A Menuhin-affér

Yehudi Menuhin több mint húsz éve hunyt el, és csak most került a kezembe az az újságcikk, amelyik egy 1957-es incidenssel foglalkozik – amikor is Menuhin arra kényszerült, hogy törölje akkori magyarországi koncertjeit. Jól ismerte a magyar zenei életet; többször is járt Budapesten.

Magyarországon nem kell bemutatni a világhírű amerikai hegedűművészt, Yehudi Menuhint. Fehéroroszországi rabbicsalád leszármazottja volt, jól beszélt héberül, de nem volt vallásos.

Yehudi Menuhin1916-ban született New York-ban, de Kaliforniában nőtt fel. Gyakran elmegyek a San Francisco-i Opera impozáns épülete előtt ahol 1924-ben a mindössze 8 éves Menuhin először lépett fel. (Sajnos az Operaház ülései ma is legendásan szűkek és kényelmetlenek.)

Csodagyerek volt. Szülei aggódtak, hogy olyan csodagyerekek sorsára jut, akik felnőttként nem tudták megismételni sikereiket. Yehudi esetében nem ez történt. Egyébként két fiatalabb lánytestvére, Hephzibah and Yaltah, szintén figyelmet érdemlő zongoraművészek voltak.

Még húsz éves sincs, amikor 1935-ben világkörüli koncertkörutat tesz, tizenhárom ország hatvanhárom városában 110 koncertet ad. Ezután nemzetközi zenei szupersztár és jórészt Európában él.

A második világháború és a Holokauszt megrendíti. Több mint 500 koncertet ad harcoló amerikai katonáknak, járja a felszabadított koncentrációs és DP-táborokat. Segít, ahol tud. Amikor Hephzibah húga nem ér rá, Benjamin Britten a zongorakísérője. Koncertekkel segíti a zsidó szervezeteket és később Izraelt is, de nem cionista. Éppen ellenkezőleg, mindig is kritikus volt Izraellel szemben, szívén viselte a palesztin menekültek sorsát.

Bartók Béla csodálója és támogatója. Bartók neki komponálja Szonáta szólóhegedűre című művét, amelyet New York-ban Menuhin mutat be. 1946-ben Budapesten is bemutatja a művet és közeli barátságba kerül Kodály Zoltánnal.

Menuhin gyakran koncertezik szocialista országokban és a Szovjetunióban is. Mindenütt ismerik, szívesen fogadják, ünneplik. Nem szocialista, de nem rejti véka alá, hogy internacionalistának tartja magát. A nacionalizmus minden formáját elveti és harcol ellene.

Menuhin szocialista országokban tett látogatásai felkeltik az amerikai külügy érdeklődését is. Úgy vélik, hogy a kommunista propaganda kihasználja a naiv művészt. Fellépéseiről, megnyilatkozásairól lelkendezve írnak a szocialista országokban.

1970-ben konfrontációra is sor kerül az amerikai hatóságok és Menuhin között. Miután elfogadta a Svájc által felajánlott tiszteletbeli állampolgárságot, az amerikaiak egy ritkán használt rendeletre hivatkozva eljárást indítottak ellene. Állampolgárságát kívánták megvonni, sőt, még Gerald fia állampolgársága is veszélybe került.

Menuhin azzal védekezett, hogy lojális amerikai és állandó lakhelye mindig is a kaliforniai Los Gatos városa volt. Végül az eljárást megszüntették.

Sok amerikai zsidó művész sem kedvelte Menuhint. Főleg azért, mert támogatta Wilhelm Furtwänglert, aki kollaborált a nácikkal. Menuhin azzal védte meg Furtwänglert, hogy az segített zsidó művészeken is.

Az is meghökkenést keltett, amikor kiállt az UNESCO mellett akkor is, amikor a szervezet Izrael-ellenes határozatokat hozott. Menuhin önzetlenül segítette Izraelt, de a palesztin menekültek ügyéért minden fórumon kiállt.

1957 áprilisában Varsóba érkezett, ahol Jonathan Sternberg amerikai karmesterrel együtt adott koncertet. Varsóból Budapestre utazott volna. Ottani fellépését már meghirdették, a jegyeket eladták.

Ekkor az amerikai külügyminisztérium azzal a „kéréssel” fordult Menuhinhoz, hogy törölje a magyar koncerteket. A kérés sokkal inkább utasításnak tűnt. Az amerikai kormány szerint rossz üzenet lett volna, ha néhány hónappal az 56-os magyar forradalom leverése után a világhírű amerikai művész Budapesten koncertezik. Az esemény Kádárék propagandaérdekeit szolgálta volna.

Menuhin nem értette a dolgot. A koncerteket még a magyar forradalom kitörése előtt szervezték az akkori kultúrbürokraták, és az amerikai külügynek velük nem volt baja, de most Kádárékkal problémájuk van. Ő nem politikus, hanem művész. Végül a külügy hathatós nyomására letett a koncertekről.

Egy évvel később, 1958 őszén azért Budapestre látogatott, és arról a magyar sajtó részletesen tudósított. Később 56-os menekült magyar muzsikusokkal is játszott Párizsban. Arról már nem írtak Budapesten.

Az 1957-es budapesti affér csupán egyike volt az amerikai hatóságok és Menuhin közötti évtizedes küzdelemnek. Az amerikaiak azt sem nézték jó szemmel, amikor 1981-ben javasolta a NATO felszámolását és egy semleges Európa megteremtését. Izraelben viszont lelkesen ünnepelték, sőt, 1991-ben magas kitüntetést is kapott. Azt megköszönve, a palesztin menekültek jogairól beszélt.

1999-ben Németországban, egy berlini kórházban hunyt el. Ekkor már brit állampolgár, londoni állandó lakhellyel. Igazi internacionalista.

Menuhin ösztönös és káprázatos tehetség volt, a múlt század talán legkiválóbb hegedűművésze.