A Mazsök munkájának szaldója
Újabb hozzászólás érkezett a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány körül zajló vitához. Bodnár Dániel (Tett és Védelem Alapítvány, a Mazsök kuratóriumi tagja) vitaindítójára után Heisler András (Mazsihisz elnök) válaszolt. Alább Szabó György, a Mazsök kuratóriumi elnöke reflexióit olvashatják.
Az elmúlt hetekben két vélemény is megjelent a Szombat hasábjain a Mazsök munkássága, működése és átalakítása tárgyában. Az egyik cikk megdöbbentő ismerethiányról is tanúskodik, annak ellenére, hogy annak írójától elvárható lenne a tájékozottság a zsidó szervezetek – és különösen a Mazsök – tekintetében. E vélemény írójának annál is inkább sajátos az álláspontja, mivel másfél év óta módja lenne a kuratórium munkájában részt venni, ahogy azt elődei tették és alkotó munkával hozzájárulni a működéshez, a partvonalról való bekiabálások helyett.
Kihez tartozik a kárpótlás ügye?
Nos. Öntsünk tiszta vizet a pohárba. A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány a párizsi békeszerződés rendelkezése alapján jött létre és e szerint egyik legfontosabb feladata a holokauszt túlélőkről való gondoskodás, ebbe beleértve az uratlan – vagyis az örökösök nélkül maradt – vagyonnal való foglalkozást.
Tehát alapjaiban dől meg az az állítás, amely azt mondja, hogy nem a Mazsöknek kell foglalkoznia a kárpótlási ügyekkel. Akkor kinek? Ismét, ahogy azt a múltból már ismerjük, külföldi szervezeteknek kell átjátszani a magyar holokauszt túlélőknek járó pénzt, hogy a hazai túlélőknek ismét csak szánalmas morzsák maradjanak? Avagy olyan botrányoktól övezett hazai szervezetnek, amely saját gazdálkodását sem tudja tisztába tenni?
Megítélésem szerint annál a szervezetnél kell hagyni az ügyet, amely erre a Párizsi Békeszerződés alapján felhatalmazott és évi rendszerességgel elszámolásokat nyújt be az aktuális kormányzatnak?
A választ adják meg a kedves olvasók.
Érdemi változások
A Mazsök szervezeti működésének és pályázati rendszerének megreformálásával teljes mértékben egyetértek és az eddig eltelt két és fél év alatt jelentős lépéseket is tett a jelenlegi kuratórium ebbe az irányba. Így kénytelen vagyok vitatkozni Bodnár Dániellel, aki cikkében azt írja, hogy az elmúlt két évben a Kuratórium nem foglalkozott érdemi ügyekkel.
A teljesség igénye nélkül vegyük végig a legfontosabb változásokat.
Az új kuratórium megalakulását követően az addig elfogadott bizottsági rendszer átalakításra került. A bizottsági rendszert kinyitottuk, és a zsidó közélet teljes spektrumából bevontunk bizottsági tagokat. Ezzel a legszélesebb zsidó közéleti együttműködésre törekedtünk. A kezdeményezést sokan örömmel fogadták, de sajnos a bizottságok működése a tagok érdeklődésének hiánya miatt hamar ellehetetlenült. Jelentős változásként azonban megmaradt, hogy a két legfontosabb bizottságban (pénzügyi, pályázati) külsős tagok is részt vesznek a döntéshozatali folyamatban. A pályázati bizottság tagja Heisler András is 2012 óta. Megjegyzendő, hogy noha a kuratóriumban a Mazsihisz elnökének hagyományosan jár egy szék, ő ezt megválasztása óta, számomra érthetetlen okból, nem foglalta el.
A kuratórium a „közakarat”-nak megfelelően 2013-tól kiszélesítette a pályázni tudók körét, így azóta azok a szervezetek is pályázni tudnak, amelyek addig el voltak zárva ettől a lehetőségtől.
További fontos döntésként értékelhetjük, hogy a Mazsök kuratóriumi 2013 évtől kezdve évi 100 millió forintra emelte a pályázati keretösszeget. Ezek között említhetjük, hogy több mint száz szociálisan rászoruló gyermeket támogatunk évente utalványok formájában 25-100 ezer forint értékben. A támogatásokat az ezt megelőző gyakorlattal ellentétben nem az iskola, hanem a szülő kapja közvetlenül.
A Mazsök irodájának működési költségét az elmúlt két évben felére csökkentettük.
A Mazsök ingatlanjai 100%-ban ki vannak adva, ezzel nagyobb bevételt biztosítva a közalapítványnak.
Hosszú évek vitái után lezárásra kerültek a Claims Conference-szel folytatott elszámolási viták. A Holokauszt túlélők részére további kifizetéseket sikerült megvalósítanunk a maradvány pénzek kamataiból.
A Mazsök jelentős szerepet vállalt a kormányzattal való tárgyalásokban a nyugdíj kiegészítések az elmúlt két évben bekövetkezett duplájára emelésében.
