„A zsidóknak nincs jövőjük Angliában” – állítja egy veterán zsidó politikus

Samuel Hayek, a Zsidó Nemzeti Alap szigetországi szervezetének (JNF UK) elnöke a Jerusalem Postnak adott interjújában beszélt arról, hogy az antiszemitizmus és a felelős vezetés hiánya a brit zsidó közösségeket kivándorlásra kényszerítheti.

Az izraeli születésű Hayek több mint 40 éve él az Egyesült Királyságban. Mint az egyik legismertebb brit filantróp a JNF UK donorjainak és önkénteseinek társaságában a koronavírus pandémia óta először járt Izraelben. A küldöttség főleg a Negevben és Galileában beindított projekteket látogatott meg, és újabb lehetőségekről tárgyalt.

Hayek szerint itt az ideje, hogy a brit zsidók tervezni kezdjék, hogyan és mikor hagyják el a szigetországot. „Hogy a zsidók képtelenek megvédeni a tulajdonukat, hogy erős diszkrimináció érvényesül velük szemben – ez olyasmi, ami nagyon könnyen megtörténhet – sőt itt és most már történik is.”

A 2019. évi brit választások nagy kihívást jelentettek a zsidóság számára. Ott volt a lehetőség, hogy (ádáz anticionista) Jeremy Corbyn győz, (ami végül is nem következett be), és a közösség egyre feszültebbé vált élt a választások közeledtével. Sokan a kivándorlást fontolgatták.

„Tegyük föl, hogy Corbyn lett volna a miniszterelnök. Mindnyájunk élete gyökeresen megváltozott volna. A kivándorlóké akár nehezebbé válhatott volna. Olyan könnyű talán fölszámolni egy vállalkozást? Hová mennének? Dél-Afrikába, az Egyesült Államokba, Kanadába – és remélhetőleg Izraelbe.”

Hayek így folytatja: „A helyzet most jobb, mert végül Boris Johnson győzött. Az okok azonban fönnmaradtak. Az antiszemitizmus folyamatosan nő, és változás továbbra sem várható.”

Az egyik ok a demográfiai trendek változása. A zsidóellenes és Izrael-ellenes személyek, elsősorban pedig a moszlim bevándorlók száma nő, és ezek nyomást gyakorolnak a kormányzatra. A Telegraph 2017-es cikke szerint

a moszlim népesség két évtized alatt megháromszorozódhat

és létszáma 2050-re 13 millióra emelkedhet.

A legismertebb brit zsidó think tank, az Institute for Jewish Policy Research adatai szerint a szigetországban élő zsidók száma 290.000 és 370.000 közé tehető.

„Semmi kifogásom bármely kisebbség ellen, vagy a moszlimok ellen az Egyesült Királyságban, vagy Európában – kizárólag azokkal van problémám, akik a zsidók elleni gyűlöletet terjesztik… Akik azt hiszik, hogy a Corbyn-veszély elhárulásával az antiszemitizmus visszavonult, nem tudják, mit beszélnek. Egyre növekszik, és növekedni is fog.”

A statisztika Hayeket igazolja.

A Community Security Trust (CST) múlt hónapban közzétett jelentése az antiszemitizmus előretöréséről számol be minden területe – a politikától az egyetemi campusokig. A Munkáspárton kívül ott van a konzervatív pártban, a liberális demokratáknál és a Skót Nemzeti pártban. 2019-2020 során, a CST az eddigi legtöbb antiszemita incidenst regisztrálta a campusokon egy tanítási éven belül. A 2018-2019-es időszak 58 incidense 65-re emelkedett az elmúlt tanévben – annak dacára, hogy COVID-19 miatt a diákok sokkal kevesebb időt töltöttek az egyetemeken.

Az atrocitások között szerepel a zaklatás, horogkereszt és más antiszemita üzenetek firkálása zsidók vagy zsidó intézmények birtokában lévő épületekre, és személyek elleni támadás. „Egyes intézmények a zsidó diákok segítségére voltak, de akadtak olyan egyetemek is, amelyek nem tettek eleget kötelességüknek, hogy tisztességesen, objektíven és gyorsan kivizsgálják az antiszemita cselekményre vonatkozó panaszt” – áll a jelentésben.

A Hamasz és Izrael közötti 2021. májusi háború idején az incidensek száma rekordot döntött 1984 óta. A CST-nek 460 incidenst jelentettek május 8 és június 7 között; 316 offline és 144 online eseményt.

