„A mi háborúnk a tanítás”

A Budapesti Zsidó Hitközség 2023. november 30-án tartotta meg első közgyűlését a választások óta. A több mint hat órán tartó eseményt Mester Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke nyitott meg. Radnóti Zoltán főrabbi, a BZSH Rabbiság igazgatója nyitóimájával folytatódott a közgyűlés, a címben szereplő idézet beszédében hangzott el.

A BZSH 85 fős képviselő testületéből 57 tag jelent meg.

A napirendi pontok elfogadása előtt Mester Tamás felkérte Gönczi Pétert, a hitközség biztonsági vezetőjét, hogy tájékoztassa a közgyűlés tagjait a biztonsági intézkedésekről. Gönczi azt mondta, hogy Magyarország biztonsági kockázat szintje nem emelkedett, de óvatosságra intett.

Mielőtt megkezdődött volna a napirendi pontok tárgyalása, a BZSH elnöke összefoglaló, értékelő beszédet tartott az elmúlt fél év eseményeiről. Mester többek között kiemelte, hogy a BZSH-nak minden támogatást meg kell adnia a jelenleg, háborús helyzetben lévő Izraelnek. Köszönetet mondott Magyarország kormányának, amiért biztosítja ezt a „kiváló viszonyt és az együttműködést a Mazsihisszel.”

Kitért arra is, hogy a Mazsihisz és a BZSH megállapodott abban, hogy a turizmusból származó bevételek és kiadások kapcsán 50-50 százalékos arányban osztoznak egymással.

Az első és a második napirendi pont összefoglalta a BZSH 2024-es költségvetési tervezetét. Dr. Kunos Péter, a Mazsihisz-BZSH ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy a BZSH gazdálkodása biztos alapokon nyugszik a jövő évre vonatkozóan. Körülbelül 600 milliós beruházásokat terveznek, amelynek tetemes részét a Kóser Deli Restaurant felújítására, illetve egy új konyha létesítésére és az infrastruktúrára használnának fel. Ezért, illetve ennek folyományaként a Síp utcai Székházat is felújítanák, mert ahogyan fogalmazott: „a jövőre fordítjuk a pénz, az utódokra, akik tovább viszik a zsidó hagyományt.” A problémát abban látja, hogy a fiatalok nem kapcsolódnak be a zsinagógai életbe és nem gyakorolják a hitéletet.

A többség elfogadta és megszavazta a 2024-es BZSH költségvetési tervet.

A harmadik napirendi pont előtt Mester Tamás „védőbeszédet” mondott, ugyanis az alapszabály módosítására kérte a képviselőket, amely nem tartalmazza a BZSH elnök tiszteletdíját. Mester elmondta, hogy ezidág nem tartott rá igényt, de az idők változnak, ahogyan a megoldandó feladatok száma is növekszik, amelyet a mostani háború csak tetőzött. A többletfeladataira hivatkozott, amelyek miatt nem tudja ellátni civil munkáját, ami neki jelentős bevételkiesést jelent.

Heisler András, korábbi Mazsihisz elnök nemtetszését fejezte ki a tiszteletdíj megszavazásával kapcsolatban és azt mondta Mesternek, hogy: „a munkád önkéntes legyen, mert csak akkor tudsz független maradni. Egy olyan ember vezesse a BZSH-t, aki független és erős közéleti jelenléttel bír.”

A közgyűlés megszavazta, hogy módosítsák az alapszabály ezen részét. (A Hitközség elnöke 39. § (3) Az elnök társadalmi tisztségviselőként látja el a feladatát, de tevékenységéért az elöljáróság döntése szerint tiszteletdíjban részesülhet. Az elnöki tiszteletdíj mértékének megállapítására az elöljáróság jogosult).

A következő napirendi pontot sokan várták. Az ingatlanok értékesítésének megszavazása feszültséget generált a Síp utca dísztermében, ahol Frölich Róbert főrabbi a zsidó hagyományt (vallásjogot) is segítségül hívta: „a háláhá erősebb, mint az alapszabály és ne erőszakoljuk meg.”

Két darab ingatlan értékesítéséről döntött a közgyűlés. Az egyik a sokak számára lelki értékekkel bíró, Zuglóban található Jávorka Ádám utca 15. szám alatt lévő, egykoron imateremként funkcionáló lakóház. A másik épület a Hegyalja utca 24. alatti ingatlan.

A fő és a vitára okot adó kérdés nem az volt, hogy az ingatlanokat értékesítsék, mert már bontásra vannak ítélve, hanem az, hogy ki döntsön az épületek sorsa felől. A közgyűlés két táborra szakad. Az egyik fél támogatta azt, hogy az elöljáróság kezébe kerüljön a döntési jog, a másik fél hevesen támadta ezt a felvetést.

Kunos Péter azt mondta, hogy a műszaki és az ingatlan szakértőkre akar támaszkodni, és ha az eladást szavazza meg a közgyűlés, akkor a befolyt pénzt ingatlan beruházásokra fogják fordítani.

Halpern György úgy érvelt, hogy bár a Jávorka utcai ingatlan lakhatatlan, maga a telek 220 millió forintot ér, amely egy örök érték a természeti adottságait tekintve. Ezért ő amellett voksol, hogy ne adják el az ingatlant és erről ne az elöljáróság döntsön.

Nógrádi Péter ezzel szemben azt mondta, hogy ő, mint ingatlan jogász azt tanácsolja, hogy bízzanak az elöljárókban, hogy helyesen fognak cselekedni.

Radvánszki Péter rabbi érzelmi kérdésként állt a Jávorka Ádám utcai ingatlanhoz, ahogyan sokan mások is. Többen „ott nőttek fel”, és töltötték gyermekkoruk jelentős részét. Ő is hivatkozott a háláchára, amely szerint – mint mondta – a zsinagógákat ugyan el lehet adni, de nem szokás, mert az mindig fájdalomhoz, szégyenhez vezetett. Kunos Péter erre azt felelete, hogy kezükben van Radnóti Zoltán rabbi háláhikus szakvéleménye, amely nélkül nem fognak döntést hozni.

Mester Tamás azt mondta, hogy a szóban forgó ingatlanoktól nem megszabadulni szeretnének, hanem hasznosítani, hasznot kovácsolni belőlük, mert ha ingatlanokat tudnának vásárolni a szóban forgó két ingatlan értékéből, akkor a befolyt összegek bevételt termelnének a közösség részére. Felszólalt még többek között Gerő Péter, Szerb Gábor, Róna Iván, Ács Tamás és György Bence.

A képviselők végül szavaztak a két ingatlan sorsáról és arról, hogy az elöljáróság intézze az ingatlanokkal kapcsolatos további teendőket.

A vita közepette megszülettek az eredmények a BZSH tisztségviselők megválasztásáról is.

BZSH elöljáró lett Halpert Sándor (Nagyfuvaros utcai zsinagóga körzetből), a számvevő és számvizsgáló bizottság tagjai dr. Balogh Pál és László Gábor lettek. A választási és jelölő bizottság tagjai Frölich Benjamin, Kerényiné-Ripner Zsuzsa, Memon Katalin, dr.Szabó Cipóra Jael és Vájnberger Izidor lettek.

A kérdés még mindig az maradt, hogy a közgyűlés tagjai feltétlen bizalmat szavaztak-e meg az elöljáróság tagjainak azzal kapcsolatban, hogy a legjobb üzleti döntést fogják meghozni a Jávorka Ádám utcai és a Hegyalja úti ingatlanokkal kapcsolatban.