A New York-i főpolgármester-jelöltek és a zsidó szavazatok

New York Cityben 1,2 millió zsidó lakik; ez a világ legnagyobb Izraelen kívül élő zsidó közössége.

Bill de Blasio főpolgármester mandátuma a jövő évben lejár; a megüresedő helyre jócskán akad pályázó. A június 23-án esedékes választás győztesének legijesztőbb feladata a koronavírus világjárvány nyomán pénzügyileg és érzelmileg megviselt város rendbetétele lesz. A megszorítások hatására az idegenforgalmi dollárbevételek kétharmadukra csökkentek, és változás a színházak 2022-es újranyitásáig nem is várható. Ennél is aggasztóbb az a folyamat, hogy a leggazdagabbak fontolgatják elköltözésüket olyan államokba, mint Florida, ahol az adók lényegesen alacsonyabbak.

A látszólag megoldhatatlan gazdasági válságon túl a jelölteket arról is faggatják, hogy mi az álláspontjuk a New Yorki választásra jogosultak 13%-át képező zsidókat leginkább foglalkoztató kérdésekről, a jesivák és zsidó magániskolák közpénzből történő támogatásától a zsinagógák nyitva tartásáig koronavírus idején. A szalagcímek ugyanis az elmúlt évben leginkább ezekről szóltak.

A világjárvány kitörése óta az antiszemita gyűlöletbeszéd egyre terjed a nagyvárosban, ami párosul azzal, hogy az ultraortodox közösségre mutogatnak: ők terjesztik, úgymond, a fertőzést, mert nem hajlandóak alávetni magukat a korlátozásoknak és a közegészségügyi intézkedéseknek.

Bill Pepitone republikánus jelölt a New Yorki rendőrkapitányság (NYPD) nyugalmazott tisztviselője, bűnüldözésben és közbiztonsági szolgálatban eltöltött 30 évvel a háta mögött. A The Jerusalem Postnak elmondta, hogy tapasztalatait felhasználná az antiszemitizmus visszaszorítására. „Megválasztásom esetén a NYPD gyűlölet-bűncselekményekkel foglalkozó részlege emelt pénzügyi támogatásban részesülne. Rendőrtisztként megismerkedtem Brooklyn ortodox zsidó körzeteinek: Crown Heights, Borough Park és Williamsburg közösségeinek problémáival, az őket sújtó erőszak megnyilvánulásaival, amit különös figyelemmel kezeltünk.”

Maya Wiley demokrata jelölt a MSNBC hírcsatorna elemzője és de Blasio jogi tanácsadója volt. A COVID-19 járvány beköszöntét követően a városvezetés és az ortodox közösség párbeszédét erősebben szorgalmazta volna, ami szerinte segíthetett volna a fertőzés gócainak azonosításában és a védekezésben.

A világi tantárgyak – természettudományok, matematika, angol nyelv – jesivákban történő oktatásának kérdése évek sora óta feszültséget gerjeszt az ortodoxokkal, pedig ezt törvény írja elő.

Kathryn Garcia, a városi önkormányzat higiénés részlegének biztosa, megválasztása esetén partnerséget kezdeményezne oktatási ügyekben az iskolákkal. Minden alkalmat meg kell ragadni, hogy az oktatás átlátható legyen, az oktatási segédeszközök mindenütt rendelkezésre álljanak, és a városi szabványokat a magániskolákban is alkalmazzák.

Más jelöltek szerint viszont a városháza ne szóljon bele az egyházi iskolák tantervébe. A brooklyni ortodox közösségek ezzel az állásponttal értenek egyet.

A múlt hónapban Andrew Yang demokrata jelölt kisebb vihart kavart kijelentésével, miszerint támogatja a „szülők beleszólását”, és arra utalt, hogy „teljes a bizalomhiány” a haredi ortodox közösség és a városvezetés között.

Edward Cullen republikánus jelölt „kimaradna” a vitából, ha megválasztanák. „Jezsuita iskolákba jártam. Mélyen hívő katolikus vagyok; meggyőződésem, hogy tisztelnünk kell minden vallást, és hagyni, hogy az egyének a közösségüknek leginkább megfelelő oktatásban részesüljenek” – nyilatkozta a lapnak. Pepitone álláspontja hasonló: döntsön az ortodox közösség, és a főpolgármester ne avatkozzon be.

Naftuli Moster, a Young Advocates for Fair Education elnevezésű civilszervezet ügyvezető igazgatója szerint viszont a választott hivatalnokoknak törődniük kell az oktatással, mivel „annak a jesivákban történő elhanyagolása fontos polgárjogi kérdés. Már régóta érvényben van az a törvény, amely a magániskolákat arra kötelezi, hogy az állami iskolákkal lényegében egyenértékű tananyag szerint oktassanak. Magam is jesiva bóher voltam, tehát ismerem, milyen következményei vannak a világi tárgyak kimaradásának. 2030-ra a haszid gyermekek a brooklyni ifjúság 30%-át fogják alkotni. A következő városvezetésnek ezt kell szem előtt tartania.”

A jelöltek többsége – ha óvatosan is – elítéli a Bojkott, Tőkekivonás és Szankciók (BDS) mozgalmat, és a város első embereként ellátogatna Izraelbe. Így nyilatkozott Pepitone, aki NYC sokszínűségét és az izraeli kapcsolat fontosságát emelte ki, valamint azt, hogy első külföldi útja Izraelbe vezetne. Garcia csatlakozott hozzá. Wiley nem híve a BDS-nek, de polgárjogi ügyvédként mindenki jogát támogatja a tiltakozáshoz; egy izraeli utat nem tart prioritásnak. „Legfontosabb feladatom 8,5 millió ember érdekeinek képviselete, etnikumtól, vallástól, fajtától és meggyőződéstől függetlenül. Az utazást is akkor tartom fontosnak, ha elősegíti a választók jobb megértését részemről.”

Carlos Menchaca, a vezető demokrata jelölt Brooklynt képviseli a NYC városi tanácsban. 2016-ban Andrew Cuomo kormányzó rendelete ellen szavazott, amiben megtiltotta NY állam ügynökségeinek, hogy a BDS-t támogató vállalatokba és szervezetekbe fektessenek be. Mexikói bevándorlóként megtapasztalta, mennyire fontosak lehetnek a bojkottmozgalmak a hátrányos helyzetben élők számára. Szerinte NYC-nek nem föltétlenül szükséges megszakítani kapcsolatait egy Izraelt bojkottáló céggel. Másrészt a tanács tagjaként sokat foglalkoztatja a városigazgatás. „15 különböző kisebb, közepes és nagyobb közösséggel vagyok állandó kapcsolatban, ide értve az ortodox zsidókat, a mexikóiakat, és a növekvő kínai közösséget. Figyelemmel kell lennünk irányukban, ugyanakkor olyan helyeket is létre kell hoznunk, ahol szomszédaikkal összegyűlve gyakorolhatják a demokráciát. Akkor is, ha nem ugyanoda járnak istentiszteletre, és nem ugyanazt a nyelvet beszélik.”

Jerusalem Post – Bassa László