A nagy bújócska

Körkérdést intéztünk a Hamasz Izrael ellen indított háborújáról és annak világvisszhangjáról írókhoz, kutatókhoz, véleményformálókhoz. Az alábbiakban Márton László (Montpellier) író, szerkesztő, publicista válaszát olvashatják.

– Miért szükséges, hogy a főrabbi szefárdi legyen? – hangzott vagy harminc éve a legújabb francia zsidóvicc. – Mert a bíboros érsek askenázi – így a válasz.

Tulajdonképpen nem is vicc, hanem helyzetkép volt ez. Franciaországban a Dreyfus per óta a zsidók politizálnak. Zsidó volt két miniszterelnök, Léon Blum és Pierre Mendès-France, valamint sok miniszter, képviselő.

Talán a ritka csillagállás okozta, hogy jelenleg a miniszterelnök, Elisabeth Borne és a Nemzetgyűlés elnöke, Yael Braun-Pivot askenáz zsidó, a közoktatás minisztere, Gabriel Attal pedig szefárdi. A politikai életben ez nem téma, az érdekeltek nem bújócskáznak, maguk tartották fontosnak származásukat feltárni. Furcsa jelenség, hogy a szélsőjobboldali gyűlöletbeszéd hitszónoka az ugyancsak szefárdi Eric Zemmour, aki elmondta, hogy zsidó neve Mózes, és a zsinagóga rendszeres látogatója.

A helyzetkép, természetesen ettől nem változik. Október 7. óta ezerötszáz antiszemita támadást tart nyilván a belügyminisztérium, ötszáz elkövető áll bíróság elé. Jellemző, hogy ezúttal bántalmazásra nem került sor – az elmúlt években azonban tíz halálos áldozatot szedett az antiszemitizmus. A számokból nehéz kibogozni, mi történik. A legutóbbi közvélemény-kutatás adatai azt mutatják, hogy az antiszemita nézeteket vallók (25%) java a „régi” keresztény-konzervatív rétegből kerülnek ki. Vádjuk a régi: a zsidók istengyilkosok. Második helyen a szélsőjobb és szélsőbal hívei állnak. Vádjuk lényegében a Cion bölcseinek jegyzőkönyvén alapszik: túl nagy a zsidók politikai és gazdasági súlya, világuralmi törekvéseik vannak. A többség – megvallom, magam is ide tartozom – vélekedése, hogy az „új” antiszemitizmust a hatmilliós muzulmán lakosság körében a szalafisták terjesztik, csak részben igazolt. Igaz, ami a metropoliszok gettószerű külvárosaiban élő fiatalokat illeti, a vád hamis, amennyiben a muzulmánokat általában gyanúsítja.

Az október 7-i mészárlást a köztársasági elnök azonnal elítélte, a Párizsban százezres tömeget megmozgató november 12-i tüntetés első sorában a szenátus elnöke haladt (ő a köztársasági protokollban a második), mellette a miniszterelnök, az országos főrabbi, az imámok konferenciájának elnöke és a katolikus egyházat képviselő püspök társaságában. Mögöttük képviselők, szenátorok, minden politikai párt vezetője, a szélsőbaloldali Mélenchon kivételével. Az eseményt kommentálók bújócska-játéknak tekintették a Nemzeti Összefogás (Rassemblement National – Marine LePen pártja) hangsúlyozott jelenlétét. A gyanú szerint az elnökjelölt Marine Le Pen apjának, Jean-Marie Le Pennek a bűneiért vezekel. Marine Le Pen hangsúlyozottan nem antiszemita.

A francia politikának azonban van miért vezekelnie. Az oszmán birodalom bukása után, az első világháború végén a Sykes-Picot egyezmény feldarabolta a Közel-Keletet. Az eredmény: a második világháború alatt az egyiptomi, iraki és palesztinai politikusok (a kurdok kivételével) a németeknek drukkoltak. A korábbi gyarmatosítóknak tekintett hatalmak elvesztették befolyási övezeteiket. A régió az amerikai és orosz érdekek máig tartó küzdőterévé változott. Az izraeli-palesztin viszony és a Gázában történtek e tényt figyelmen kívül hagyó „szakértőinek” látványos bukását csak ezt mérlegelve lehet megérteni.

A jövendölésnek nincs jövője. Azt hiszem három dolog szükséges. Az első a Hámász teljes megsemmisítése. Ez Izraelen és szerintem csak Izraelen múlik. Ha ezután, amint valószínűnek tűnik, a Gáza irányítását vállaló palesztin, vagy arab-palesztin kormányzás és az újjáépítés sikeres lesz, a palesztin államalakítás lendületet kaphat. Ha nem, a legrosszabbra számíthatunk. A folytatáshoz többek között államférfiakra lenne szükség. Attól tartok, ha léteznek, ma még bujkálnak. A harmadik feltétel érvényesülésének jelei halványan, de látszanak. A nagyvilágban tudatosítani, hogy a gyűlöletbeszéd mindenhol, mindenkit megmérgez, a terror, ha bárhol elfogadják, járványszerűen terjed.

„Ha zsidókról beszélnek, hegyezd füled! Rólad van szó.” Meglepő talán, de Frantz Fanon mondta ezt – a harmadik világ dalnokában egy bölcs ember bujkált.