A nemzetközi sajtó a Kazinczy utcai zsinagógafoglalásról

A Kazinczy utcai zsinagógafoglalás híre eljutott a nemzetközi sajtóba is. Foglalkozik az üggyel a Haaretz angol kiadása, a Jewish Telegraphic Agency (és nyomában a Jerusalem Post) . Utóbbiak terjedelmes tudósítást közölnek a legutóbbi hetek fejleményeiről. A tudósítás a fantasy történetekbe illő „Gerillacsoport mozgósít a zsinagóga elfoglalása ellen” címet viseli.

Alább a JTA tudósításából olvashatnak magyarul részleteket.

David Kelsey New York-i publicistát részben magyar zsidó gyökerei miatt foglalkoztatta a budapesti történelmi ortodox gyülekezetben zajlott állítólagos hatalomátvétel. Így amikor a múlt hónapban történetesen a városba látogatott, úgy döntött, hogy saját maga jár utána a helyzetnek.

Az időzítés tökéletes volt.

Látogatásának második reggelén a közösség tagjait a történelmi Kazinczy utcai zsinagóga bezárt ajtaja előtt találta, akiket az új vezetőség nem engedett be.

A helyszínen készített fotókon többek közt egy idős férfi látható, amint az utcán egy felfordított szemetesládán ülve imádkozik, az imakönyvek és más a rituális kellékek pedig jobb híján egy autó motorháztetején vannak kiterítve.

“Az, hogy egy tiszteletre méltó idős embernek a szemetes kukát kellett székként használnia, igazán megmutatta nekem, mennyire lealacsonyító és visszataszító volt az egész” – mondta Kelsey. “Az egész nagyon furcsa és szörnyű volt. Olyan szomorúak voltak én meg annyira dühös voltam.”

Kelsey ily módon szemtanúja lehetett egy több mint két éve húzódó történet végjátékának. A Kazinczy utcai zsinagógát és több más intézményt működtető Magyarországi Autonóm Ortodox Zsidó Hitközség (MAOIH) tagjai azzal vádolják a chászid Chábád mozgalmat, hogy a magyar kormány segítségével jogtalanul átvették az irányítást csoportjuk felett – és ezzel együtt rátették a kezüket a MAOIH pénzeszközeire és ingatlanjaira is. Három vallási bíróság is úgy döntött, hogy a vezetőváltásokat vissza kell vonni vagy el kell halasztani, de egy magyar világi bíróság a Chábád mellé állt.

Az elmúlt évtizedekben gyorsan terjeszkedő Chábádot régóta kíséri az a vád, hogy a meglévő helyi zsidó intézményekbe beépül, majd idővel átveszi azokat.

2005-ben például egy oroszországi rabbi állította: arra kényszerült, hogy átadja az általa alapított gyülekezetet a Chábádhoz tartozó Oroszországi Zsidó Hitközségek Szövetségének. Hasonló történetekről számoltak be Ukrajnából, a Cseh Köztársaságból, Massachusettsből és máshonnan. Néhány esetben azonban olyan közösségek, amelyek intézményeik hanyatlását tapasztalták, Chábád rabbikat hívtak meg, hogy vegyék át a vezetést és örömmel tapasztalták a megújulást. Így történt Buenos Airesben 2005-ben és Biloxiban, Mississippi államban 2020-ban. A dinamika hátterében részben az áll, hogy sok Chábád-küldött kevés vagy semmilyen pénzügyi háttérrel nem rendelkezik az őt befogadó közösségben, így  óriási nyomás nehezedik rájuk, hogy gyorsan javítsanak a helyzeten.

A MAIOH régi tagjai szerint a szervezetükben bekövetkezett vezetőváltás nem csak egy mintát, hanem egy stratégiát is tükröz. Úgy vélik, hogy a Chábád oroszországi főrabbija, Berel Lazar és az orosz elnök, Vlagyimir Putyin szövetsége közvetlen inspirációt jelent a Chábád magyarországi vezetői számára. Köves Slomó rabbi, az EMIH vezetője és a Chábád magyarországi főrabbija hasonlóképpen szoros kapcsolatokat épített ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök kormányával.

A kritikusok úgy vélik, hogy a Chábád azért részesül ilyen kedvező elbánásban a kormány részéről, mert hallgat az Orbán kormányzását jellemző tekintélyelvűség kapcsán. És hallgat a holokausztban való magyar bűnrészesség szépítése és a Soros György elleni retorika kapcsán is. A Chábád jó kapcsolatainak egyik lehetséges fokmérője az a pénz, amelyet a kormány a Chábád által fenntartott egyetembe önt.

A Chábád Putyinhoz fűződő kapcsolataira utalva a régi gárdát tömörítő Somrei Hadasz egyik tagja – aki óvatosságból nem kívánta magát megnevezni – azt mondta: “Ugyanezt a modellt akarják létrehozni Magyarországon”.

Sue Fishkoff újságíró szerint, aki sokat írt a mozgalomról, nem ritka, hogy a Chábád vitákat gerjeszt, és közben szoros kapcsolatokra törekszik a kormányzati tisztviselőkkel, amikor terjeszkedni akar.

“Amikor a Chábád egy új közösségben megjelenik, az egyik első lépésük az, hogy a helyi média és a politikai vezetők előtt úgy mutatkoznak be, mint a helyi zsidó közösség képviselői” – mondta Fishkoff. “Általában a Chabad küldöttek felhívják a médiát, interjút adnak a közelgő zsidó ünnepről, és meghívják a polgármestert vagy más választott tisztségviselőt, hogy gyújtsa meg a hanukai lángokat. Mindez jól tükrözi, milyen fontos a Chabad számára helyi vezetéssel való jó viszony. Nem meglepő, hogy mindez nem mindig tetszik a többi zsidó gyülekezetnek…”