„A világpolitikát zsidók titkos hálózata irányítja” – gondolja minden ötödik európai

A fenti állítással egyetértett a 16 ezer válaszadó egyötöde, Európa 16 országából. Ugyanennyien értettek egyet azzal, hogy „a zsidók a Holokausztot saját céljaikra használják ki”.

Az EU 16 országára kiterjedő, „Antisemitic Prejudices in Europe” elnevezésű – Kovács András, a CEU professzora által koordinált – felmérés fontosabb eredményeit ma délelőtt Köves Slomó ismertette azon a brüsszeli konferencián, amit a Tett és Védelem Liga, az European Jewish Association  és a francia vallási ernyőszervezet, a Consistoire rendezett.

A bemutatón számos magas rangú zsidó vezető volt jelen, pl. Binyomin Jacobs hollandiai főrabbi, vagy Rashela Mizrahi, észak-macedóniai parlamenti képviselő.

A közvélemény-kutatás kiterjedt többek között Ausztria, Belgium, Csehország, Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság és Lengyelország polgáraira. Minden részvevő országban ezer felnőttnek tettek föl a zsidókra és Izraelre vonatkozó 45 kérdést, személyes interjú formájában.

Köves, aki az európai Tett és Védelem Liga elnöke, többek között az alábbiakról tájékoztatta a hallgatókat:

A válaszadók egynegyede értett egyet azzal, hogy „Izrael politikáját látva megértem, hogy egyes emberek miért gyűlölik a zsidókat”.

Több mint egynegyedük véleménye szerint „Izrael jogos önvédelmet folytat ellenségeivel szemben”. További egynegyed nem értett egyet ezzel az állítással, 46%-uk pedig nem nyilvánított véleményt.

Több mint harmaduk egyetértett azzal, hogy „a 2. világháborúban a mi népünk szenvedett annyit, mint a zsidók”.

A Holokauszt relativizálása és a klasszikus antiszemita sztereotípiák inkább a kelet-európai válaszadókra voltak jellemzők, míg az Izrael ellenes – akár antiszemita tartalmú – kijelentésekkel inkább a nyugat-európaiak értettek egyet.

Az antiszemita előítélet nem áll kapcsolatban a zsidóellenes erőszakkal

A kutatók – az antiszemita előítéletek gyakoriságát felmérendő – megkérdezték a vizsgálatban résztvevőktől, hogy egyetértenek-e az alábbi véleménnyel: „Az lenne a legjobb, ha a zsidók elhagynák az országot”. Olyan országokban, mint Lengyelország, Görögország, vagy Magyarország, ahol alacsony a zsidók elleni erőszakos cselekmények száma, a válaszadók 24, 23, illetve 21 százaléka válaszolt igennel.

Németországban viszont, ahol rekordszámú, 2.351 atrocitást regisztráltak 2020-ban, csupán 7% helyeselt, miközben az elutasító válaszok aránya 62% volt. Hasonló volt a franciaországi kép, ahol 687 antiszemita incidenst jelentettek 2019-ben, és az Egyesült Királyságban, ahol 1.668 erőszakos eseményt regisztráltak a múlt évben.

A felmérés az antiszemita érzelmek alacsony szintjéről tanúskodik Hollandiában, Svédországban és Olaszországban is.

Hozzászólók hangoztatták aggodalmukat afölött, hogy az osztrák, magyar és lengyel válaszadók harmada szerint a zsidók sosem fognak teljesen integrálódni a többségi társadalomba.

Spanyolországban viszont a kérdezettek 35%-a úgy vélte, hogy az izraeliek nácik módjára bánnak a palesztinokkal, és ezzel az állítással azonosult 29% Hollandiában és 26% Svédországban.

*

Az európai zsidó vezetők régóta hangoztatják az antiszemitizmus visszaszorításának szükségességét. A mostani jelentés azonban rávilágít a kérdés bonyolultságára.

Köves kijelentette: „A nevelés és a jogalkotás szerepe ugyanolyan fontos a zsidóság túlélése szempontjából, mint a bűnüldözésé.”

Joel Mergui, a Consistoire elnöke szerint: „Miközben az európai intézmények és politikusok jelentős eszközöket áldoznak az antiszemitizmus elleni harcra, a helyzet nem javul Európában. Sőt, inkább rosszabbodik.”

*

Köves elmondta, hogy az eredmények országonkénti értékelésén jelenleg is dolgoznak. Például azért, mert a kérdezőbiztosok vonakodtak elmenni Párizs és Brüsszel szegénynegyedeibe és gettóiba. „Pedig erre szükség van a reprezentatív minta kialakításához” – nyilatkozta.

Cnaan Lipschitz/JTA –Bassa László