“A temető eléggé elhanyagolt állapotba került az utóbbi években”

Írta: Szász Anna Lujza - Rovat: Belpolitika, Politika

Elindult az elhagyatott zsidó temetők hosszabb távra tervezett rekonstrukciós programja a magyar állam támogatásával. Első körben 400 millió forintot oszthatott szét a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány 50 pályázónak, akik közül időközben 5 visszalépett. A többiek megkezdték a munkát. Időről időre tájékoztatunk a fejleményekről, ezúttal Alt Norbert, Gyula alpolgármestere ad hírt a városukban megkezdett munkálatokról.

Meséljen pár mondatban a gyulai zsidóság történetéről.

Gyulán a vészkorszakig nagyon aktív és polgárosodott zsidó közösség élt, amelynek tagjai nagyban meghatározták városunk gazdasági és társadalmi életét. A gyulai zsidók asszimilálódott zsidók voltak, a köz megbecsülésének örvendtek, nagyban kivették részüket abban a 19. század megyei és helyi polgárosodási folyamataiban, amelynek legnagyobb és legaktívabb központja Békés megyében Gyula városa volt. Közösségük tagjai között számos orvost, ügyvédet, iparost és kereskedőt találunk. Sokan közülük megjárták az első világháború frontjait, ahol különböző háborús érdemeket szereztek, miközben a magyar hazáért harcoltak, illetve voltak, akik ezeken a frontokon lelték halálukat. Szervezett közösségi életük mellett a vallási hagyományokra is kiemelt figyelmet fordítottak. 1883-ban épült fel a zsinagóga, amely egészen a holokausztig a helyi zsidó vallási élet központja volt elismert, tekintélyes rabbikkal. Az utolsó rabbi a tudós dr. Adler Ignác volt, akit közel ötszáz gyulai társával együtt 1944. júniusában Auschwitzban pusztítottak el a nácik. Sajnos csak nagyon kevesen élték túl a holokauszt borzalmait. Kevesen tértek haza, továbbá, akik hazatértek is, idővel az elvándorlást választották. Mára Gyulán csak néhány zsidó származású polgár él és nem alkotnak szervezett közösséget.

Mik voltak a Zsidó Temetők Rekonstrukciója Program keretein belül megnyert nyertes projekt célkitűzései?

A gyulai zsidó temető rendezését és látogathatóságának biztosítását tűztük ki célul, mivel a temető eléggé elhanyagolt állapotba került az utóbbi években. Látogatottsága nagyon csekély, évente csupán néhány hozzátartozó jelenik meg. Pár évvel ezelőtt a képviselő-testület természetvédelmi területté nyilvánította a zsidó temetőt, ezzel is kifejezve, hogy szeretnénk megőrizni az utókornak a sírokat és közvetlen környezetüket. Akkor már rajzolgattunk, tervezgettünk, hogyan lehetne a temetőből és a környezetéből egy méltó kegyeleti parkot csinálni, amelyet a hozzátartozókon kívül mások is látogathatnának. Erre van példa Európa más országaiban, viszont akkor nem állt rendelkezésünkre forrás ennek megvalósítására.

Ebben az évben ezért nagyon örültünk a MAZSÖK kiírásának, pályáztunk is közel 20 millió forintra, amiből végül 9 milliót sikerült is megkapnunk. A pályázatba vállalnunk kell a temető fenntartását 10 évre, emellett az elnyert összeget kizárólag sírkövek felújítására használhatjuk fel. Jelenleg a munka kezdeti fázisában vagyunk, ami azt jelenti, hogy több száz sírkövet szabadítunk meg a gaztól, s ez nem kis feladat, hiszen a terület zöme elvadult. A sírkövek rendezésébe csak azután tudunk belekezdeni, s azt március végéig be is kell fejezzük. Ez alatt értem a baleset és életveszélyes sírkövek stabilizálását, sírkövek letakarítását, felborult, széttört sírkövek helyreállítását, avagy a műemléknek minősülő sírfelületek rendezését. A feladatok meghatározása folyamatban van.

Szeretnénk jövőre is pályázni, amelynek keretében további elemek beszerzését kívánjuk a temetőben biztosítani, így padok elhelyezésével, sétányok kiépítésével, a ravatalozó és környezetének rendezésével, az emlékmű és környezetének felületi burkolásával folytatnánk a megkezdett munkát.

Meglepő módon a ravatalozóban még fellelhetőek azok a temetkezéshez szükséges kellékek, amelyeket a közösség használt a holokausztig. Olyan, mintha tegnap még használták volna ezeket a tárgyakat és eszközöket. Ezt is szeretnénk úgy kialakítani, hogy látogatható, bemutatható legyen. Mióta elkezdődött a temető rendezése, azóta azt mondják a helyszínen dolgozó munkások, hogy elég sokan megfordultak a területen, érdeklődők, hozzátartozók. Ki tudja?

Terveztek iskolai oktatóprogram is a projektben?

Iskolai programot nem terveztünk a pályázatba, viszont ezzel a programmal párhuzamosan elkezdtünk dolgozni egy nagyobb szabású koncepción, ami az egykori rabbiház rendezésére vonatkozik. Ez egy nagyobb lélegzetvételű program, amelynek célja, ha mondhatom így, a helyi zsidó szellemi örökség méltó rendezése lenne. Erről még korai beszélni, de az érintett szakemberekkel és a Gyulai Zsidó Alapítvány elnökével, dr. Diósi Lajossal már folytattunk egyeztetéseket ez elképzelésekre vonatkozóan. Egy végleges program képe körvonalazódik előttünk hamarosan, amiről majd szívesen beszámolunk, ha érdekli Önöket.

Röviden, milyen nehézségekkel szembesülnek, illetve milyen sikerekről tudnak már beszámolni?

Nehézség mindenhol van, de nehézségek nélkül nincs fejlődés. A nehézségeket leküzdjük. Itt csak sikerrel számolunk.

 

Címkék:zsidó temetők