A palesztin halottak számától a Sorsok Házáig

Sajtóreggelin látta vendégül Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke és médiacsapata a meghívott újságírókat. A beharangozó két fő témát ígért: az izraeli határain zajló háborút, illetve a Mazsihisz szerepét a zsidó és nem zsidó közéletben.

Grósz Andor azzal kezdte, hogy a Mazsihisz alapállása szerint általános politikai kérdésekben nem foglal állást, csak abban az esetben, ha az a zsidó közösséget közvetlenül érinti. Ezt, mint korszakhatárt méltatta, ami elválasztja a Mazsihisz mostani vezetésé az előzőtől.

A külpolitikára térve az elnök rámutatott: a világon jelenleg súlyos anticionista/antiszemita hullám söpör végig. Ez Magyarországra még nem jutott el, mondta, de nyugat-európai országokban tíz-, sőt, százezres Izrael-ellenes tüntetések zajlanak rendszeresen, mint például Londonban, ahol ilyenkor a zsidó állampolgároknak nem ajánlatos megjelenni.

Magyarországon a zsidók jelenleg békében élnek – folytatta – a kormány antiszemitizmussal szembeni zéró toleranciának köszönhetően, de az áradat ide is begyűrűzhet, s éppen erre szeretnék felhívni  a sajtó munkatársainak figyelmét. Ami ezt a hatalmas hullámot kiváltotta, Izrael háborúja a Hamasz ellen, az nem egyszerűen két fegyveres erő küzdelme, hanem a civilizáció harca a barbárság ellen. Az elnök, aki a Mazsihisz küldöttségének élén nemrég Izraelben járt és felkereste a Hamasz által lerohant településeket, megrázó részleteket ismertetett a terroristák által elkövetett barbár cselekedetek hosszú sorából.

Ezután az újságírók kérdései következtek. A Hír TV munkatársa azt tudakolta Grósz Andortól, mit szól ahhoz, hogy más országok politikusai beavatkoznak a magyarországi választásokba.

– Nem tartom tisztemnek, hogy ezt megítéljem, ez éppen az a fajta politikai kérdés, amiben nem kívánunk véleményt nyilvánítani – reagált az elnök.

A Válasz online újságírója azt kérdezte, tudja-e az elnök, hány áldozata van eddig a gázai háborúnak. Grósz Andor ismertette az izraeli halottak és sebesültek számát. A kérdező a palesztin halottak számát tudakolta. Minden bizonnyal kevesebb, mint amit a „gázai egészségügyi minisztérium” propagandaszólamai állítanak – felelte az elnök, aki a kérdés súlyára tekintettel felemlítette a háború sújtotta területekről kitelepített izraeliek tízezreit és a világszerte elharapózott Izrael-ellenes légkört.

A Magyar Hang tudósítója ugyanezt a kérdést feszegette: 30 ezer palesztin halottat és 70 ezer sebesültet említett, kérdezve, hogy ezt a számot a Mazsihisz elfogadja-e. A kérdésben megbújó esetleges vádra válaszul Grósz emlékeztetett, hogy nem Izrael kezdte a háborút, nem Izrael támadja a civil lakosságot, amint ez a Khan Junisz-i kórház esetében is bebizonyosodott. Az újságíró továbbra is ragaszkodott a számokhoz, Grósz Andor nem vitatta ezek jelentőségét, de ismét felhívta a figyelmet, hogy nem Izrael kezdte a háborút és nem ő követett el barbár cselekedeteket a civil lakosság ellen.  Az újságíró azt kérdezte, hogyan kommentálja a Mazsihisz a Gázában kibontakozó humanitárius katasztrófát és az éhező palesztin gyerekeket. Grósz azt tragikusnak nevezte, ismét aláhúzva, hogy ez nem az izraeliek hibája.

Ez a téma későbbiekben visszatért, a jelenlévő két rabbi, Kardos Péter és Frölich Róbert is hozzászólt, tendenciózusnak minősítve a kérdéseket, amire az újságírók azt válaszolták, hogy egy sajtótájékoztatón kérdezni szokás és nem illik a kérdések miatt megsértődni. Ezen a ponton bekapcsolódtak a jelenlévő zsidó médiumok képviselői, rámutatva arra, hogy a palesztin halottak számát a média nagy része Izrael-ellenes propagandacélokra használja, így érthető az ilyen kérdések miatti érzékenység. A két újságíró ezt nem vitatta, de hozzátette, hogy ez Magyarországon nincs így, ezért nem lehet ok a sértődésre. A témát végül lezárták.

Az ATV munkatársa azt kérdezte, hogy áll a Sorsok Háza ügye. – Régóta mondom, hogy nincs szükség két holokauszt emlékközpontra – válaszolta az elnök, hangsúlyozva, hogy a Magyarországon élő 80-120 ezer zsidó túlnyomó többségét a Mazsihisz képviseli, így e kérdésben ennek megfelelő befolyás illeti meg. Ezzel együtt a többi zsidó szervezettel együttműködve törekszik arra, hogy a két holokauszt emlékközpontnak szánt épületben, egységes szellemiségben és magas színvonalon  mutassák be a magyar Holokauszt történetét.

A Népszava újságírója az EMIH-hel fenntartott viszony felől érdeklődött. A Mazsihisznél új korszak kezdődött, ismételte Grósz, tisztelettel viseltetnek a többi zsidó szervezet iránt, és ezt várják el őlük is.. Elnöksége eddigi tíz hónapja alatt ez többé-kevésbé működött, mondta, nem utolsó sorban a gázai háború miatt, melynek árnyékában félretették a nézetkülönbségeket.

Az elnök a kormánnyal való viszonyra is kitért, ismételve, hogy a kormány zéró toleranciát tanúsít az antiszemitizmussal, ez a legfontosabb, s ennek árnyékában a meglévő elintézetlen ügyek másodlagosak. Ezek közt első helyen említette az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem épületének elhúzódó felújítását, aminek finanszírozására a kormány ígéretet tett, de a pénz még nem érkezett meg. Mivel a felújításra a kormányfő tett ígéretet, bizakodnak, hogy erre még ebben a kormányzati ciklusban sor kerül.  Ennél jobban áll a Mazsihisz Szeretetkórházának felújítása, amelynek további fejlesztésével kapcsolatban már elkészült egy kormány-előterjesztés.Csendesen sérelmezte az elnök, hogy a köztársasági elnök beiktatásán nem Mazsihisz-rabbi mondta az áldást, noha a Mazsihisz képviseli, mint mondta, a honi zsidóság 90 %-át.

Ezután még Frölich Róbert főrabbi szólt hozzá, aki, mint mondta, rabbiként az egyenes beszédet szereti. AZ EMIH-hel való viszonyt nem látja olyan „hurráoptimista” módon, mint az elnök, de valóban kevesebb a konfliktus, és ez az új vezetés érdeme. A témában mindazonáltal idézte Rejtő Jenőt, akinek egyik regényhőse így szól: „Vedd le a kezed arról, ami az enyém, mert olyat vágok rá, hogy megemlegeted.”