A Roma Holokausztra emlékeztek

A Roma Holokausztra emlékeztek a túlélők, utódok, az államfő, a pártok, és civilszervezetek.

A megemlékezők a VIII. kerületben található Horváth Mihály téren gyülekeztek több százan, majd énekelve és a roma holokausztot felidéző, korabeli fotókat ábrázoló transzparenseket tartva átvonultak a Nehru partra, ahol a felállított színpadon zenei előadások, és beszédek hangzottak el.

A megemlékezés főszervezője, Setét Jenő arra hívta fel a figyelmet, hogy ezeket az embereket, a holokauszt áldozatait a saját hazájuk támadta, sőt semmisítette meg, ahelyett, hogy megvédte volna őket. Egy ilyen tettnek több állomása volt – fűzte hozzá -, nem egyetlen pillanat alatt tervelték ki a meggyilkolásukat. “Ez olyan folyamat volt, ahol sokan, sokszor elmulasztottak nemet mondani” – hangsúlyozta. “Vajon látjuk-e mindazt a hitet és szenvedést, amely ezeknek az embereknek jutott?” – tette fel a kérdést az emlékezésre szólítva fel, és hozzátéve: a holokauszttal kapcsolatos kifejezések, mint a “megölték, meggyilkolták” az újabb nemzedékek számára előbb utóbb ellaposodnak, értelmüket vesztik.

Setét Jenő elmondta, hogy levéllel fordulnak a kormányfőhöz és az oktatásért felelős miniszterhez, azt kérve, hogy a roma holokauszt és a roma történelem kerüljön be a nemzeti alaptantervbe. A megemlékezés résztvevőit arra kérte, hogy írják alá a dokumentumot.

A rendezvényen mások mellett felszólalt Daróci Ágnes, a Cigánykutató Intézet igazgatója és Váradi Gábor, a miskolci cigány nemzetiségi önkormányzat elnöke. A nagykövetségek és civil szervezetek képviselői mellett jelen voltak az MSZP, az Együtt-PM és a Magyar Liberális Párt képviselői is.

A megemlékezés végén a résztvevők koszorúkat, virágokat, mécseseket helyeztek el a Nehru parton álló emlékműnél.

A Cigány Világszövetség kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg a világ több országában arról, hogy 1944. augusztus 3-ra virradóra több mint háromezer cigány embert gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban SS-katonák. A nácik által meggyilkolt mintegy félmillió cigány közül 23 ezren haltak meg Auschwitzban, sokan orvosi kísérletek áldozataként.

*

A kirekesztés kevesebbé, az egymásnak megadott kölcsönös tisztelet azonban gazdagabbá tesz mindannyiunkat – hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök a roma holokauszt 70. évfordulója alkalmából Csepelen rendezett megemlékezésen.

Az államfő szerint az egymásnak megadott tisztelet lehet az a kulcs, ami kaput nyithat számunkra, hogy még közös múltunk szégyenéből és fájdalmából is új világot formálhassunk.

Áder János ünnepi beszédében kiemelte: a tisztelet mindenkit megillet, a legszegényebbeket, a legelesettebbeket is. Mindenkit, aki maga is tiszteletben tartja mások szabadságát, emberi jogait, emberi méltóságát.

Politikai nemzetünk erejét növeli, ha tiszteljük egymásban az embert, és tiszteljük egymásban a magyart – fogalmazott a köztársasági elnök, aki őszintén kívánta, hogy a 21. század magyarsága erre a tiszteletre építse fel önbecsülését.

Azért gyűltek össze, hogy az auschwitzi haláltáborba deportált cigányok kíméletlen megsemmisítésének 70. évfordulóján közösen ítéljék el “a második világháborús népirtások aljas kiagyalóit, sem Istent, sem embert nem tisztelő kegyetlen végrehajtóit” – mondta.

“Azért gyűltünk össze, hogy közösen utasítsuk el a faji megkülönböztetés minden formáját, minden megnyilvánulását. Azért gyűltünk össze, hogy közösen mondjuk ki, okultunk az európai történelem és saját történelmünk egyik legfájdalmasabb leckéjéből. Azért gyűltünk össze, hogy a mai napon közösen tegyük nyilvánvalóvá, hogy amikor a cigány holokauszt áldozataira emlékezünk, nem csak a megszomorítottak, megalázottak, meghurcoltak és tömegesen elpusztítottak emlékének adózunk” – fogalmazott.

Áder János hangsúlyozta: mindenkinek tudnia kell, hogy azokban a vészterhes időkben bárki áldozattá válhatott. Bárki, akinek a náci eszme alapján nem volt megfelelő a származása, nem volt megfelelő a vallása, nem volt megfelelő a politikai hovatartozása. A történelem megtanított minket arra, hogy minden diktatúra legelőször a személyes szabadságot és az emberi méltóságot veszi célba – fűzte hozzá.

A köztársasági elnök szerint ki kell mondani, hogy a magyar zsidók és a hazai cigányság tragikus meghurcoltatásában “a magyar állam számos képviselője, megannyi cinkos propagandistája, ezernyi náci szellemiségű tisztségviselője, csendőre és nyilas különítményese is tevékenyen részt vett”. Az áldozatok emléke előtt fejet hajtva ki kell mondani, hogy az akkori magyar államnak súlyos felelőssége van abban, hogy ez megtörténhetett hazánkban. Ki kell mondani, hogy a hazánk német megszállását követő tragédia az akkori magyar államnak is szégyene. A népirtásokért viselt felelősség nem egyedül a hitleri Németországé. Súlyos és elévülhetetlen felelősség terheli az európai országok náci kollaboránsait is – hangoztatta az államfő.

