A zsidó emlékezetpolitika megújítása

Írta: Olti Ferenc - Rovat: Belpolitika, Politika, Történelem

Az elmúlt 70 évben  Európa és benne a legutóbbi 30 évben Magyarország, a Holokausztra való emlékezés egyik központja lett. Ennek következtében a többségi társadalmakban a diaszpóra zsidóságról kialakult egy olyan kép, amely szerint ők egy szomorú, halottaikra fájdalmasan emlékező, a többségi társadalmak bűntudatát fenntartani igyekvő közösség.

Olti Ferenc

A megemlékezések, amelyek nagyon fontosak, egyre inkább a helyi zsidóság belterjes eseményeivé válnak, amelyen a hivatalos szervek képviseltetik magukat. De ezek az események, bármennyire magas színvonalúak és felemelőek, a többségi társadalom fiatalabb generációit már nem érintik meg, így azok üzenete sem válik náluk erkölcsi mércévé, megfontolandó tanulsággá. Természetesen vannak kivételek, elsősorban kevés számú lelkes pedagógus kitartó munkájának eredményeképpen, de ezek nem tömegesek. Ugyanez a helyzet a Holokauszttal foglalkozó, nagyrészt nehéz témájú művészi alkotásokkal. Főleg zsidók szólnak zsidókhoz, miközben a célközönség inkább a többségi társadalom lenne.

A zsidóság Izraelben élő közösségéről kialakult a többségi magyar társadalomban egy, – nagyrészt pozitív – kép, de ez a kép nem harmonizál a diaszpóra zsidóságról alkotott szomorkás képpel.  Jelen írásnak nem célja az Izrael-képpel kapcsolatos elemzés, ezen a téren is sok még a tennivaló, erről egy másik írás fog szólni.

Az aktualizált/modernizált zsidó emlékezetpolitika célja az én felfogásomban az lenne, hogy a felnövekvő generációk minden tagja találkozzon a zsidóság és ezen belül a Holokauszt  általa befogadható módon történő megismertetésével, aminek eredményeképpen személyes értékrendjébe beépül a rasszizmus minden formájának, elsősorban az antiszemitizmusnak az elutasítása.

Ennek a küldetés-nyilatkozatnak a gyakorlati megvalósítását szolgáló két jelentős és megvalósult projektről számolok be a következő hasábokon.

Zsidókép beillesztése a magyarországi közoktatási rendszerbe

2010-ben megkezdődött a magyar közoktatási rendszer átalakítása, melynek egyik legfontosabb eleme a szervezeti és szakmai centralizáció. Pedagógiai ízlésünktől idegen ez a változás, ugyanakkor a centralizáció lehetővé teszi, hogy a rendszerhez egy ponton lehessen csatlakozni és változtatásokat kiharcolni, elérni. Ez meg is történt és az eredmény zsidó közösségi szempontból világviszonylatban is egyedülálló siker. Tizennyolc zsidó szervezetet sikerült egy szakmai ernyő alá felvonultatni és ezen szervezetek nevében indítani tárgyalást az oktatási kormányzattal.

Életre hívtunk egy megkérdőjelezhetetlen szakmai tekintélyű tudósokból és pedagógusokból álló szakértői csapatot, akik a szakkérdésekben segítették a projektet. Az oktatási kormányzat részéről az egy pontos kapcsolattartó az Oktatáskutató és Fejlesztési Intézet (OFI) volt, a stratégiai kérdésekben a közoktatási helyettes államtitkár, az oktatásért felelős államtitkár és az EMMI minisztere voltak partnereink. Zsidó oldali projekt-koordinátorként krízis-helyzetben közvetlenül kereshettem Balog Zoltán minisztert, amit néha – kényes kérdések körül kialakult vita kapcsán – igénybe is vettem. A hat éve tartó, néha heves vitákkal is tarkított folyamat eredményeképpen sikerült jó kompromisszumos megoldásokat találni a Nemzeti Alaptanterv (NAT), a kimeneti követelmények (érettségi), a Kerettantervek és az új tankönyvek szövegezése terén. A zsidó oldal több száz javaslata beépült ezekbe, a mai közoktatási rendszerben meghatározó dokumentumokba, törvényekbe, miniszteri rendeletekbe és tankönyv-szövegekbe és az OFI web oldalának tartalmaiba.

