A West Side Story zsidó témájú musicalnek indult

Írta: Polgár György - Rovat: Film, Kultúra-Művészetek, Politika

A napokban mutatták be a klasszikus Broadway-musical Steven Spielberg Oscar-díjas rendező és Tony Kushner Pulitzer-díjas forgatókönyv-író által készített új filmváltozatát. Nem mindenki tudja, hogy a sztori eredetileg zsidó témájú lett volna. Ráadásul szinte mindegyik közreműködő zsidó volt.

Ariana DeBose és David Alvarez  Anita és Bernardo szerepében

Bár a művet csak 1957-ben mutatták be, az alapötlet a múlt század 40-es éveire nyúlik vissza. Jerome Robbins (született Rabinowitz) Broadway-rendező és koreográfus volt az éceszgéber. Shakespeare kortalan szerelmi történetét akarta modern formában színre vinni, amelyben a cselekmény a reneszánsz Veronából a New York-i Lower East Side utcáira helyeződött volna át, a vérségi kötelékek helyett vallási ellentétek kerültek volna előtérbe, ráadásul Pészach, illetve Húsvét idején játszódott volna. Merész elképzelésével felkereste Arthur Laurents (Levin) írót és Leonard Bernstein zeneszerzőt. Az eredeti változatban, amelynek munkacíme East Side Story volt, Rómeó egy olasz származású katolikus fiatalemberré lényegült volna át, míg Júlia egy nemrégen érkezett holokauszt-túlélő lett volna. Titkon szerelembe esnek, nem törődve az egymással ádáz harcot folytató két csoport közötti mély vallási szakadékkal.

Egy idő után Laurentsnek kétségei támadtak a téma időszerűségével kapcsolatosan, annál is inkább mivel az ötvenes évek Amerikájában a bevándorolt zsidók már asszimilálódtak, nem számítottak kívülállónak. Ráadásul attól félt, hogy a történet túlzottan hasonlít a nagysikerű Abie’s Irish Rose című szerelmi vígjátékhoz, amelyben egy ír katolikus lány és egy zsidó fiú házasodik össze. Még el sem kezdődött a munka, máris megtorpant.

A legenda szerint 1955-ben kapott új lendületet az ügy, amikor Laurents és Bernstein figyelmét megragadta egy újsághír, amely spanyolajkú betelepülők alkotta bandák közötti véres villongásáról számolt be. Miért ne lehetne a cselekményt a New Yorkot akkoriban szinte elözönlő a Puerto Ricó-i bevándorlókra átírni? A téma ezzel aktuálissá vált, nem fenyegette őket a plágium vádja, a latinos zene pedig kiváló keretet adhatott. A munkába bevonták (a múlt hónapban meghalt, de akkor még csak 25 éves) Stephen Sondheimet, hogy írja meg a dalszövegeket Bernstein kompozícióihoz. Sondheim, bár ő is zsidó volt, alig ismerte felmenői vallását. A producer Hal Price, szintén zsidó származású volt. Ő vitte később sikerre 1964-ben a Hegedűs a háztetőn-t, majd a Kabarét (1966). A musicalből utólag még könyv is keletkezett, Irving Shulman (ugyancsak zsidó) író tollából.

Steven Spielberg’s “West Side Story” | Official Trailer | 20th Century Studios

Directed by Academy Award® winner Steven Spielberg, from a screenplay by Pulitzer Prize and Tony Award® winner Tony Kushner, “West Side Story” tells the clas…

Az eredményt aligha kell bemutatni: a cselekmény középpontjában két, fiatalkorúakból álló gyűlölködő galeri áll, amelyek az 1950-es évek New Yorkjánanak Upper West Side negyedében csatáznak egymással. A Riff vezette, magukat igazi amerikainak tartó, de valójában olasz, ír és lengyel gyökerekkel bíró tinédzserek alkotta banda, a Rakéták harcban áll a Puerto Ricó-i Bernardo Cápáival. Az ellenségeskedés ellenére Tony, a Rakéták egykori tagja beleszeret Bernardo húgába, Mariába. A történet akkor vesz tragikus fordulatot, amikor Tony megöli Bernardót. Mindehhez Bernstein szenvedélyes zenéje és Robbins fergeteges koreográfiája társult. A siker mégis viszonylag mérsékelt maradt, a darab mindössze 732 előadást ért meg és csak két Tony-díjat kapott. Az igazi diadalt az 1961-ben bemutatott, tíz Oscarral elismert film hozta meg, amelyet Spielbergék most leporoltak. Az eddigi kritikák azt sugallják, hogy e tekintetben nem fog elmaradni a Robert Wise-féle alkotástól.

Bernstein muzsikája, jóllehet ízig-vérig dél-amerikai ritmusokkal teli, ám a komponista úgy tűnik, mégis becsempészett egy kis zsidó hangzást. A nyitány eleje ugyanis állítólag a sófárfújás egyik dallamára, a t’kiá-ra* emlékeztet. Az igazán vájtfülűek ezt több dalban, például a Something’s Coming-ban  és a Mariában is felfedezni vélhetik. A Spielberg-féle film zenéjét játszó zenekart egyébként David Newman vezényli, aki oroszországi zsidók leszármazottja.

A West Side Story igazi mondanivalója nem a tragikus szerelmi történetben keresendő, hanem abban, hogy hová vezet a szűkkeblű rasszizmus és a másság gyűlölete. Talán ez késztette Spielberget is a film megrendezésére.

 

* A t’kia a Ros Hasana ünnepén felhangzó háromféle sófárfújás egyike. Egy elnyújtott hang, amely Mindenhatóhoz való visszatérésre hív fel. (PGy)

Címkék:olaszok, West Side Srory, zsidók

[popup][/popup]