A Szejm törvényen kívül helyezte a kóser vágást

A zsidó szervezetek világszerte  élesen tiltakoznak..

Elutasította a lengyel parlament pénteken a kormány által támogatott törvényjavaslatot, amely újra engedélyezte volna a kóser mészárszékek működését az országban. A parlamenti szavazáskor 222 képviselő utasította el a törvénytervezetet és 178 támogatta. A kormányzó Polgári Platform 38 honatyája csatlakozott a javaslatot elutasító ellenzékhez.

Lengyelországnak januárig szép bevétele származott abból, hogy a zsidó és a muzulmán vallás által előírt szokásoknak megfelelően feldolgozott húst exportált Izraelbe, illetve a muzulmán országokba. A kóser vágással megegyezik a muszlimok gyakorlata: ők “halalnak” nevezik az étkezésre szánt állat vallási előírások szerinti levágásából származó húst. A zsidó és a muszlim vallási előírások tiltják a haszonállat elkábítását levágás előtt: az állatot ki kell véreztetni a nyaki ér átvágásával. Tavaly novemberben az állatvédő csoportok nyomására – amelyek kegyetlennek tartják ezt a módszert – az alkotmánybíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kóser vágás ellentmond az állatvédelmi törvénynek.

A lengyel kormány szerint a tilalom miatt hatezer munkahely szűnt meg, miközben az országban a munkaképes lakosság 13 százalékának nincs munkája. A húsipar számításai szerint az exportált lengyel baromfihús tíz, míg a marhahús több mint harminc százaléka készült kóser vágással.

Az Európai Zsidó Szövetség elítélte a lengyel parlament döntését. Lengyel zsidó szervezetek szerint a parlamenti határozatban közrejátszottak a vallásukkal szembeni előítéletek – ez mindmáig érzékeny kérdés Lengyelországban, ahol II. világháború előtt a legnagyobb európai zsidó közösség élt, s ahol a náci megszállók zsidók millióit ölték meg.

Az Európai Unióban általános szabály, hogy az állatot a levágás előtt el kell kábítani, ez alól azonban lehetséges a kivétel vallási okokból. Január elsején – tehát a lengyel alkotmánybírósági döntésben megszabott határidővel azonos időpontban – életbe léptek azok a közös uniós szabályok, amelyek a kóser és a halal hús előállítására vonatkoznak. A tagországok azonban szabadon eldönthetik, hogy alkalmazni kívánják-e ezeket az uniós előírásokat. Több európai országban – így Svédországban, Hollandiában, valamint a nem EU-tag Izlandon, Norvégiában és Svájcban is – elvben tiltott a kóser vágás.

Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke szerint a döntés “hatalmas csapás a zsidó életre” Lengyelországban, és a “zsidók és moszlimok arculcsapása”. Lauder szerint “a hagyományőrző zsidók feltehetik maguknak a kérdést: vajon szívesen látják-e őket Lengyelországban?”

Moshe Kantor (lenti képünkön), az Európai Zsidó Kongresszus elnöke szerint “az az ország,melynek szinte teljes zsidó lakosságát kiirtották a nem is nagyon távoli múltban, most megakadályozza a zsidókat vallásuk gyakorlásában. Ez egyszerűen elképesztő.”

Mind Lauder, mind Kantor reményének adott hangot, hogy a szabályt a közeljövőben megváltoztatják.

Abraham Foxman, az antiszemitizmus ellen küzdő legismertebb szervezet, az amerikai Anti-Defamation League elnöke szerint “a lengyel parlament három alternatívát kínál a zsidóknak: ne gyakorolják a vallásukat; ne egyenek húst;  ne éljenek itt.”

A lengyel gyakorlat ráadásul az EU-jogszabályokkal sem konform. Ez utóbbi ugyanis nemcsak a vágóhidakon, hanem a magángazdaságokban is megköveteli a vágóállatok elkábítását, amit a lengyel gazdák döntő többsége nem követ.