Nem állítom, hogy mindent sikerült elérnünk, a sikerarányt 80%-osra becsülöm. Nemzetközi összehasonlításban ez a projekt egyedül álló, az USA-ban van hasonló kezdeményezés egyetlen szövetségi államban és ott is csak egyféle tankönyvre vonatkoztatva tízegynéhány témát illetően. A most kidolgozott tananyag-felfogás alapjaiban szakít a korábbiakkal, ahol is a zsidókról általában csak Mózes és a Holokauszt került említésre, mintha sem közben, sem azután nem lenne semmi említésre méltó a zsidókról. A mai magyar közoktatási rendszerben az általános- és középiskolában tanuló minden diák megismerkedik a zsidó nép történelmével az Egyiptomból való kivonulástól kezdve a modern Izraelig. A tanulók a héber biblia keletkezéstörténetén és a Tízparancsolaton át a sivatagi vándorlással, az ókori Izraellel, annak fő eseményeivel és uralkodóival, a zsidó vallás és etika legfontosabb tételeivel és szokásaival, a kereszténységet megalapozó zsidó mozgalommal és szereplőivel, a szétszóratással, a vallási indíttatású antiszemitizmussal, a középkori zsidóüldözésekkel, az inkvizícióval, a vérvád abszurditásával találkoznak a tankönyvek hasábjain. Folytatódik az ismerkedés  a magyar polgárosodásban játszott kiemelkedő zsidó részvétellel, kezdve az 1848/49-es történésekben vállalt jelentős zsidó részvétellel az iparosodáson át a művészetek kiteljesedésével. Nem kerül elhallgatásra a numerus clausus, a Horthy rendszer állami antiszemitizmusa, a zsidótörvények, Kamenyec-Podolszk és a magyar Holokauszt meglehetős részletességgel. Tanulnak Izrael állam megalakulásáról, az izraeli-arab háborúkról és Izrael jelenlegi sikereiről. Tudomásunkra jutott: a folyamat során arab országok nagykövetei tiltakoztak a kormányzatnál az oktatási rendszerbe bekerült zsidó témájú tartalmak miatt, amik meghallgatásra, de elutasításra találtak.

Ma már közel egymillió diák, az ország minden pontján azokból a történelem, irodalom, nyelvtan, erkölcstan és etika  tankönyvekből tanul az 5-12 évfolyamokon, amelyekben a fenti tartalmak szerepelnek és a felmenő rendszer következtében a szám évről évre növekszik. Azt reméljük, hogy azok a diákok, akik tanulmányaik során ezekkel a tartalmakkal találkoztak, kevéssé lesznek fogékonyak az antiszemita eszmék iránt. Köszönet illeti a zsidó oldali szakértői csapat tagjait: Forgács Éva, Gerő András, Hosszú Gyula, Komoróczy Géza, Lantos Árpád, Pécsi Katalin, Szőnyi Andrea, Szunyogh Szabolcs. Rajtuk kívül még sokan segítettek egy-egy téma megvitatásában, szintén köszönet érte. Ugyancsak köszönet illeti a kormányzati oldal szereplőit.

Megsemmisítésre kijelölt zsidó tudósok és mai életünkre gyakorolt pozitív hatásuk bemutatása

Balatonfüred önkormányzata dr Bóka István polgármester vezetésével elhatározta, hogy megmenti a város legrégebbi, omladozó  épületét, a zsinagógát, amely a 13. században katolikus, később református imaház volt és a 19. század közepén vásárolta meg a zsidó közösség. 153 személyt deportáltak innen Auschwitzba és csak 15-en tértek vissza, köztük az én szüleim. A polgármesternek azt tanácsoltam, hogy a rekonstrukciót, amelyre a Norvég Alap kohéziós alprojektjétől sikerült támogatást elnyerni, eleve egy tartalmas és nem szokványos szakmai programmal tervezzük. Sok rendbe hozott zsinagóga árválkodik Európában funkció nélkül, ismét romlásnak indulva, amit itt elkerülésre javasoltam.  Nem szerettem volna egy újabb Holokauszt emlékhelyet, működő zsinagógát helyi közösség hiányában szintén nem célozhattunk meg. Azt javasoltam a polgármesternek, hogy a régi épületben hozzunk létre egy, a helyi lakosságot megcélzó kulturális központot, előadások, koncertek, vitaestek, olvasóklubok helyszínéül. Ugyanakkor valósítsunk meg egy világviszonylatban is egyedülálló kiállítást, melynek címe „Zsidók és csúcstechnika; Einsteintől napjainkig”, amely zsidó származású Nobel-díjasokat és jelentős eredményeket elért tudósokat mutat be a fizika, kémia, biológia, orvostudomány, matematika, informatika és építészet területéről. Olyanokat, akiknek a munkássága mai életünkre is érzékelhető hatással van.

