A zsidó civilszervezetek helyzete az állammal, az önkormányzatokkal és a Mazsökkel szemben

Zsidó közösségi konferencia a jövőnkről címmel rendezett konferenciát a Zsidó Közösségi Fórum (ZSKF) a Fővárosi Levéltárban, ahol a hazai zsidó közélet szereplői azzal a céllal gyűltek össze, hogy beszélgetést folytassanak a magyar zsidó közösség, egyházak és szervezetek helyzetéről és jövőjéről. 

Az Ónody-Molnár Dóra újságíró által vezetett második kerekasztal-beszélgetésen többek között a civil szervezetek támogatási lehetőségeiről, a hitközségek és a civilek közötti bizalomról vagy bizalomhiányról, a zsidó hitközségek és a civil szervezetek kapcsolatáról esett szó és a Holokauszt80 pályázati pénzről. A források a civil szektorban második részében Bősz Anett, Budapest Főpolgármester helyettese, Szabó György a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) elnöke és Szűcs Balázs, Erzsébetváros egyházügyi és civil alpolgármestere beszélgetett az állami források elérhetőségéről. (Az első kerekasztalról, ahol a nagy zsidó szervezetek képviselői beszélgettek, itt olvashatnak tudósítást.)

Ónody-Molnár azzal a kérdéssel vezette fel a beszélgetést, hogy az állam az önkormányzatokon keresztül támaszai lehetnek-e a zsidó civil szervezeteknek, illetve mit tud kínálni a MAZSÖK, amely szintén olyan szervezet, amelyen keresztül állami források érkezhetnek a szektorba.

Arra kérdésre, hogy hogyan finanszíroz az állam a MAZSÖK-ön keresztül, Szabó György kijavította Ónody-Molnárt, hogy a MAZSÖK éves finanszírozása nem állami forrásból érkezik, hanem a MAZSÖK saját vagyonából.

„Ezt rendszeresen össze szokták téveszteni. A MAZSÖK a saját vagyonának hasznosításából beérkező forrásokból tartja fenn magát. Természetesen vannak olyan egyedi programok, amire a magyar állam a MAZSÖK-ön keresztül forrást biztosít, ilyen volt a Holokauszt 80 emlékévnek, az eseményeinek a finanszírozása.”

Szűcs Balázs olyan egyedi koncepciót vázolt fel, amelyen 2020 óta dolgoznak:

„Magyarországon ez egy egyedülálló kezdeményezés volt. Azt mondtuk, hogy szeretnénk azt a pozíciót tartalommal megtölteni, amit kitűztünk magunk elé, hogy Erzsébetváros a kultúra fellegvára legyen. Azt látjuk, hogy a ma a kultúrában a kiszámíthatóság az egyik legnagyobb hiánycikk. Célunk az, hogy az önkormányzat egy megbízható és kiszámítható partner legyen.”

Szűcs azt is hozzátette, hogy Erzsébetváros egyik irányvonala a zsidó kultúra, illetve a zsidó örökség és a szervezetek támogatása, amelyekre, tavaly közel 240 millió forintot költöttek.

Ónody-Molnár rátért arra, hogy a metropolisznak van-e ilyen koncepciója, célzott forrása a fővárosra vagy a zsidó kulturális életre, oktatásra, civil életre.

Bősz Anett kiemelte: „Amit tenni tudunk ebben a szorult költségvetési helyzetben az nem más, mint a Holokauszt 80. emlékév kapcsán egy asztalhoz ültettük azokat a szereplőket, akiket cselekvőképesnek véltünk, pld a Budapesti Zsidó Hitközséget, a MAZSIHISZ-t, az Országos Rabbiképző–Zsidó Egyetemet és a Dohány utcai Múzeumot, nézzük meg, hogy egymást hogyan tudjuk az intézményrendszeren keresztül segíteni.”

Szabó György ironikusan megjegyezte, hogy a MAZSÖK-öt nem hívták meg erre a beszélgetésre.

Ónody-Molnár visszakanyarodott Szabó Györgyhöz, és arról kérdezte, hogy mi alapján döntötték el azt, hogy a H80 pályázati pénzt mely szervezetek kapták meg, és mi az oka az elégedetlen visszhangnak. (Utóbbiról itt közöltünk riportot.)

Szabó azzal érvelt, hogy a kormány részéről későn született meg a döntés a pénz kiosztásáról, ezért a MAZSÖK-nek kevés ideje maradt kiírni a pályázatot.

„A döntés mechanizmusának két alapköve volt. Az egyik az, hogy a három bejegyzett egyház (Mazsihisz, Emih, Ortodoxia) és a hozzájuk tartozó civil szervezetek kapjanak támogatást.”

Ónody-Molnár félbeszakította Szabót, és arra volt kíváncsi, hogy miért a három nagy egyház kapott automatikusan a H80 pályázati pénzből.

Szabó azt felelte, hogy ő úgy tudja, hogy az egyházak a H80 emlékévre nem kaptak külön támogatást, ők csak a fenntartásukra kapnak állami támogatást.

„Az első és azonnali döntésünk az volt, hogy a civil szervezetek közé nem szabad azokat a civil szervezeket bevenni, amelyek bármely bejegyzett egyház által támogatásban részesülnek. Le kellett választani azt az 54-56 civil szervezet, akik egyházi szervezetektől teljesen függetlenül végzik el a munkájukat. Alapvetően egy teljesen új rendszer lett kidolgozva, a támogatást nyújtó elvárásai alapján. A civil szervezetek tekintetében egy jól bevált módszerhez nyúltunk. Ötletek lettek megvalósítva, amelyeknek mindegyikét közvetlenül a MAZSÖK finanszírozza. Minden egyes ötlet megvalósításakor a számla a MAZSÖK nevére szól és a MAZSÖK egyenlíti ki. ”

Ónody-Molnár hivatkozott a H80 kapcsán írt cikkünkre, amelyből kiemelte, hogy a civil szféra többek között ezért bizalmatlan a MAZSÖK-el szemben (külön kiemelte Kirschner Péter nyilatkozatát).

Szabó azt felelte, hogy szó sincsen semmilyen bizalmatlanságról.