A háború idején a BBC olyanokat is megkérdezett, akik kinézetük miatt éreztek félelmet. Nicky Liss rabbi elmondta, hogy nagyon ideges volt, mert 25 percet kellett gyalogolnia hazulról a zsinagógába, hogy a sávuoti ünnepet megtartsa. Egy anya lekapta fia fejéről a kipát, amikor sabati ebédre mentek barátjához. Zsidó iskolák őrséget állítottak a bejárathoz, és sok helyütt drótkerítéssel vették körül az épületet.

„Milyen tanulságok vonhatók le mindebből? Milyen jövőt szánunk gyermekeinknek?” – kérdezi Hayek. A helyzetet bonyolítja a zsidó világ vezetésében előállott válság, ami alól Anglia sem kivétel. A vezetők Hayek szerint félnek attól, hogy meg kell védeniük népüket.

„Az antiszemitizmus nőttön nő, és a válasz süket csönd. Felelős vezetők fölkeresnék a brit kormányt, és azt mondanák: „Önök nem tesznek eleget a mi védelmünkre… Az igazi vezetőtől elvárható, hogy összehívja embereit, elmondja, mi a helyzet, és segít nekik megtalálni a kiutat… Ehelyett a helyi nem akarják magukra haragítani a kormányzatot. Azt mondják, hogy beszélünk velük privát úton. De a magánbeszélgetések kora lejárt”. Hozzáteszi: nemcsak itt, hanem sok nyugati országban, köztük Amerikában is nő az antiszemitizmus.

A Stop Jew Hatred nonprofit szervezet csütörtök reggel az FBI-ra hivatkozva tett közzé új adatokat. 2020-ban az összes vallási indíttatásból elkövetett gyűlölet-bűncselekmények 55%-a irányult zsidók ellen – akik az Államok lakosságának 2 (kettő) százalékát teszik ki.

Minden negyedik amerikai zsidó tapasztalt antiszemitizmust a múlt évben, és tízből négy változtatott viselkedésén, nehogy zsidósága miatt biztonsága szenvedjen kárt.

Hayek szerint az egyik megoldás az alija lehetne. Hozzátette, hogy a zsidó állam nem sokat tesz a brit zsidók fogadásáért.

„Héber tudás nélkül aligha lehetséges a sikeres integráció. Talán Izraelnek kellene több kiküldöttet mozgósítani, hogy azok zsidó családokat keressenek föl, zsidó iskolákban tanítsák a héber nyelvet.” A másik gond az, hogy Izraelben nagyon magasak a lakásárak. Az izraeli kormányzatnak azzal kellene foglalkoznia, hogy olcsóbb lakhatást kínáljon az új bevándorlók számára. Egy olyan programot javasolt, amelyben tehetős zsidók ingatlanjaikat olcsóbb áron adnák ki bérbe. A JNF UK 100 millió sékelt fektetett be lakásokba, hogy azután diszkont áron adja ki az új bevándorlóknak.

Végül Hayek elmondta, hogy a COVID-19 válság rávilágított arra, hogy Izrael részben elmulasztotta, hogy a zsidó nép hazája és biztos kikötője legyen. Az ország lezárta reptereit a külföldiek előtt, még a zsidók és a bevándorlók legközelebbi hozzátartozói elől is, mindezt azért, hogy az országtól távol tartsa a vírust. Hayek szerint ez nagyon rossz üzenet volt a diaszpóra felé.

„A COVID idején sok zsidó akart ide jönni, de nem engedték be őket, mert nem volt izraeli személyi igazolványuk. Sokan szerették volna beoltatni magukat, de nem lehetett.”

Meddig tarthat a jelenlegi helyzet?

Hayek azt mondta, hogy ő ugyan nem próféta, de elég Franciaország példáját tekinteni, ahol a rekord szintű antiszemitizmus űzi el a zsidó közösséget. 2020 első félévi adatai 60%-kal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál.

Az Izrael alapítása óta az alijázó francia zsidók egyharmada az utóbbi 10 év során érkezett, amint azt a Szohnut adataira hivatkozva írta a National Geographic 2019-ben.

„Ami most zajlik Franciaországban, néhány év múlva megismétlődhet Nagy Britanniában. 10-15 évvel ezelőtt senki sem mondta volna, hogy ez bekövetkezhet, de a folyamat igen gyors volt.”

Hayek hozzátette: “A válságot igyekeztek a szőnyeg alá söpörni. De nemsokára újra előjön.”

jpost.com – Bassa László