A pápa egységet sürgetett az antiszemitizmus ellen
A Budapesten tartozkodó Ferenc pápa a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a magyarországi zsidó szervezetek delegációjával találkozott ma délelőtt a Szépművészeti Múzeum Márvány Csarnokában. A pápa egységet sürgetett az antiszemitizmus ellen. “Zsidók és keresztények már nem az idegent, hanem a barátot akarjuk látni egymásban, nem az ellenfelet, hanem a testvért” – fogalmazott. A néhány napja kórházba került Frölich Róbert országos főrabbi üzenetét Radnóti Zoltán főrabbi tolmácsolta. A magyarországi zsidóság ajándékát Heisler András a Mazsihisz elnöke adta át Ferenc pápának.
A Budapest két partját összekötő Lánchídhoz hasonlította a keresztény és a zsidó közösségek testvéri kapcsolatát Ferenc pápa, aki egységet szorgalmazott az antiszemitizmus ellen a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a zsidó közösségek képviselőivel tartott találkozón vasárnap a magyar fővárosban – írja a 444.hu.
Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy zsidók és keresztények elkötelezettsége vezetett a múltbéli válaszfalak lebontásához. “Zsidók és keresztények már nem az idegent, hanem a barátot akarjuk látni egymásban, nem az ellenfelet, hanem a testvért” – mondta a katolikus egyházfő, aki az előtte beszélő Radnóti Zoltán főrabbi szavaihoz csatlakozott.
A pápa a főváros két részét összekötő Lánchidat hozta fel példaként, amely “nem olvasztja eggyé, de összekapcsolja” a partokat.
Azon kell együtt dolgozni, hogy a “gyűlölet hullámai ne söpörhessék el többé a jó viszonyt (..) az antiszemitizmus veszélyére gondolok, amely még mindig itt lappang Európában és másutt (..), ezt a gyújtózsinórt kell eloltani”- tette hozzá.
A pápa kifejtette: elszigeteltség és részérdekek helyett az egység hídjait építő emberek és közösségek szükségesek, mindenki vallásszabadságának tiszteletben tartásával.
A Szépművészeti Múzeum Márványcsarnokában Ferenc pápa ülve olvasta fel olasz nyelvű beszédét. Radnóti Miklóst és a költő Bori noteszéban írt sorait idézte, valamint Rainer Maria Rilkét. A pápa kijelentette, segíteni kell, hogy kortársaink “elfogadják és szeressék egymást (..), a világ csak akkor fog nekünk hinni, ha a béke gyökereivé és az egység csíráivá válunk” – foglalja össze Ferenc pápa szavait a 444.hu.
Az alábbiakban az elmúlt napokban kórházba került Frölich Róbert országos főrabbi teljes üzenetét olvashatják, melyet a mazsihisz.hu közölt, s amelyet Radnóti Zoltán főrabbi tolmácsolt.
כׇּל־מִצְוֺתֶ֥יךָ אֱמוּנָ֑ה שֶׁ֖קֶר רְדָפ֣וּנִי עׇזְרֵֽנִי
כִּ֭מְעַט כִּלּ֣וּנִי בָאָ֑רֶץ וַ֝אֲנִ֗י לֹא־עָזַ֥בְתִּי פִקֻּדֶֽיךָ
Minden parancsolatod igaz. Hamissággal üldöznek, segíts meg!
Csaknem kiirtottak a földről, mert nem hanyagoltam el rendeleteidet – áll Dávid zsoltárában.
Két nagy monoteista hit, két, évezredes tanításokkal, máig érvényes üzenetekkel bíró vallás találkozik e percekben. A zsidóság és a kereszténység közös hitbeli öröksége, mindannyiónk számára szent hagyománya az ellentétekkel terhelt múlt ellenére is bevilágítja a jelent, s jelzőfényül szolgál az emberiség közös jövője számára.
