A nácik elrabolták, a kommunisták államosították

A Holokauszt idején elvett vagyon visszajuttatása „méltóság és igazságosság kérdése” – mondta Tal Ben-Ari Yaalon, a varsói izraeli nagykövetség ügyvivője a lengyel szenátus törvényhozási és emberjogi bizottságainak együttes ülésén tartott meghallgatásán.

A diplomata a múlt hónapban a szejmben (az alsóházban) nagy többséggel elfogadott, és most szenátusi jóváhagyásra váró törvényjavaslattal kapcsolatban fejtette ki Izrael Állam állásfoglalását. A törvény ellehetetlenítené a vagyoni kárpótlást a túlélők, illetve az áldozatok utódai számára.

„A Holokauszt idején meggyilkoltak és azt túlélők nagy része lengyel állampolgár volt – vannak, akik mindmáig azok. Lengyelország volt az otthonuk. A világ legnagyobb zsidó közössége virágzott itt évszázadokon át. A Holokauszt mindenüktől megfosztotta őket. Éppen ezért tulajdonuk kérdése – méltóság, igazságosság és emlékezet kérdése.”

Ami a lengyel kormányzat azon érvét illeti, mely szerint a Holokauszt idején kisajátított zsidó vagyonért járó kárpótlás kizárólag Németország felelőssége, az ügyvivő asszony hangsúlyozta: a náci uralmat követően az új kommunista rendszer tömegével államosította a Holokauszt zsidó áldozatainak tulajdonát. „Először a nácik elrabolták, majd a kommunisták államosították a vagyont” – mondta Ben Ari Yaalon.

„Hallgassanak a zsidó világból érkező hangokra. A zsidó államból érkező hangokra. A Holokauszttúlélők hangjára. Vizsgálják fölül a törvényjavaslatot. Még nem túl késő” – kérte a diplomata a törvényhozókat.

A szerdai meghallgatás, amelyen Michael Schudrich lengyel főrabbi is részt vett, a Rzeczpospolita napilap szerint fönntartotta a „halvány reményt”, hogy esetleg van lehetőség a varsói kormány, Izrael és a zsidó szervezetek közötti megegyezésre. Enyhítenének a törvényen olyan irányban, amit a kormányzó PiS párt és jobboldali nacionalista koalíciós partnereik is támogatnának. Nem világos azonban, mennyiben tudnák eloszlatni a zsidó állam és a zsidó szervezetek fenntartásait. A törvény ugyanis kizárja a 30 évnél régebbi restitúciós igények teljesítését, illetve a 30 évnél korábban hozott közigazgatási határozatok elleni fellebbezést.

Gideon Taylor a Zsidó Kárpótlási Világszervezet (WJRO) igazgatója írta a The Algemeinernek az alábbiakat. „Mindenki számára világos, hogy a 2. világháború után a kommunisták hatalmas mennyiségű magántulajdont  – lakóingatlanokat, földet, vállalkozásokat – államosítottak. Ez nem arról szól, amit a nácik tettek Lengyelországban a háború idején, hanem arról, amit a lengyel állam tett a háború után.” Taylor hozzátette: „Holokauszttúlélők, családjaik és mások évtizedeken át vártak az elveszett vagyon rendezésére. A törvény értelmében igényeik most semmissé lesznek”. Végül leszögezte: „Lengyelország most lehetőséget kap a helyes és méltányos lépés megtételére a – zsidó és nem-zsidó – jogos tulajdonosok felé.”

Egy nappal a szerdai szenátusi meghallgatást megelőzően Jaroslaw Kaczyński, a PiS elnöke dühödten támadta a törvényhozás elleni izraeli bírálatot.

„Törvényeinket magunk hozzuk, és senkinek nem tartozunk elszámolással” – jelentette ki Kaczyński. Beszédében kitért arra, hogy Németország nem tett eleget a háború idején vállalt pénzügyi kötelezettségeinek. „Vannak kifizetetlen számlák. A háborús bűnökért és az okozott károkért több mint egybillió dollárral tartoznak” – mondta.

Németország nem ismeri el ezt; szerintük minden a háború kapcsán fölmerült pénzbeli igény el lett rendezve.