Leszögezte: ami ebből a mi szégyenünk, azzal nekünk, magyaroknak kell szembenéznünk. Fel kell tennünk a kérdést: hogyan juthattunk odáig, hogy a magyar állam magyar honfitársaink százezreit fossza meg a nemzethez tartozás lehetőségétől? Hogyan juthattak az akkori magyar állam képviselői odáig, hogy egy idegen hatalom elvárásait kiszolgálva a pusztulás poklába küldjék jogfosztott honfitársainkat? Mi, magyarok hogyan üthettünk ilyen mély sebet saját nemzetünkön? – sorolta a kérdéseket Áder János.

Makai István, a Roma Polgári Tömörülés és a Fővárosi Cigány Önkormányzat elnöke az ünnepségen arról beszélt, hogy ez a nap a gyász, az emlékezés és az újjászületés napja.

Az új Roma Történeti Kulturális, Oktatási és Holokauszt Központtal hétköznapi hősöknek állítanak emléket, akikre mindannyiunknak emlékezni kell – mondta. Lehetőséget ad arra, hogy a többségi társadalomnak megmutassák azt a felemelően szép kultúrát, amit a cigányság képvisel. Megmutatták, hogy a cigányság saját erejéből is képes tenni hagyománya, kultúrája megőrzése érdekében – mondta. Makai István szólt arról is, hogy új célok szükségesek ahhoz, hogy a cigányság egyenes gerinccel, hittel újjáépíthesse saját közösségét, és elfoglalja a magyar társadalomban méltó helyét.

Az ünnepi beszédek után felavatták és megkoszorúzták a roma holokauszt áldozatainak emléktábláját, majd átadták a központot, és elhelyezték az emlékezés virágait.

DK: a roma holokauszt a magyar történelem tragédiája

A roma holokauszt a magyar történelem tragédiája, mindannyiunk drámai történelmi felelőssége – hangsúlyozta Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke szombaton, a roma holokauszt emléknapján az MTI-hez eljuttatott közleményében. Megrendülten és fájdalommal emlékeznek az ártatlan áldozatokra, a megkínzottakra, a meggyilkolt asszonyokra, gyermekekre, férfiakra – írta.

A DK alelnöke kiemelte: ennek a történelmi felelősségnek a tudatában a párt mélyen elkötelezett a hazai cigányság egyenjogúsága mellett, a leghatározottabban elítéli a ma is meglévő cigányellenességet, a diszkriminációt és a rasszizmust. Roma honfitársaink a magyar nemzet részét alkotják, “velük közösen kívánunk dolgozni az új, demokratikus, európai Magyarország felépítésén” – fogalmazott.

A politikus emlékeztetett arra, hogy a magyarországi cigányságot a Horthy-rendszer a harmincas évek közepétől kezdődően üldözte, zárt cigánytelepeket hozott létre. A nyilasok 1944 márciusa után csaknem hetvenezer roma származású embert deportált a komáromi Csillagerődbe, majd onnan különböző haláltáborokba. Ma sem tudjuk pontosan, hányan pusztultak el közülük embertelen körülmények között – írta.

LMP: tanulni kell a múlt hibáiból

Az LMP emlékezik és fejet hajt a majd félmillió cigány áldozat előtt, akik közül több tízezret Magyarországról hurcoltak el a nácik és csatlósaik – emlékezett meg az MTI-hez eljuttatott közleményében a roma holokauszt emléknapjáról Szél Bernadett társelnök és Ikotity István képviselő. Az ellenzéki párt szerint az emlékezés önmagában is fontos, de akkor ér valamit, ha tanulni tudunk a múlt hibáiból.

Úgy fogalmaztak, hogy a második világháború borzalmai után soha többé nem szabad megkérdőjelezni, hogy a kirekesztés és az agresszió nem jelent megoldást semmilyen problémára. Az LMP éppen ezért aggódva figyeli az egyre inkább eldurvuló közbeszédet és a megbélyegzés újbóli elfogadottá válását – hangsúlyozták.

Az LMP szerint Magyarországot csak az vezetheti ki az évek óta tartó szociális és gazdasági válságból, ha mind a kormányzati politika, mind a társadalom szintjén erősödik a szolidaritás. Csak így fordítható vissza a társadalom egyre erősödő, sokszor tudatosan gerjesztett szétszakítása és az ezzel együtt jelentkező szegény- és sok esetben romaellenesség. A párt úgy véli: mindenki árt Magyarországnak, aki éket próbál verni az egyes társadalmi vagy etnikai csoportok közé.

Fidesz: közös felelősség, hogy szembenézzünk a múlttal

A Fidesz szerint mindannyiunk közös felelőssége, hogy szembenézzünk a múlttal és emlékezzünk a holokauszt roma áldozataira – írta a kormánypárt a roma holokauszt emléknapján közleményében.

Emlékeztettek arra, hogy 1944-ben ezen a napon több ezer cigány embert gyilkoltak meg, ami a magyar nemzet tragédiája is. Hangsúlyozták: elfogadhatatlannak tartják, hogy embereket vallásuk, fajuk, származásuk, bőrszínük, nemzetiségük, anyanyelvük miatt megkülönböztessenek, elpusztítsanak. Hozzáteszik, hogy kiállnak azok mellett, akik a nemzethez tartoznak, “ma már senkinek sem kell félnie pusztán azért, mert cigánynak született”.

1972 óta emlékeznek meg roma holokausztról 

A Cigány Világszövetség kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg a világ több országában arról, hogy 1944. augusztus 3-ára virradóra több mint háromezer cigány embert gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban SS-katonák. A nácik által meggyilkolt mintegy félmillió cigány közül 23 ezren haltak meg Auschwitzban, sokan orvosi kísérletek áldozataként. A nemzetközi emléknap alkalmából Magyarországon is országszerte megemlékezéseket tartanak.