A szent városok és a prostitúció

A Holy Spider című, igaz történeten alapuló iráni film (egy sorozatgyilkos thriller) keményen kritizálja a vallási intézményrendszert, amiért az legalizálta a prostitúciót.

Ezzel kihívta a teheráni rezsim haragját. A közvélemény elégedetlenségét tüntetéseken fejezi ki a megélhetési költségek emelkedése miatt, és az atomtudósok elleni halálos merényletek is rontják a hangulatot. Eközben az állam vezetése hadat üzent a filmnek, „mert az Salman Rushdie ’Sátáni verseinek’ példáját követve súlyos károkat okoz az iszlámnak”.

A májusi Cannes-i fesztiválon bemutatott film rendezője és producere az ismert iráni-dán állampolgárságú Ali Abbasi. A főszereplő Zar Amir-Ebrahimi elnyerte a legjobb női alakításért járó díjat. A nemzetközi forgalmazó cégek máris élénk érdeklődést mutatnak, de Iránban biztos nem fogják bemutatni. A stáb tagjait viszont felelősségre fogják vonni, miután a kulturális minisztérium szerint a  film „gyűlölettel teli, hamis és visszataszító”.

Saeed Hanaei sorozatgyilkos 2000-ben és 2001-ben 16 prostituáltat ölt meg Meshed iráni nagyvárosban és környékén. Motorkerékpárján járta a várost, fölvette a lányokat, hazavitte, és ott saját fejkendőjükkel megfojtotta őket. Miután elfogták és indítékáról kérdezték, azt mondta, hogy isten nevében cselekedett: meg akarta tisztítani a szent várost a prostituáltaktól. Bűnösnek találták, és 2001-ben fölakasztották, ám a közszolgálati média bizonyos rokonszenvet tanúsított iránta, csak a módszert találták nem igazán megfelelőnek, amivel az isteni utasítást igyekezett végrehajtani.

Korábban két filmet is forgattak a Hanaei ügyről; mindkettőt az Iráni Forradalmi Gárdához közel állók készítették. Nyilván az erős cenzúrázás miatt nem bizonyultak üzleti sikernek.

A “Holy Spider” tehát a harmadik filmes próbálkozás, és a róla szóló hírek viharos hazai fogadtatása világsikerrel kecsegtet. Abbasi alkotása több mint thriller és horror: aprólékos pontossággal ábrázolja, ahogyan a rendszer, és elsősorban a vallási elit legitimálta a prostitúciót, olyannyira, hogy az még Meshedben is virágzott, ahol pedig Reza, a köztiszteletben álló és 9. században élt imám sírja található.

A cím Hanaei becenevére utal. Nyitójelenetében egy pók kapaszkodik fölfelé Reza imám sírkövén. Abbasi magyarázata szerint a rovar csápjai az egész Iránt fojtogató veszélyt jelképezik.

A prostitúció nem új keletű jelenség az iráni szent városokban. Síita moszlim diákok ezrei érkeznek Irakból, Libanonból, Indiából és az ország más részeiből ide, és Qom szent városába, hogy vallási oktatásban részesüljenek. Vannak köztük egyedülállók, és olyanok is, akik távol kerültek családjuktól. Számukra hozták létre a “miszjar” házasság intézményét.

A miszjar feljogosítja a férfiakat, hogy időleges – akár csupán egy napig tartó – házasságot kössenek, így szexuális kapcsolatra lépjenek egy nővel, s így elhárul a prostitúció vádja.

Amikor korábban iráni nőket faggattak erről, elmondták, hogy nem volt más választásuk, mivel a feneketlen nyomor és a szűkös oktatási és munkalehetőségek miatt kényszerhelyzetben voltak. Abbasi drámai és sokkoló eszközökkel ábrázolja a helyzetet, amiért a vallási intézményrendszert teszi felelőssé.

A filmet eredetileg Meshed városában szándékozták forgatni, de azt nem engedélyezték. Később Törökország tűnt lehetséges helyszínnek, de onnan is visszaléptek. A mozi végül Jordániában készült; emiatt az országra kemény bírálat vár iráni részről.

A rendszer és benne a jelenség fölött szemet hunyó jogtudósok kritikája Qom város szemináriumától érkezett, ami Irán egyik legfontosabb felsőfokú vallási oktatási intézményének számít.

Az ottani hittudósok nyilatkozata szerint: „Négy évtizeddel a forradalmat követően az ország politikai és gazdasági rendszere még mindig adós az akkori ideálok és ígéretek valóra váltásával. A kormányzat viseli a felelősséget a szegénységért, inflációért, a magas megélhetési költségekért, és a korrupcióért.”

Az iráni forradalom vezére, Ruholláh Homeini ajatollah halálának évfordulóján kiadott nyilatkozat Ali Hamenei ajatollah jelenlegi vallási vezető felelősségét is hangsúlyozza, aki tanulmányait Qom szemináriumában kezdte. Számos ottani tudós állítja, hogy Hamenei nem alkalmas az iszlám köztársaság vezetésére, mivel nem rendelkezik a legfelsőbb ajatollah tisztség betöltéséhez szükséges tudományos minősítéssel.

Az ország politikai vezetése és vallási intézményei közötti hatalmi harcok a háttérben folynak, de a közvélemény tiltakozásának táptalaját jelentik. Hamenei szerint az elégedetlenséget „Irán és az Iszlám ellenségei szítják”. Ebben a folyamatban a rendszer bírálói akaratlanul is a tiltakozó mozgalmak kiváltói lesznek.

Hamenei minden esetre úgy nyilatkozott, hogy a filmet „az ország ellenségei” készítettek.

Haaretz – Bassa László