A javaslatokat a polgármester elfogadta és több éves fejlesztés- és építkezés eredményeképpen ez év március 20-án a Zsidó Kiválóságok Háza meg is nyílt Balatonfüreden, egész éven át nyitva tartással. A kiállítás küldetés-nyilatkozata Szunyogh Szabolcs megfogalmazásában: „Ha a gonoszság terve sikerül, ezeket a tudósokat is megölték  volna, hasonlóan azokhoz a nővéreinkhez és fivéreinkhez, akiket elpusztítottak. Ők azonban megmenekültek, és az Élet szavával válaszoltak a sötétség szavára. Gondolatokból építettek palotát, ez a palota az otthonunk. Nekik is köszönhető, hogy él az emberség és az emberiség.” A tartalomfejlesztést a Lázár János vezette Miniszterelnökség is támogatta. Így sikerült 132 tudós bemutató-anyagát kidolgozni, mintegy ötven fős szakértő, szerkesztő, fordító, hangosító gárda bevonásával.  Minden tudósra vonatkozóan életrajz, munkásság, érdekességek és játékok kerültek kidolgozásra gazdag képanyaggal, nézhető és hallható módon, mindez magyarul, angolul és héberül, teljes egészében virtuális, azaz kizárólagosan informatikai eszközökkel, érintő képernyőkkel, audioeszközökkel.

Az eddigi látogatói tapasztalatok egyértelműen pozitívak. Itt úgy szembesül a látogató a faji megkülönböztetés elfogadhatatlanságával, hogy nem szomorúságot vált ki benne a kiállítás, hanem pozitív érzületet.  A legtöbb látogató  megdöbben  azon,  hogy ha a Holokauszt még nagyobb arányban megvalósul, akkor talán nem lenne a zsebében a mobil telefon, nem lenne navigációs rendszer az autójában, nem lenne fogamzásgátló tabletta. Nem lenne nukleáris ipar, később győzte volna le az emberiség a fertőző betegségek nagy részét, nem lenne Füreden sem szívkatéterezés,  hogy a Hajós Alfréd uszoda névadója és  építője, első olimpiai bajnokunk,  nem működhetett volna építészként a világégés után is, stb. stb..  Ide másolom az egyik látogató bejegyzését a vendégkönyvbe: „A múzeumpedagógiai módszerek alkalmazásán túl annak is örülök, hogy innen nem kellett gyomorgörccsel távoznom, mint általában a Holokauszttal foglakozó művek megnézése vagy elolvasása után. (Ez lehet, hogy explicit célja volt a rendezőnek.)”. Így igaz. A teljes tudóslista és a tudnivalók a www.zsidokivalosagok.hu oldalon tekinthető meg.

Célunk az, hogy a kiállítást országosan és nemzetközileg is a legszélesebb körben megismertessük, azon túl, hogy a Balatonfüredre érkezők is minél többen meglátogassák. Felvettük a kapcsolatot az oktatási kormányzattal és sok oktatási intézménnyel, hogy lehetőleg minél több diákcsoport, osztálykirándulás, szakmai gyakorlatos és diplomázó jöjjön, miközben fejlesztjük, továbbfejlesztjük a bemutatási módszertanunkat.

Az angliai székhelyű Jewish Heritage Foundation (www.foundationforjewishheritage.com),  mely az európai épített zsidó örökség megőrzésével foglalkozik, új megközelítésünket követendő példaként népszerűsíti és felkért bennünket, hogy segítsük ez irányú tevékenységüket. Magyarországról is több helyről érkezett megkeresés, hogy a füredi módszert szeretnék követni, azaz előbb kidolgozni a pozitív üzenetű tartalmi elképzelést és csak utána nekiállni az építkezésnek úgy, hogy a megnyitás utáni üzemeltetés is garantált legyen.  Reméljük, hogy előbb-utóbb kialakítható a hasonló emlékhelyek magyarországi hálózata, amelyek szervezett, vagy egyéni módon jelentős látogató tömegeket vonzanak. Ehhez természetesen sok érdekelt, elsősorban a zsidó szervezetek együttműködésére és egységes fellépésére lesz szükség.

támogatás
[popup][/popup]