„A szabadkai zsinagógában évente egyszer imádkoznak”

Interjú Szabados Róberttel, a Szerbiai Zsidó Közösségek Szövetségének elnökével 

Ön, mint a Szövetség elnöke, gondolom, Belgrádban él.

Valóban Belgrádban van a Szövetség központja, én azonban Szabadkán élek.

Hány fős a szerbiai zsidó közösség?

Nagyjából háromezer fős. Ennek fele Belgrádban él, fele a Vajdaságban (Pancsova, Zimony, Szabadka, Újvidék, Nagybecskerek, Zombor), és van még egy kisebb közösség a dél-szerbiai Niš városában.

A Vajdaságban Szabadka a legnagyobb közösség?

Létszámát tekintve Újvidék a legnagyobb, aztán Szabadka, Nagybecskerek, Pancsova, Zombor és Zimony következik. Szabadkán 250 zsidó él.

És mennyi az átlagéletkor?

Nagyjából hasonló, mint Magyarországon: a zsidó népesség lassan öregszik. Azt mondanám, az átlagéletkor 40 fölött van. Ismert jelenség, hogy az idősek maradnak, a fiatalabbak pedig elvándorolnak. Ez nálunk különösen a 90-es évektől volt érzékelhető. Sokan mentek Izraelbe, de Németországba vagy Magyarországra is. Utóbbiak dolgát megkönnyítette, hogy most könnyű magyar útlevélhez jutni. Főleg Szabadkáról mentek át sokan Magyarországra.

Van olyan zsidó közösség, ahol működik rabbi?

Igen, Isak Asiel, Szerbia rabbija már 27 éve. Belgrádban él. Más közösségekben előimádkozó van, aki vezeti a szombati és a nagyünnepi imádságot. A rabbi időről időre végiglátogatja a hitközségeket, főleg a nagyünnepeken.

Akkor tehát Szabadkán évente egy-két alkalommal látható rabbi?

Igen, a nagyünnepeken. Mivel ezek majdnem mind kétnaposak, az egyik nap rendszerint Belgrádban van a rabbi, a másik nap valamelyik vajdasági közösségben.

Ezek szerint a felújított szabadkai zsinagógában gyakorlatilag egyáltalán nem imádkoznak.

A nagy zsinagógát 2018-ban restaurálták kívül-belül, így most nagyon szép az épület. Vallási jellegét megtartotta, de megnyitottuk a turisták számára, és koncerteket is szervezünk itt. De a hitközség épületén belül működik a kis „téli zsinagóga”, itt imádkozunk pénteken, szombaton és a nagyünnepeken is, mert ez nekünk elegendő. Évente egy alkalommal, amikor a többi vajdasági közösség tagjai átjönnek Szabadkára, valamelyik nagyünnepen, akkor tartunk a nagyzsinagógában egy közös istentiszteletet.

Az előimádkozó honnan jön?

Az előimádkozó, Kovács Róbert, helybéli ember, gyakorlatilag ő tartja fenn a vallásos zsidó életet Szabadkán.

És ő hol szerezte a jártasságot az előimádkozásban?

Nagyrészt helyben, úgy, hogy a magyarországi rabbik – elsősorban Markovics Zsolt, aki abban az időben szegedi rabbi volt – sokat segítettek neki. A Rabbiképzőbe nem járt, de most már annyira rutinosan teszi a dolgát, hogy mi egymás között csak „kis rabbinak” hívjuk.

A többi vajdasági közösségben is van előimádkozó, mint Szabadkán?

Sajnos csak Szabadkán és Belgrádban van előimádkozó, így ebben a két városban igazán élénk a vallási élet.

Milyen a zsidó közösségek anyagi helyzete?

Tudnivaló, hogy a 2. világháború előtt a közösségek a tagok hozzájárulásából tartották fönn magukat. Ez a Holokauszt után, a kommunista rendszerben lehetetlenné vált. Így nagyon hosszú ideig, egészen 2017-ig, a Joint-tól kaptunk annyi segélyt, hogy valahogy fenn tudtuk tartani magunkat. 2017-ben törvényt hozott a szerb parlament: eszerint a Holokausztban elpusztított és örökös nélkül maradt zsidók ingatlanvagyona a zsidó hitközségeket illeti. Természetesen hatalmas munka volt ezeknek az ingatlanoknak utána járni és az igénylést benyújtani, de végül meglett az eredménye, és a zsidó közösségek nagyszámú ingatlant kaptak vissza. Házakat, üzlethelyiségeket, mezőgazdasági birtokokat. Az ingatlanok bérbeadásából származó jövedelem lehetővé tette, hogy a közösségek a saját lábukra álljanak, és ennek nyomán a zsidó élet is fellendült.

Mit jelent ez például Szabadkán? Hány ingatlant kapott vissza a közösség, és ebből évente mekkora bevétele van?

Két vagy három épületet kaptunk vissza, ezeket most bérbe adjuk. És a környéken vannak mezőgazdasági területek, amelyeket szintén bérelnek. Hogy mennyi jövedelme van ebből a közösségnek, azt pontosan nem tudom, mert ugye a bérleti szerződések sűrűn változnak.

És hogy áll ugyanez Szerbiában?

A Szerbiai Zsidó Közösségek Szövetsége az ingatlanoktól függetlenül kap évente 950 ezer euró juttatást az államtól. Ezt dinárban kapjuk, havi lebontásban, ebből az a szövetség alapműködését tudjuk fedezni. A restitúció során pedig visszakapott a Szövetség összesen mintegy 60 millió euró értékű ingatlant. Ez mai piaci áron értendő. Az ennek bérbeadásából származó jövedelem persze állandóan változik. Fontos tudni, hogy az évi 950 ezer euró a Szövetség pénztárába érkezik, míg az ingatlanok bérleti díja az egyes hitközségeket gyarapítja.

A vajdasági zsidó közösségek a magyar államtól is kapnak valamilyen juttatást?

Rendszeres juttatást nem, de magyar állam több mint kétmillió euróval járult hozzá a szabadkai zsinagóga felújításához. A zsinagóga külső részét és tetőzetét mintegy tíz évnyi munkával rendbe hozattuk, de a belső tér továbbra is siralmas állapotban volt. A magyar kormány adományából ezt is sikerült felújítani 2017 decemberéig. Most csodálatosan néz ki a zsinagóga, és mivel ez a magyar szecesszió egyik gyöngyszeme, jelentős turistaforgalmat vonz.
Ez volt tehát a magyar állam segítsége a vajdasági zsidóság számára.

A lubavicsi mozgalomnak vannak képviselői valahol a Vajdaságban?

A Vajdaságban nem, de Belgrádban működnek lubavicsi rabbik. Ők teszik a dolgukat, ugyanúgy, mint máshol, különösebb konfliktusaink nincsenek, mondhatjuk, hogy egymás mellett élünk, és a viszonyunk korrekt. A Szerbiában élő/dolgozó izraeliek, és más országokból érkezett ortodox zsidók többnyire a lubavicsiek zsinagógájába járnak.