„…a Soros Györggyel szembeni kampány… régi antiszemita sztereotípiákra épült”

A választások közeledtével a Szombat a politikai pártok véleményét tudakolja a zsidósággal kapcsolatos kérdésekről. Most az MSZP társelnökével, Kunhalmi Ágnessel készült interjút közöljük. A kérdéseket írásban küldtük el és a válaszokat is írásban kaptuk meg még 2021 végén.

 Van-e az Önök pártjának a magyarországi zsidósággal, illetve Izraellel kapcsolatban megfogalmazható politikája?

Az MSZP fontos feladatának tartja a magyarországi zsidósággal való, megalakulása óta fennálló jó viszonyának ápolását, az antiszemitizmussal szembeni határozott fellépést. Minden eszközzel harcol azért, hogy a hazai zsidóság békében, biztonságban élhessen, fejleszthesse kultúráját és közösségi életét. Továbbra is kiemelkedő jelentőségűnek ítéli, hogy Izraellel az élet minden területén baráti kapcsolatot tartson fenn.

Hogyan értékelik a kormány fenti kérdésekkel kapcsolatos politikáját?

Az MSZP álláspontja szerint a magyarországi zsidósággal kapcsolatban a kormányt sajátos kétarcúság jellemzi. Egyfelől, állandóan hangsúlyozza, hogy zéró toleranciát hirdet az antiszemitizmussal szemben, és kiemelt fontosságúnak tekinti a zsidó állammal való együttműködést, másfelől, rendszeresen rájátszik a társadalom egy kisebb részét jellemző antiszemitizmusra. Ennek kirívó esete volt a Soros Györggyel szembeni kampány, mely látszólag csak a milliárdos személye ellen irányult, valójában azonban régi antiszemita sztereotípiákra épült. E körbe tartozhat a háttérhatalmak esetenkénti említése is, hiszen e kifejezést sokan a nemzetközi zsidóságra vonatkoztatják.

A Tett és Védelem Alapítvány által szervezett, Kovács András professzor által kivitelezett, 16 európai országra kiterjedő antiszemitizmus kutatás eredményei szerint Magyarország az első öt között van, ami a lakosság antiszemita előítéleteit illeti. Önök szerint hogyan állott elő ez a helyzet és mit tennének ennek javítására?

Közismert, hogy a XX. században, s különösen annak első felében a kelet-közép európai térség egészét jelentős mértékű antiszemitizmus jellemezte. E történelmi hagyományokat is felélesztette a Fidesz megosztó politikája, s az a törekvése, hogy emlékezetpolitikájában tagadja a magyar állam felelősségét a két világháború közötti korszak antiszemitizmusáért, s különösen a Holokausztért. Az a tény, hogy a mostani kormány mindenért a németeket teszi felelőssé, akadályozza a múlttal való szembenézést, a történelmi traumák feldolgozását, s egyben felmenti a magyar politikai osztályt az antiszemitizmus és zsidóellenesség vádja alól. E politikai magatartást az MSZP elfogadhatatlannak tartja. A szocialisták az antiszemitizmussal szembeni küzdelemben alapvető jelentőségű feladatnak tekintik a múlt objektív, a történelemhamisítástól mentes feltárását, a felelősök megnevezését, s ezzel összefüggésben a Szabadság téri megszállási emlékmű eltávolítását. E téren fontos feladat hárul a közoktatásra is, melynek keretében a rasszizmusnak és társadalmi kirekesztés bármely más formájának elutasítására kell nevelni a felnövekvő, új nemzedékeket.

A mostani kormány kiemelt anyagi és politikai kedvezményekben részesítette az egyházakat, köztük a két nagy zsidó felekezetet is. Hogyan alakítanák Önök az egyházakkal kapcsolatos politikájukat? Mennyit hagynának meg az egyházaknak nyújtott különféle kedvezményekből ?

Az MSZP politikáját e téren mindenekelőtt az állam és az egyház teljes körű szétválasztása jellemzi, a vallásosságot a modern felfogásnak megfelelően magánügynek tekinti. Ugyanakkor helyesli az egyházak támogatását, elutasítja viszont a felekezetek közötti megkülönböztetéseket, a vallásszabadság nevében minden egyháznak és vallási közösségnek azonos jogokat kíván biztosítani. Ez egyben azt is jelenti, hogy a két nagy zsidó hitközség mellett fontosnak tartja a többi izraelita vallásfelekezettel való kapcsolattartást is. Az egyházaknak nyújtott kedvezményeket is transzparensen, a teljes egyenjogúság elvének tiszteletben tartásával kívánja biztosítani.

Az Orbán-kormány az elmúlt 5-6 évben az EU közös álláspontjánál jóval inkább Izrael-barát politikát folytatott. Az önök külpolitikájában a mostani Izrael-barát álláspont lenne az irányadó, vagy inkább az EU „kritikai párbeszéd” álláspontja?

Az MSZP külpolitikai álláspontját is az Izrael barátság jellemzi, fontosnak tartja a zsidó állam jogát arra, hogy állampolgárai biztonságát garantálja, s megvédje magát a terrorizmustól. Ugyanakkor támogatja, Izrael biztonságának érdekében is, a két állam elvének érvényesülését, az egykori oslói megállapodás megvalósítását.