A zsidó közösségi szociális háló jelene és jövője: kérdések és dilemmák

Írta: Szabó Kitti - Rovat: Politika

A Zsidó Közösségi Fórum (ZSKF) közösségi jövőképről szóló konferenciájának második napján Jó Marianna, a Magyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítvány (MAZS) kommunikációs vezetője moderálta azt a panelbeszélgetést, amely “A zsidó közösségi szociális háló jelene és jövője: kérdések és dilemmák” címet kapta.

Jó Marianna, Taly Shaul, Kovács András, Grósz Andor, Szilágyi Nóra, Szabó György és Cernov Mircea

A beszélgetés célja az volt, az lett volna, hogy az itt képviselt szervezetek között dialógus induljon el annak érdekében, hogy erősödjön az elkötelezettség a közös munka, a partnerség irányában, hogy a forrásokat jobban felhasználva egy állandó, megbízható zsidó szociális háló épülhessen fel. A panelbeszélgetést a MAZS szervezte, amire meghívták Cernov Mirceát, a JDC Magyarországi igazgatóját, Dr. Grósz Andort a Mazsihisz elnökét, Dr. Kovács András szociológust, Shaul Talyt a MAZS igazgatóját, Szabó Györgyöt, a MAZSÖK kuratóriumi elnökét és Szilágyi Nórát, az EMIH/Cedek igazgatóját.

Jó Marianna feltette a kérdést a szervezetek képviselőinek, mi a víziójuk, milyen zsidó közösséget szeretnének látni 10 év múlva Magyarországon.

Shaul Taly kiemelte azt, hogy a legfontosabb a közösség, amelyet egy új támogató rendszer kialakításával lehetne létrehozni.

Dr. Kovács András szerint először meg kellene határozni azt, hogy ki tartozik a zsidósághoz, hogyan definiálják a különböző célcsoportokat. Azokat a csoportokat kellene megcélozni, amelyek elérhetőek a szervezetek számára.

Dr. Grósz Andor orvosként közelítette meg a kérdést. Véleménye szerint is meghatározó a közösség ereje, mert a mindennapi kihívások legyőzésében támaszként tud szolgálni. „A Mazsihisznek az a jövőképe, hogy lesz erős zsidó közösség tíz év múlva is, akik megértéssel és tisztelettel fordulnak egymás felé. Célunk az, hogy ne a múlton derengjünk, hanem a jövőt építsük.”

Szilágyi Nóra szintén a közösség megtartó erejét emelte ki. „Az a küldetésünk, hogy bebizonyítsuk azt, hogy mi, Magyarországon nem csak zsidók vagyunk, hanem magyarok is. Fontosnak tartjuk, hogy a szociális hálót úgy építsük ki közösen, hogy ne legyen ellentét az egyházak között.”

Szabó György szerint a terített asztal meg van terítve, csak fel kell emelni róla azt, amire szükségünk van. „A zsidó társadalom alapvetően mindenhol a világban az öngondoskodásra és az önkéntességre épít. Az állami egészségi és szociális ellátási hálón kívül, ezek a közösségek önálló rendszert építettek ki saját maguknak például Izraelben, Amerikában. Ezeket a nemzetközi zsidó példákat kellene Magyarországra átültetni. Egy olyan közösségi ellátó rendszert kellene felépíteni, amely felekezettől függetlenül a magyarországi zsidó közösséget el tudja látni.”

Cernov Mircea szerint egy közös jövőkép megfogalmazása lenne célravezető ahhoz, hogy párbeszéd indulhasson el a szervezetek között.

Párbeszéd nem alakult ki a kerekasztal résztvevői között, de az érdeklődők megtudhatták, hogy milyen víziójuk van a beszélgetésben részt vevő szervezeteknek az elkövetkező öt-tíz évre.

A konferencia korábbi két kerekasztaláról itt olvashatnak:

Milyen anyagi forrásokra számíthatnak a zsidó civilszervezetek?

A zsidó civilszervezetek helyzete az állammal, az önkormányzatokkal és a Mazsökkel szemben

[popup][/popup]