A „zsidó élet támogatása” és „Izrael biztonsága” is szerepel a német koalíciós megállapodásban

A szociáldemokrata–zöld–liberális koalíció megerősítette elkötelezettségét Izrael biztonsága és az antiszemitizmus elleni küzdelem, és – a német koalíciók közül első ízben – a zsidó élet előmozdítása mellett.

A szerdán aláírt megállapodásban a legnagyobb hangsúlyt a klímaváltozás okozta problémák kapták. Megegyeztek a miniszteri székek elosztásáról, a politika főbb irányvonalairól.

Angela Merkelt, aki 2005 óta négy cikluson át vezette az országot, a szociáldemokrata Olaf Scholz váltja a kancellári székben. Ő nyilatkozta a Financial Timesnak: „A megállapodás elősegíti, hogy Németország „élen járjon a klímavédelemben”; a kormányzat „mindent meg fog tenni azért, hogy Németország megőrizze pozícióját a világ egyik vezető országaként.”

A pártok egyetértettek abban, hogy az ország széntől való függőségét az eredeti 2038 helyett már 2030-ra fölszámolják, a megújuló energiaforrások pedig ugyanebben az évben már a szükségletek 80%-át fogják biztosítani – az eredeti 45%-os célkitűzés helyett.

A Németországi Zsidók Központi Tanácsa (Zentralrat) üdvözölte a megállapodást. „Bizakodással tekintünk a hivatalba lépő szövetségi kormányzat tevékenysége elé. A szélsőjobb és antiszemitizmus elleni küzdelem sorsdöntő fontosságú Németország jövője szempontjából” hangzik a nyilatkozat.

Charlotte Knobloch, a szervezet korábbi elnöke, aki jelenleg a müncheni zsidó közösség vezetője, visszafogottabban nyilatkozott a JTA-nak. „Vannak pozitív jelek, de a magam részéről az új kormányzat cselekedetei alapján alakítom ki véleményemet. Várom ezeket az lépéseket” – mondta.

A zsidósággal kapcsolatban a megállapodás leszögezi: „Védeni fogjuk a zsidókat és intézményeiket, a tartományi kormányzatokkal karöltve. Szégyenteljes és fájdalmas az országra nézve, hogy állandó védelemre szorulnak… Támogatjuk a zsidó élet előmozdítását, sokszínűségét, és küzdünk az antiszemitizmus bármely formája ellen.”

A megállapodás leszögezi, hogy „Izrael biztonsága Németország nemzeti érdeke”, és ígéretet tesz arra, hogy megakadályozza „az Izrael elítélésére irányuló antiszemita kísérleteket, akár az ENSZ-ben is.” Németország továbbra is a kétállami megoldás híve az izraeli–palesztin konfliktusban, és üdvözli a zsidó állam és az arab országok közötti kapcsolatok normalizálását.

A zöldek és a szociáldemokraták ugyanakkor folyamatos kritikával illették az izraeli politikát. Sigmar Gabriel, az SPD korábbi elnöke 2012-ben a Hebron városában kialakult helyzetet „apartheidnek” nevezte, aztán a fölháborodás nyomán kénytelen volt visszakozni. .

JTA – Bassa László