil Központ és a 2019 óta működő, országos szervezet a Szabad Terek Hálózata.

„A Bánkitó Fesztivál abba az irányba mozdította el a Maromot, hogy alapvetően már nem csak zsidó programokat szerveztünk, hanem sokkal nagyobb közösséget kezdtünk kiszolgálni. Ebben az időben fogalmazódott meg egy olyan misszió, hogy mint zsidó szervezet a zsidóság kisebbségi tapasztalatán alapulva, a Marom szervezet legyen egy olyan civil aktor, aki részt vesz társadalmi, társadalompolitikai, civil közösségi eseményeken, vitákban, és megfogalmazza a saját véleményét, mint egy érdekvédelmi szervezet. Ennek következtében nagyon sok civil szervezettel kezdtünk közösen dolgozni. Ez egy zsidó szervezet, de alapvető a működésében, hogy zsidó kulturális programok mellett részt vesz a magyar társadalompolitika alakításában is.

A Marom 2018-ban létrehozott hosszú távú projektjének, a Zsidó Kultúra 2028-nak (ZSK2028) célja a magyarországi zsidósággal kapcsolatos kérdéseket tematizáló, progresszív, a résztvevők aktív bevonására építő kortárs, zsidó kulturális és művészeti programok szervezése, bemutatása. Felkarolja és ösztönzi azokat a művészeket, akik zsidósággal foglalkoznak, illetve nem foglalkoztak eddig a zsidó kultúra témájával. Nem a régmúltból merítenek, hanem a mai társadalmi kérdésekre reflektáló művészeti alkotásokat és kulturális projekteket karolnak fel, amelyeknek napjainkról vannak gondolatai, üzenete.

Ausztrics Andrea producer, kurátor, a ZSK program vezetője mesélt arról, hogy a Zsidó Kultúra 2028 (ZSK2028) megalapításával kapcsolatban mi volt az elképzelés, amikor 2018-ban a Marom segítségével megalakult, mint önálló projekt.

„Az elgondolásunk az volt, hogy tíz évet tudjunk adni annak, hogy látni lehessen, hogyan lehet definiálni a mai magyar zsidó kortárs művészetet, kultúrát. Olyan embereket szerettem volna megkeresni, akikben van hajlandóság együtt gondolkodni zsidó problémákról, és alkotni zsidó témákról. Lehetőséget szerettünk volna adni azoknak az embereknek, művészeknek, akik aktív faktorai tudnának ennek lenni. Többek között Schönberger Ádám, Susán Eszter és KisPál Szabolcs kezdeményezésére indult el ez a program, aminek első éve műhelymunkával telt, tervezgetésekkel, a vágyak definiálásával, és felmértük azt, hogy kik lehetnek azok az emberek, akiket egyrészt érdekel, másrészt be lehetne vonni a programba. Végső célom pedig az, hogy szeretném, ha jobban láthatóvá tennénk a zsidó művészeti projekteket.”

Andrea elmondta, hogy pályázati finanszírozásokból tudják megvalósítani az eltervezett programokat, ezért egy-egy ilyen mikro projektnek nagyon fontos része az, hogy az adott időben mire lehet pályázni és az, hogy mi az aktuális alap téma. Így jött létre például a Szemző Zsófia által vezetett, TuBisváthoz kapcsolódó Stikli címet viselő zine kiadvány és a belőle készült kiállítás.

„Magyarországon, 2024-ben is szinte lehetetlen ilyen jellegű kulturális munkára támogatást kapni az állami költségvetésből. A kortárs képzőművészet mindig is nehezebben volt „fogyasztható” különösen ilyen kis piacon, bár nem lenne lehetetlen, mert ha például a hasonlóan működő, New York-i székhelyű Asylum Arts kezdeményezésre gondolunk, aminek van egy speciális projektje, akkor láthatjuk azt, hogy Brooklynban menyi különböző művészeti és kulturális produktumokat mutatnak be, vagy eseményeket szerveznek. Ellentétben velük mi lokális pályázatokon nem veszünk részt, mert a magyar kormány nem igazán biztosít lehetőséget zsidó tematikájú tenderekre.”

Andrea szerint fontos az, hogy egy civil szervezet akkor tud hatékonyan működni, ha az emberek közötti együttműködés az igények mentén alakul, és próbálja megtalálni a válaszokat az adott kérdésekre.

„Célunk az, hogy segíteni tudjuk azokat az embereket, akik zsidó tematikai, művészeti témákkal foglalkoznak, és lehetőséget biztosítsunk nekik az együttműködésre. A ZSK-val folyamatosan az igények felmérésére törekszünk, amely úgy működik, hogy van egy networkünk, amelynek vannak tagjai és bizonyos időközönként összeülünk beszélgetni arról, kinek milyen munkája van éppen, abban hol tart és van-e szüksége bármilyen segítségre, például történészre vagy akár vágóra, akkor ezt biztosítani tudjuk.

Farkas Zsófi, aki jelenleg a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár kurátora és a ZSK network tagja, kurátorként működött közre a Bánkitó és a Negyed6Negyed7 fesztiválokon. Kutatási területe az 1945 utáni magyar művészet, elsősorban a holokauszt emlékezete női életművekben. A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárhoz kapcsolódó Síp12 Galéria és Közösségi tér létrehozója, amelynek kiállításai az intézmény gyűjteményét a kortárs művészethez való lehetséges kapcsolódási pontjaikkal együtt mutatta be, így igyekezett szélesebb körben megismertetni a kortárs zsidó művészetet és kultúrát. ZSK 2028 által támogatott programja a Szemtanúk című kiállítás tárlatvezetése volt, emellett egy évig vezette a ZSK programjait 2018-2019 között. Ebből a kiállításból nőtte ki magát 2024-ben a Magyar Nemzeti Galériában megtekinthető; „Így történt. A holokauszt korai emlékezte szemtanú művészek alkotásain” című tárlat. Fontos szem előtt tartanunk azt, hogy a kortárs művészet csak egy kis szegmense a kulturális életnek, de nem kell mindent kommercializálni, hogy elmondhassuk azt, hogy tízezer ember egy időben vágyott megnézni például egy kiállítást. Az én vágyam az, hogy olyan alkotások szülessenek, amelyekkel a nevünk alatt olyan gondolatokat adunk át, amivel mi a ZSK 2028 egyetértünk.