A hosszú évekig ebek harmincadján lévő badacsonytomaji üdülőt részlegesen felújítottuk és azt a közönség számára elérhetővé tettük. Az idén harmadik éve ismét gyerekzsivaj tölti be az üdülőt. Az évek óta húzódó nádirtást az idei év márciusáig befejezzük és az idei nyáron csaknem 200 méteres felhomokozott partszakasz fogja várni a nyaralókat.
Pályázati támogatások bővülése
Teljes mértékben egyetértek a az előző cikkek íróival. Az átalakítás szükséges és elengedhetetlen. Egyetértek azzal az alapállítással, hogy a civil szervezetek előnybe helyezése az egyik elsődleges cél, hiszen e szervezetek feladata rendkívül fontos, finanszírozásuk nem megoldott.
A múltban a pályáztatás formáját és körülményeit számos kritika érte. Mint ahogy azt az alábbi táblázatok egyike mutatja, a pályázatokon egyáltalán indulni tudó szervezetek köre meglehetősen szűk volt, az azokat megnyerők köre pedig annál is szűkebb.
Az „új” kuratórium egyik első döntése a pályázati lehetőségek kibővítése volt, amely a lentebb látható táblázat alapján el is érte a célját, hiszen a támogatott szervezetek száma több mint megháromszorozódott és a nyertes projekt pályázatok száma 50%-kal emelkedett.
A támogatott szervezetek és projektek száma az elmúlt években az alábbiak szerint változott. (2012 óta működik az új kuratórium.)
A témakörönkénti pályázati megoszlás az alábbi ábrákon látható:
A támogatási rendszer átalakítása
Mindezekkel együtt a Mazsök feladata nem változhat, csupán az elosztási rendszer reformjának kell folytatódnia. Az elosztás tekintetében néhány sarokpontnak változatlanul kell maradnia, melyek közül a legfontosabb, hogy a Holokauszt túlélőket képviselő szervezetek működését a továbbiakban is a Mazsöknek kell biztosítania és az erre szánt pénzeszközöket növelnie. Egyértelmű célként tekinthetjük a zsidó civil szféra támogatásának erősítését mind szervezeti mind projekt szinten. A projekt támogatások elbírálása során különös figyelmet kell fordítani a beadott pályázatok társadalmi és közösségi hasznosságára.
Vitathatatlan, hogy jelentős figyelmet kell fordítani a pályáztatási követelményrendszer napjainkhoz való igazítására, annak tartalmára és megvalósítására. Az elszámolási kritériumrendszer már az idei évben szigorodott, ami jelentős felzúdulást keltett egyes pályázók körében. Azonban egyértelmű, hogy a pályázati rendszer átdolgozásával azok elszámolása is szigorúbbá fog válni. Sajnos általánosan elmondható, hogy a pályázati fegyelem a pályázók részéről rendkívül egyenetlen, akár az elszámolások minőségét, akár a végrehajtás vagy az elszámolások határidejét vesszük figyelembe.
Jelentős lépésként értékelhetjük, hogy a kuratórium 2015. január 28-i Kuratóriumi ülésén Köves Slomó vezető rabbi javaslatára elfogadta azt a határozati javaslatot miszerint azok a szervezetek, amelyek egyházi besorolásuk végett az örökjáradékból közvetlenül részesülnek, nem indulhatnak a Mazsök által kiírt pályázatokon. Ezzel a döntéssel, mint ahogy a fentebbi ábrákon is látható jelentős forrás szabadulhat fel a civil szféra számára.
A Mazsök finanszírozása
Mint, ahogy az előző bekezdésben is rávilágítottam a legnagyobb probléma jelenleg a pályázatok finanszírozásához szükséges források előteremtése.
Vitathatatlan és egyöntetű vélemény, hogy a Mazsök finanszírozása nem maradhat a jelenlegi szinten és azt is egyértelműen kijelenthetjük, hogy a mindenkori Magyar Kormány nem hajtotta végre azon feladatát, amely az alapító okirat szerint kötelessége lett volna. A Mazsök vagyona nem került feltöltésre sem ingatlannal, sem bármilyen más felhasználható forrással. Alapvetésként kezelhetjük, hogy a kuratórium véleménye szerint a megoldás nem további ingatlanok a közalapítvány irányába való átadása. Mint ahogy az elmúlt évek gyakorlata is mutatja a Mazsök nem ingatlanhasznosító társaság és az ingatlan piaci kiszolgáltatottság, a fenntartás magas költségei és egyéb külső tényezők hatásai miatt ez a tevékenység a közalapítvány számára nagy terhet jelent.
Egyértelmű megoldás lehet a Mazsök finanszírozásának teljes újraértékelése és annak olyan mértékű átalakítása mely egyben oldja meg a pályázati finanszírozást, annak mértékének jelentős megnövelését, a Holokauszt túlélők ellátásának megnyugtató finanszírozását illetve a Mazsök által nyújtott szolgáltatások mértékének jelentős növelését. Erre megoldás lehet egy az örökjáradékhoz hasonló rendszer kidolgozása, amely az uratlan vagyon kutatások lezárásáig, annak terhére hosszú távon biztosítani tudja a Mazsök működését és azon keresztül a magyar zsidó közélet finanszírozását.