A zsoltárköltő király szavai az űzött, hajszolt, netán halálra szánt ember reménységét festik elénk. Az idegenét, aki hazájától, kultúrájától, szeretteitől messze kényszerül élni, s a bizonytalanság árasztja el minden napját.
וְאַתֶּ֗ם יְדַעְתֶּם֙ אֶת־נֶ֣פֶשׁ הַגֵּ֔ר
“Ti ismeritek az idegen lelkét” írja Mózes.
Igen, mi, zsidók és keresztények egyaránt ismerjük, milyen idegennek lenni, tudjuk, mit jelent, mikor hitünkért, meggyőződésünkért üldöznek, halálra szánnak bennünket. Ugyanakkor azt is tudjuk, történelmünk során számtalanszor tapasztaltuk meg, hogy azok, akiknek szívében jelen van Isten szeretete és félelme, meglátják a másikban az isteni szikrát, tisztelik az embert, Isten képmását, és igaz szeretettel fordulnak embertársuk felé. Miként Isten, úgy ők is, ragaszkodva a szeretet és könyörület isteni attribútumához, kinyújtják kezüket, s lelkük elér az idegen lelkéhez.
Szeretjük azt gondolni, hogy világunk az a kis tér, melyben élünk. Feltételezzük, hogy a fizikai létünk korlátai lelkünk és szellemünk korlátait is jelentik. A világot betöltő Isten példája átértékelteti e gondolkodásmódot.
Amiképpen a zsidó és keresztény kultúra egyaránt megtermékenyítőleg hatott a világra, úgy tudnunk kell, hogy minden kultúra kölcsönhatásban áll egymással, keverednek és nemesebbé, kiérleltebbé teszik egymást. Tanultunk, tanulunk egymástól, és e tudás nyomában bölcsebbek, belátóbbak, s talán türelmesebbek is lettünk.
E kölcsönösség lehetetlen, ha bezárjuk önmagunkat. A provincialitás röghöz köt, nem engedi a szellem szabad szárnyalását.
Az elmúlt évtizedekben sokat tettünk azért, zsidók és keresztények, hogy a bennünket elválasztó, vészterhes múlttal megterhelt falak leomolhassanak. Sokat tettünk, hogy egymásban ne az idegent, hanem a jövendő barátot, emberségünkben testvérünket lássuk.
A világ zsidósága e napokban őszi nagyünnepeit üli. Ros Hásáná és Jom Kippur központi gondolata a tsuvá, a metanoia, a megtérés. “Isten nem kívánja a halandó halálát, hanem hogy megtérjen útjairól, és éljen”.
E mai, történelmi találkozó reménysége, hogy megtérünk útjainkról, s tovább élünk együtt, zsidók és keresztények, egymás iránti tiszteletben, embertársi megértésben, s igaz testvéri szereteteben.
Ehhez kérem ma az emberiség Istenének szerető segítségét” – zárult Frölich Róbert főrabbi üzenete.
A magyarországi zsidó szervezeteket Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke; Radnóti Zoltán főrabbi, valamint a reformközösségek részéről Guba Gergő és Kálmán Gábor képviselte a találkozón az MTI híre szerint.
A MEÖT delegáció tagja volt mások mellett Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnök; Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke; Kondor Péter evangélikus püspök, a MEÖT alelnöke; Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke; Pataky Albert, a Magyar Pünkösdi Egyház elnöke; Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkára, a magyarországi metodista, anglikán és ortodox egyházak képviselői.
*
A csomagolás alsó részén egy simított felületű papírra nyomtatott szöveg található héberül és latinul, mely a tóramutató jelentőségét és azt tartalmazza, hogy ez a magyar zsidóság ajándéka Ferenc pápának.
Az ajándék elkészítésében közreműködtek: Dávid Gábor és Tausz Gábor tervezték a csomagolást, melyet Strausz György kőfaragó és Bihari Kristóf üvegművész készítettek el süttői mészkőből és üvegből.
Az ajándékozásról szóló szöveget Vári György írta, majd Balázs Gábor héberre, Szűcs Tamás pedig latinra fordította.